<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Joggal merül fel, hogy kis, elszigetelt ország, mint Észak-Korea, hogy képes rakétákat és atomfegyvereket fejleszteni. Most itt a meglepő válasz: messze nem költ rá annyit, mint mások, mégis megcsinálja. Persze kommunista országról van szó, ahol a munkaerőnek nincs költsége, a nép pedig minden áldozatot meg kell, hogy hozzon.

Ez a kérdés akkor felmerült már, amikor az ország belevágott a programba: elvonja-e a pénzt minden más, például a nép jólétét szolgáló intézkedés elől, és megkockáztassa-e, hogy szankcióknak lesz kitéve, ami tovább súlyosbítja a gazdasági helyzetet? Persze egy olyan országban, ahol nincsenek választások, a nép szimpátiájáért nem különösebben küzd a vezetés (ebben a kategóriában talán Kádár János volt az egyetlen kivétel), keveset foglalkoznak ilyen kérdésekkel.

Máshol drága

Dél-koreai becslések szerint Észak-Korea atomprogramja 1-3 milliárd dollárba kerül, a nagyobbik összeg már a rakétaprogramot is tartalmazza. Összehasonlításképpen az amerikai haditengerészet Virginia osztályú atomtengeralattjárója 2,5 milliárd dollárba kerül, a legújabb amerikai repülőgép anyahajó, a USS Gerald Ford 8 milliárdba. Persze egy amerikai hajó úgy áll össze, hogy minden üzleti alapon történik, pontosabban mindenen keres valaki, akár csak mondjuk egy polgári repülőgép megépítésén.

Sokba kerülnek a fejlesztőmérnökök, az összes nyersanyag, feldolgozás, beszállítók és még lehetne sorolni. Észak-Koreában ez nem így működik: mindent meg kell csinálni az állami vállalatoknak, melyek nem kis része eleve esetleg a hadsereghez tartozik, a költségekkel nem foglalkoznak, esetleg úgy tekintik, hogy minden, az atomprogrammal foglalkozó részleg egy állami vállalat része. Emellett, ha mégis számszerűsítenek valamit, akkor az észak-koreai valutában történik, amit piaci áron átváltva igen alacsony dollárösszeg adódik.

Részletes adatok

Mindazonáltal vannak azért konkrétumok: a program a CNBC becslése szerint az ország nemzeti jövedelmének negyedét-ötödét viszi el. A dél-koreai védelmi minisztérium becslése szerint a Kim Dzsong Un regnálása alatt kilőtt 31 ballisztikus rakéta 97 millió dollárba került, ezen belül a Scud rakéták 1-2 millióba, a Musadan típusúak 3-6 millióba, a tengeralattjáróról indítottak 5-10 millióba. Tavaly júliusig 16 Scudot, 6 Rodongot, 6 Musadant és 3 tengeralattjáróról indíthatót lőttek ki.

Idén eddig 11 teszt volt 17 rakéta kilövésével, köztük a közelmúltban fellőtt interkontinentális ballisztikus rakétával együtt. Felmerül a kérdés, hogy még ha kívülről nézve nem is olyan magas a költség, mégis hogyan fedezik? Az ország katonai költségvetésének GDP-hez viszonyított aránya messze a legnagyobb a világon, ugyanakkor nominális összegben jóval alacsonyabb, mind Dél-Koreáé vagy Japáné, Amerikáéhoz képest pedig eltörpül, mégis óriási fenyegetést jelent, hisz egyetlen atomfegyver célba juttatása is végzetes lenne.

Volt kitől tanulni

Ha meg akarjuk érteni, hogy tudják mindezt szűkös erőforrásaikból összehozni, gondoljunk a náci Németországra a háború utolsó két évében, amikor már mindenből hiányt szenvedett, nem volt elegendő üzemanyag, állandóan bombázták gyárait, és persze munkaerő sem volt. Mégis mindent megoldottak: utóbbit rabszolgamunkával a megszállt népek munkaerejét felhasználva, a gyárakat hegyek gyomrába ásták, és elkezdtek szintetikus üzemanyagot gyártani. A tankokba sokszor már nem jutott, de a rakétaprogramra igen.

Ilyen reménytelennek tűnő körülmények között alkották meg elsőként a világon a sugárhajtású repülőt, a V1-es robotrepülőt és a V2-t, ami az első rakéta volt. Utóbbi kettőt sikeresen üzembe is állították, különösen a V2 keltett nagy meglepetés a szövetségesek körében: az első rakéta volt, ami a hangsebességet túllépve kijutott a világűrbe, majd ballisztikus pályán, hangsebesség felett közelítette meg célpontját, így nem is hallhatták, mielőtt érkezik (végül Amerika a háború után el is vitte a programtervezőt, von Braunt, hogy csinálja meg Amerika rakétaprogramját).

Lesz majd egy kis könnyebbség

Hát valahogy így csinálhatja Kim Dzsong Un is, nélkülöznek, elvonják máshonnan az erőforrásokat, sőt az ő helyzetük még könnyebb is annyival, hogy nem állnak aktív háborúban (tűzszünet van, 64 éve). Nyilván azért számolnak is, mégpedig úgy, hogy ha meglesz a megfelelő nukleáris és rakéta arzenál, nem kell többet hagyományos fegyverzetre költeniük, hisz ebben úgyis alulmaradnának ellenségeik sokszoros fölénye miatt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Népszámlálást tartottak Szlovákiában: hányan vallották magukat magyarnak?
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 12:52
36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult.
Makro / Külgazdaság Óriási sztrájk – lebénította a főváros közlekedését a vezetők tiltakozása Romániában
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 11:37
Egyetlen villamos, busz vagy trolibusz sem állt forgalomba a reggeli műszakra előirányzott, csaknem 1500 jármű közül.
Makro / Külgazdaság Szlávik János: akár már idén megjelenhet az oltás, amely a koronavírus minden variánsa ellen hatékony
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 11:06
Szlávik János főorvos, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.
Makro / Külgazdaság Az erősödő forint megnyugtathatta Matolcsy Györgyéket
Csabai Károly | 2022. január 20. 10:49
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma sem emelt kamatot, ugyanúgy 4 százalékot fizet a kereskedelmi bankok nála egy hétre elhelyezett betéteiért, mint az utóbbi három alkalommal.
Makro / Külgazdaság Megvan a dátum: ekkor találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 09:57
Szijjártó Péter a TASZSZ hírügynökségnek beszélt arról, hogy mikor esedékes a találkozó.
Makro / Külgazdaság Újabb drámai rekordot döntött a koronavírus Magyarországon
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 09:13
A tegnapi csúcs után ismét sosem látott szintre nőtt a napi új fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Lassul a gazdaság – egyből hozzányúltak a kamatokhoz Kínában
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 07:37
A kínai jegybank csökkentette az egy- és ötéves hitelek referenciakamatát, hogy ezzel is segítse a lassuló gazdaság élénkítését.
Makro / Külgazdaság Joe Biden megmagyarázta a bizonyítványt – Amerika arra készül, hogy Putyin megszállja Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 06:48
Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét, megpróbálta kicsinyíteni elnöksége kudarcait, külpolitikáról szólva pedig azt mondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin bevonul majd Ukrajnába.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter bejelentette: újabb feladatokat kap a budapesti terrorellenes iroda
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 06:26
Újabb feladatokat kap az ENSZ terrorizmusellenes központjának budapesti regionális irodája - közölte a külgazdasági és külügyminiszter, miután találkozott a terrorizmusellenes tevékenység koordinálásáért felelős ENSZ-főtitkárhelyettessel, Vlagyimir Voronkovval.
Makro / Külgazdaság Ha egy ekkora birodalom elindul – interjú a magyar-orosz turisztikai kapcsolatokról
Elek Lenke | 2022. január 20. 06:07
A Covid miatt az oroszok sem turistáskodhatnak már vagy két éve. Pedig az előző két évtizedben bejárták a világot. No, nem mindenki persze, csak aki tehette, de egy ekkora népességű országban a lakosság tíz százaléka – ennyien szoktak útra kelni „békeidőben” – is jelentős arány. Minderről dr. Szegedi Andreával, a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnökségi tagjával, egyetemi tanárral, az orosz piac turisztikai szakértőjével beszélgettünk.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló