|
| Görög tanulók tüntetése Athénban, fotó: EPA/Orestis Panagiotou |
„Öt ok, amiért a görögök megmentése kudarcot vallott” – ezzel a címmel írt hosszabb cikket a német N24.de, elsősorban az IMF (Nemzetközi Valutaalap) egy jelentésére hivatkozva. Tavaly Németország és Angela Merkel kancellár számára igen fontos volt a Valutaalap részvétele Görögország megmentésében. Most azonban úgy tűnik, hogy az IMF-nek nagyon mások az elképzelései, mint a német politikusoknak, és nincs kizárva, hogy a nemzetközi szervezet megszünteti a részvételt a mentőprogramokban.
Az Eurogroup, az Eurozóna tagjainak pénzügyi vezetői Brüsszelben állítólag ma újra tárgyalnak a görög reformok állásáról, valamint az újabb lehívható hitelrészletről, miután a görög parlament a napokban újabb intézkedéseket fogadott el.
Az IMF szakértőinek kifogásait öt pontban foglalták össze:
1. A reformok tempója nem megfelelő
A tavaly nyáron elhatározott (és a görögök által kínkeservesen elfogadott) reformcsomagban levő elemek teljesülése, ha folyik is, rendkívül lassú. A görög gazdasági növekedés és a kamatfizetés előtti költségvetési többlet valamivel jobb lett ugyan a vártnál, de a fiskális politikában, a pénzügyi szektor stabilitásának megteremtésében, a munkaerőpiacon és az áruk, szolgáltatások piacán egyaránt vannak elmaradások. Jó úton járnak, de túl lassan – állapítják meg.
2. Rossz az államháztartás helyzete
A béreket és a nyugdíjakat nem csökkentették kellőképpen, az adóbevételek elmaradnak a tervektől, az adózók köre nem bővült, a lakosság szűk köre viseli a többlet-adóterhek nagy részét. Ezért Washingtonban nem hiszik, hogy sikerül majd a gazdaság 4,5 százalékára rúgó további megszorításokat véghez vinni. Pedig ezekre szükség lenne ahhoz, hogy a tervezett, kamatfizetés előtt 3,5 százalékos költségvetési többletet elérjék. Az IMF már a sokkal reálisabb 1,5 százalékkal is elégedett lenne.
3. Vontatottan halad a privatizáció
Bár az európaiak, élükön a német pénzügyminiszterrel 50 milliárd eurós bevételt irányoztak elő privatizációból, most csak ötmilliárdra látszik esély 2030-ig, 2018-ig pedig csak kétmilliárddal számolnak.
A kikötők privatizációjára már vannak külföldi jelentkezők, az állásukat féltő kikötői munkások azonban az Ekathimerini.com mai híre szerint újabb 48 órás tiltakozó akciót szerveznek. Csütörtökön pedig az athéni tömegközlekedési dolgozók fognak pár órát sztrájkolni a privatizáció ellen. (Egyébként a lakossági tiltakozások más területeken is erősek, nemrég volt országos sztrájk is az újabb megszorítások ellen, a tüntetések gyakran torkollnak erőszakba.)
4. Instabilak a bankok
Bár a görög bankok kimentésére már 5,4 milliárd eurót fordítottak az európai hitelezők, valószínűleg ez sem lesz elég. A bankrendszer hatalmas összegű nemfizető hiteltömeggel küzd. Az IMF szerint további tízmilliárd euró tőkepufferre lenne szükség.
5. Az adósság megint nőhet
Még ha rövid távon csökkenhet is az adósságtömeg, Görögországban hosszabb távon akkor is újabb emelkedése várható. Mégpedig 2020 és 2030 között, 160-ról várhatóan a GDP 250 százalékára. Ennek oka, hogy a korábban kapott olcsó, alacsony kamatú hiteleket majd viszonylag korán drágábbakkal kell lecserélni a tőkepiacokról.
Az IMF ezért olyan intézkedéseket szorgalmaz, amivel a görögök eladósodottságát valóban csökkenteni lehet, a GDP 100 százaléka alá. Ilyen lehetne a futamidők növelése 10-30 évvel, illetve a kamatterhek maximálása évi 1,5 százalékban. Erről az európai hitelezők hallani sem akarnak, mert ez újabb veszteségeket jelentene nekik.
Vélemény:
Persze, tehetjük hozzá, politikai akarat kérdése is az egész. Hiszen Görögország aktív részvétele szükséges a menekültválság kezelésében is. Ráadásul bedőlése Spanyolország, Portugália, sőt Olaszország helyzetét is megrendítheti, adósságtörlesztését megnehezítheti, végső soron dominó-effektust idézve elő. A Brexit, azaz Nagy-Britannia esetleges távozása az EU-ból szintén kockán forog.
Új működési és irányítási modellt vezet be. 
