Muszáj költeni a magyar hadseregre
Bár az orosz-ukrán konfliktus miatt nőnek a magyar költségvetés védelmi kiadásai, ez nem veszélyezteti az idei hiánycél elérését, a kiadásnövekedés fedezete a tartalékokból rendelkezésre áll - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV P8 című műsorában.
Varga Mihály kiemelte: Magyarországnak meggyőződése, hogy az Oroszország ellen az Európai Unió által bevezetett gazdasági szankciók nem vezetnek az orosz-ukrán konfliktus megoldásához. Kiemelte, hogy Magyarországnak érvényesítenie kell gazdasági érdekeit, és az orosz-ukrán konfliktus megmutatta azt is, hogy az utóbbi 20 évben elhanyagolt magyar védelmi ipart fejleszteni kell. A miniszter kifejtette: meg lehet találni azt a pontot, ahol a védelmi iparba történő beruházások bizonyos piaci területeken is meg tudnak jelenni.
Fáj nekünk az oroszok megregulázása
A kormány bízik abban, hogy mihamarabb békésen rendeződik az orosz-ukrán konfliktus - mondta Varga Mihály. Kifejtette: a globalizáció azt is jelenti, hogy aki az orosz piacról kivonul, annak a helyére "abban a pillanatban" más, unión kívüli országból ott terem három másik cég. Magyarországnak komoly gazdasági kapcsolatai vannak Ukrajnával és Oroszországgal, míg az uniós szankciókat "teljes mellszélességgel" támogató országok - például Írország, vagy Spanyolország - nem veszítenek annyit az embargóval, mint hazánk - emelte ki Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a 125 millió eurós uniós kompenzációs alapból Magyarország direkt támogatást még nem kapott, de igényeit bejelenti, mivel sok kára származott az Oroszország ellen bevezetett embargóból.
Amit nem esznek meg az oroszok, majd megesszük mi?
A miniszter szerint továbbra is folytatni kell a keleti nyitás politikáját, és meg kell nézni, hová lehet több magyar terméket elhelyezni, a maradékot pedig a belső fogyasztásra kell felhasználni. Az "alma válság" egyik megoldása is az a miniszter szerint, hogy amit külföldön nem tudnak eladni, azt az államnak kell felvásárolnia és többek között a közétkeztetés keretében iskolák, vagy kórházak, szociális intézmények ellátásába "beforgatnia". A témában egyébként Fazekas Sándor agrárminiszter is adott néhány tippet a napokban - 4+1 tipp a minisztertől és zsonglőrmutatvány az államtitkártól korábbi összeállításunkban >>
"Kapitális marhaság", hogy megszorítás lesz
A nemzetgazdasági miniszter arról, hogy az ellenzék egy, a héten elhangzott előadásából azt a következtetést vonta le, hogy óriási megszorításra készül a kormány, azt mondta, hogy ez "kapitális marhaság", mivel ő csupán arról beszélt, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan az állami kiadások aránya is csökken. Nincs tehát szükség semmilyen megszorításra, hiszen Magyarország a legjobban teljesít az unió tagállamai között - mondta.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga Mihály elmondta: a következő négy év legfontosabb feladata, hogy még több új munkahely jöjjön létre, és további ösztönözzék a növekedést. Kifejtette: az újraiparosítás is arról szól, hogy több munkahely legyen, de ehhez szükség van olyan beruházásokra, amelyek ezt megalapozzák, és ehhez kell hozzárendelni az európai uniós forrásokat, egy megfelelő adórendszert és a költségvetési kiadásoknak egy olyan felülvizsgálatát, amely a vállalkozók beruházásait, munkahelyteremtését támogatja.
Azért nem hiteleznek a bankok, mert durciznak?
Arról, hogy a bankokra újabb, 1000 milliárd forint nagyságrendű teher hárul az elszámoltatás keretében, Varga Mihály elmondta: ez nagy összeg, de például azt figyelembe véve, hogy 2009-ben, "a válság kellős közepén" a magyar bankrendszernek 300 milliárd forint feletti nyeresége volt, "ez belefér még". Hozzáfűzte, hogy a magyar bankok tőkehelyzete stabil, sőt a bankok itt akarnak maradni az országban.
Szólt arról is, hogy míg a magyar tulajdonú bankoknál a hitelezés nagyjából a 2008-as szinten maradt napjainkig is, külföldi tulajdonúaknál ez 30-40 százalékkal csökkent az utóbbi hat évben. A külföldi bankok "megsértődtek, durcásak lettek", ezért nem hajlandóak azt a szerepüket betölteni a gazdaságban, amiért létrejöttek - fogalmazott Varga Mihály. Kiemelte: a kormány meg fogja találni azokat az eszközöket, amelyekkel hitelezésre tudja ösztönözni a bankokat.
Azzal kapcsolatban, hogy a héten elfogadott banki elszámolási törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016. április 30-áig, Varga Mihály elmondta: eddig az időpontig van lehetősége a kormánynak arra, hogy kidolgozzon egy átlátható árazási modellt, amely a tisztességesen működő bankrendszer alapjait fekteti le.
Reménykedhetnek a hívek. 
