|
| A görög kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Athénban. Görögország korábban újabb megállapodást kötött európai hitelezőivel, amelynek értelmében további megszorító intézkedéseket kell bevezetnie 2019-től az államadósság csökkentése érdekében. (MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz) |
A Századvég gazdaságkutatója szerint Görögország helyzete csupán hónapokra oldódhat meg a hitelezőkkel történt elvi megállapodással. Regős Gábor az MTI beszámolója szerint az M1-en beszélt arról: csak a következő hitelrészlet visszafizetéséig oldják meg az ország helyzetét, mivel a hiteleket arra veszik fel, hogy a korábbiakat vissza tudják fizetni.
7 éve lélegeztetőgépen
A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát. A program keretében nyújtott legfeljebb 86 milliárd euró (mintegy 27 ezer milliárd forint) összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja.
Ahogy arról a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk, pénteken megegyeztek a hitelezőkkel a görögök, így hozzájuthatnak a mentőcsomag következő részletéhez
Ha nem sikerült volna megállapodást kötni és lehívni az újabb hitelrészletet, Görögország nem fogja tudni teljesíteni a júliusban esedékes bő 7 milliárd eurós kötelezettségét.
Megint felmerült, hogy el kéne hagyni az eurózónát
|
Már a hitelezők sem értenek egyet Görögországnak középtávon a GDP 3,5 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többletet kell megcéloznia, ami az IMF szerint irreális cél, így további adósságkönnyítéseket tartanának szükségesnek, amitől viszont az uniós finanszírozók teljes mértékben elzáróznak. |
Most a kiadások visszafogásával próbálkoznak: 2019-re adóemelést terveznek, 2020-tól pedig nyugdíjcsökkentést, de ezek az intézkedések csak a pénzügyi mutatókat javítják, gazdasági növekedést nem fognak hozni. A hitelezők deregulációt várnak el az országtól, ami azt jelenti, hogy a külföldi tőke beáramlását segítik és könnyítik az elbocsátásokat Regős Gábor szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felvetette az adósság leírását (lásd keretes írásunkat), de felmerült az eurozónából való kilépés is, amely a szakértő szerint kockázatos lenne. A drachma visszavezetésével a fizetőeszköz azonnal leértékelődne, így versenyképesebb lenne a gazdaság, de a hiteleket változatlanul euróban kellene törleszteni és ennek mértéke a leértékelődéssel emelkedne.
Ted Malloch, akit Donald Trump amerikai elnök uniós nagykövetnek jelölt, mindenesetre már arról is beszélt: érdemes elgondolkodniuk a görögöknek azon, hogy az euró helyett inkább az amerikai dollár használatára álljanak át.
Kong az ürességtől az államkassza, de fegyverkezni kell
Miközben tényleg csak a segélyek tartják fenn az országot, és a kilábalás minimum kétséges, Panosz Kammenosz védelmi miniszter most többmilliárdos fegyverkezési programot tervez indítani Nem aprózza el, hiszen egyből a legdrágább amerikai vadászgépet, az F-35-ös típusból tervezi a beszerzéseket - hogy mibpl, azt egyelőre nem tudni, A beszerzési terveivel Athén csupán reagál a szintén NATO-tagállam, de „ősellenség” Törökország nagybevásárlására - a törökök ráadásul mostanában egyre gyakrabban kérdőjelezik meg az 1923-as Lausanne-i békében lefektetett határokat.
Az 1970-es évek óta zajló fegyverkezési verseny egy fontos oka annak, hogy mára Athén csődbe jutott. Háttérelemzésünk >>
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
