Veszélyes reformokra készül Románia – az uniós hiánycélok árnyékában

Az Ilie Bolojan liberális miniszterelnök vezetésével június 23-án alakult új román, négypárti koalíciós kormány komoly költségvetési kihívásokkal néz szembe: az uniós szintet messze meghaladó, idén a GDP 7-7,5 százalékára becsült hiány leszorítása sürgető feladattá vált. A kormány megszorításokra készül, amelyek országos tiltakozásokat váltottak ki. A tervezett intézkedések – például a veszélyességi pótlékok mérséklése és a pótszabadságok szűkítése – feszültséget keltettek a közszférában, és erős politikai nyomás alá helyezik a kormánykoalíciót.

A közigazgatásban dolgozók mintegy 20 százalékát – legalább 167  ezer főt – érintő elbocsátások terve, valamint az adóemelések együttesen robbanásveszélyes politikai keveréket alkotnak az EU hatodik legnépesebb országában.

A helyzetet tovább bonyolítja a szélsőjobb Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előretörése és a reformokat végrehajtó, de múltbeli túlkapásokkal terhelt Szociáldemokrata Párt (PSD) részvétele a kormányban, ami megkérdőjelezi a hosszú távú pénzügyi konszolidáció politikai stabilitását.

A 2024-es államháztartási hiány elérte a GDP 9,3 százalékát, és ha az idén hasonló mértékű lesz a deficit, az az ország adósságának leminősítéséhez vezethet – megemelve a hitelfelvételi költségeket, tovább növelve a költségvetési terheket. Emellett Románia az uniós fejlesztési és helyreállítási források felfüggesztését is kockáztatja – foglalja össze a Politico.

Megszorítási tervek

Az Európai Bizottság egy, a július 8-i pénzügyminiszteri ülésre készített ajánlástervezetében arra szólítja fel Bukarestet, hogy 2030-ra szorítsa vissza a költségvetési hiányt a GDP 2,8 százalékára.

A cél eléréséhez fájdalmas lépések szükségesek. A kormányzati tervek szerint az elbocsátások mellett új jövedéki adók, szerencsejáték-adók, illetve az áfa emelése is napirenden van. A társasági nyereség- és osztalékadó 10-ről 16 százalékra nőhet, a tűzifa és más energiatermékek áfája pedig 5-ről 9 százalékra. További kedvezményes áfakulcsokat is megemelnének – az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek kivételével 19 százalékra.

„Ez a költségvetési korrekció olyan mélyreható, hogy fájdalmak nélkül nem lehet végrehajtani” – mondta Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke.

A kormány célja, hogy újraértékelje a beruházásokat, és csak azokat a támogatási programokat tartsa meg, amelyek hozzájárulnak az export növekedéséhez, az importfüggőség csökkentéséhez és hozzáadott értéket teremtenek.

Az áfabeszedés hatékonyságának növelése kulcskérdés. Az Európai Bizottság adatai szerint 2022-ben 8,5 milliárd euróval kevesebb áfát szedtek be, mint amennyi elméletileg befolyhatott volna – ez több mint 30 százalékos bevételkiesést jelent.

„Meg kell győznünk a román társadalmat, a nemzetközi hitelezőket és a Bizottságot is, hogy együttműködjenek ebben a törekvésben – különben a leminősítés súlyos és fájdalmas következményekkel járhat” – figyelmeztetett Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Konkrét akció

A román kormány hétfőn elfogadta és a hivatalos közlönyben közzétette azt a sürgősségi rendeletet, amely egységesíti a veszélyes vagy káros munkakörülmények után járó pótlékokat: a korábbi havi bruttó 1500-ről legfeljebb 300 lejre (ez jelenlegi árfolyamon mintegy 24 ezer forint) csökkenti az összeget minden közpénzből fizetett alkalmazotti kategóriánál.

Ugyanez vonatkozik a nehéz munkakörülmények miatti pótszabadságokra is, amelyeket a rendelet értelmében 3 és 5 munkanap közé korlátoznak. A kormány szerint az új szabályok már hétfőn hatályba lépnek, és 2026. december 31-ig maradnak érvényben.

„Az intézkedéseket a körültekintő fiskális politika folytatása indokolja, amely hosszabb távon biztosíthatja a költségvetés fenntarthatóságát, és hozzájárul a túlzott hiány kiigazításához” – közölte a bukaresti kormány.

Tiltakozáshullám, rémhírek

A bukaresti kormány döntése, amely csökkenti a közszférában dolgozóknak járó veszélyességi pótlékot és a pótszabadságok számát, tiltakozási hullámot indított el Románia több térségében – jelentette az IPN. A megmozdulások Bukarestet is elérték.

A rendelkezések hétfői elfogadása nyomán tiltakozásba kezdtek a Pénzügyminisztérium, az Országos Adóhatóság (ANAF) és más alárendelt intézmények alkalmazottai. Spontán demonstrációkra került sor többek között a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon, valamint a Vrancea, Bákó és Gorj megyei vízgazdálkodási rendszereknél – számoltak be romániai források.

„Ha senki sem hallgat most ránk, akár le is állíthatjuk a munkát, és megbénul az egész ország” – figyelmeztetett a „Sed Lex” szakszervezet elnöke, amely az ANAF és a pénzügyi tárca dolgozóit képviseli.

A kormány intézkedései számos közszférában dolgozót érintenek, köztük bírákat, rendőröket, tanárokat, diplomatákat és közigazgatási alkalmazottakat.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden este határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kormány a fizetések vagy nyugdíjak kifizetésének elhalasztására készülne.

A tárcavezető a pénzügyminisztériumban tartott alkalmazotti tiltakozást követően találkozott a dolgozók képviselőivel, és megerősítette: ilyen intézkedés nincs napirenden – írja a Spotmedia.

A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszélés az indokolatlan költségek visszaszorítására és a bértáblák észszerűsítésére fókuszált.

A miniszter hangsúlyozta: „Megértem a munkatársak elégedetlenségét, és tiszteletben tartom a tiltakozáshoz való jogukat. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy a pontatlan hírek terjesztése pánikot kelt, és senkinek sem segít. A valóság nem igazolja ezeket a félelmeket.”

„Az üzenetünk egyértelmű: a teljesítményalapú közszolgálatot támogatjuk, miközben zéró toleranciát tanúsítunk a közpénzek felelőtlen felhasználásával szemben. Egy igazságosabb, átláthatóbb bérstruktúra felé haladunk, amely méltányosan ismeri el a közalkalmazottak teljesítményét” – zárta nyilatkozatát Nazare.

Visszatérő arcok, növekvő düh

Ana Otilia Nuțu, a bukaresti Expert Forum közpolitikai elemzője szerint nehéz „eladnia a megszorításokat” egy olyan kormánynak, amelyben ugyanazok az arcok bukkannak fel, akik ellen korábban tömegek szavaztak.

A négy párt közül három – a Szociáldemokraták, a Liberálisok és az RMDSZ – az elmúlt években maga is hozzájárult a költségvetési hiány elszabadulásához.

Nuțu szerint azonban a megszorítások rendkívül népszerűtlenek lesznek, ha nem járnak együtt a pazarló kiadások, például az aránytalanul magas nyugdíjak lefaragásával. „Az emberek rendkívül dühösek lesznek – és ezt a következő választásokon is látni fogjuk. Valószínűleg újabb lendületet kap a szélsőjobboldali populizmus.”

Veszélyes erők brüsszeleznek

Az instabil belpolitikai helyzet közepette a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) figyelmeztet George Simion nacionalista vezető és pártja, a Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) előretörésének veszélyeire – amit a Deutche Welle foglal össze.

A német lap szerint Simion retorikája a Brüsszellel szembeni ellenségképre épül: azt a narratívát hangoztatja, miszerint az Európai Unió és annak „helyi kiszolgálói” a „megszorítások diktatúráját” kényszerítik Romániára, megfosztva az állampolgárokat munkájuk gyümölcsétől.

A költségvetési reformokat egy olyan kormánykoalíciónak kell végrehajtania, amelynek legnagyobb ereje a Szociáldemokrata Párt (PSD) – az a párt, amelyet sokan a múlt túlköltekezéséért és rendszerhibáiért tesznek felelőssé.

A PSD jelenléte a négypárti kormányban azonban elkerülhetetlen volt, mivel nélküle nem lett volna meg az alternatív többség, az AUR-ral való együttműködés pedig politikai és ideológiai okokból kizárt.

E körülmények között jogosan vetődik fel a kérdés: hajlandó-e a PSD valóban kijavítani a korábban általa elkövetett vagy eltűrt hibákat?

A FAZ szerzője, Michael Martens szerint nem kizárt, hogy ha a költségvetési reformok népszerűtlenné válnak, a PSD – a politikai túlélését szem előtt tartva – akár Simionnal is szövetségre léphet. Egy ilyen fordulat nemcsak a fiskális stabilitást, hanem Románia Európa-párti irányvonalát is veszélybe sodorhatja.

A FAZ arra is figyelmeztet, hogy mivel Románia nem tagja az euróövezetnek, nem számíthat olyan mértékű pénzügyi mentőcsomagra, mint amilyet egykor Görögország kapott. Ezért a költségvetési fegyelem fenntartásának felelőssége teljes egészében a bukaresti politikai elit – és közvetve a román választópolgárok – vállát nyomja.