A kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt első alelnöke, Marius Lulea szerint a kormányalakítás késése veszélybe sodorja az ország gazdasági és társadalmi biztonságát.

„Fennáll a kockázata annak, hogy káosz alakul ki a közintézményekben, elakad a bérek és a nyugdíjak kifizetése, csökken az országgal szembeni bizalom, társadalmi feszültségek, spontán tüntetések törhetnek ki” - vélekedett Lulea pénteki közleményében.

A politikus szerint pénteken lejár az ügyvivő kormány 45 napra szóló megbízatása, azaz ettől a naptól „sem kormánya, sem miniszterelnöke nincs az országnak”.

„Miközben Románia egyre nagyobb bizonytalanságba süllyed, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) továbbra is zárt ajtók mögött tárgyal a tisztségekről. Az úgynevezett Európa-barát pártok egyikét sem érdekli a nemzeti stabilitás vagy a románok mindennapi élete” - értékelte az AUR alelnöke.

Szerinte a jelenlegi helyzetből az előre hozott választások jelentik az egyetlen kiutat.

„Nem lehet többé a kulisszák mögül irányítani az országot. A románoknak döntésekre van szükségük, nem politikai cirkuszra. Aki most hallgat, cinkostárs lesz” - idézte a politikus közleményét az Agerpres román hírüngyökség.

Romániában három hete kezdődtek meg a kormányalakítási tárgyalások a PSD, PNL, USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségi frakció részvételével, de az elnöki hivatalban csütörtökön tartott formális egyeztetéseket követően Nicusor Dan államfő nem adta ki a kormányalakítási megbízást a koalíciós pártok által miniszterelnöknek javasolt Ilie Bolojan PNL-elnöknek.

A román média szerint Bolojan kinevezését a kormányprogram körüli nézeteltérés akasztotta el, a frissen megválasztott elnök ugyanis ragaszkodik a választási kampány során „írásba adott” ígérete betartásához, miszerint nem támogat áfaemelést, Ilie Bolojan viszont azt állítja: áfaemelés nélkül nem lehet az Európai Unió által elvárt mértékben csökkenteni a GDP több mint 9 százalékára emelkedett költségvetési hiányt.

Romániában közben jogvita alakult ki arról, hogy a kormány tagjaira érvényes, a tisztség ideiglenes betöltését legfeljebb 45 napra korlátozó alkotmányos előírás érvényes-e a jelen helyzetre, amikor a korábbi miniszterelnök lemondása miatt a teljes kabinet megbízatása megszűnt és a kormány csak korlátozott jogkörökkel látja el feladatát ügyvivő miniszterelnök vezetésével, amíg a parlament bizalmat szavaz egy új kormánynak.

Egyes alkotmányjogászok szerint a 45 napos határidő csak olyan ideiglenes akadályoztatásra vonatkozik, amikor az érintett kormánytag – adott esetben a miniszterelnök – elvileg visszatérhet még hivatalába, de a lemondásra nem alkalmazható, mert az végérvényes, és ebben a helyzetben az új kormány hivatalba lépéséig marad ügyvivő kormány az ország élén.

(MTI)