Egyik év decemberében sem volt még ennyi magyar állampolgárságú munkavállaló Ausztriában az osztrák társadalombiztosítási szervezet adatai szerint. A 103 323 alkalmazott magyar sokkal több, mint egy évvel korábban, 2020 decemberében volt (csak 83 932), de ez eléggé érthető, mert akkor éppen a “második hullám” lezárásai sújtották a gazdaságot.
Viszont jól láthatóan meghaladja a létszám 2019-es "békebeli" adatot is (ami 98 412 volt), a 2018-ast (94 458), a korábbi évekét pedig még inkább. Hasonló a helyzet egyébként a teljes osztrák munkaerőpiacon is, egy év alatt 168 ezerrel, de két év alatt is 44 ezer fővel nőtt a gazdaságban a foglalkoztatottak száma.
Meglepő, hogy egyáltalán növekedés volt
Az, hogy a december valóban kimagasló hónap volt a magyarok számára, abból is látszik, hogy létszámuk novemberhez képest is nőtt, 2553 fővel. Pedig decemberben általában csökkenés szokott bekövetkezni. Ráadásul Ausztriában egy hónap alatt 40 751 állás szűnt meg, aminek több mint a fele, 24 658 fő a külföldieket érintette.
A magyarokat is megelőzte a németek létszámának bővülése 2803 fővel, miközben a lengyelek (-6863 fő), a román állampolgárok (-8 360), Bosznia-Hercegovina (-2004) és Törökország (-1895) lakói nagyobb csökkenést könyvelhettek el.
Feljövőben a horvát munkaerő
A negyedik grafikonon feltűnő, hogy míg a lengyel és román dolgozók teret vesztettek az utóbbi hónapokban, a horvátok száma magas szinten áll (piros vonal). Korábban a szlovákokat, most pedig a lengyeleket előzték meg.
Horvátország polgárai számára csak később tették lehetővé a munkavégzést az EU-ban, de a földrajzi közelségük miatt egy részük ingázni is tud, hasonlóan, mint a magyarok. (A Zágráb-Graz távolság közúton például 188 kilométer, de vannak közelebb levő kisvárosok is.)
Kötelező lett az oltás a sógoroknál
Az osztrák parlament elfogadta a kötelező oltásról szóló törtvényt, ami februártól lép életbe. Március közepétől pedig büntetik azokat, akik nem tartják be. A tervezett büntetési keret egyébként 600-tól 3600 euróig terjed. Európában Ausztria az első ország, amely kötelezővé tette a védőoltást.
A kötelező védőoltás ellenére a 3G továbbra is érvényes a munkahelyen, a negatív teszt elegendő lesz a munkavégzéshez – írja az ORF.
A 3G (geimpft, genesen, getestet) azt jelenti, hogy olyanok számára van fenntartva valami, akik vagy oltottak, vagy átestek a betegségen és felgyógyultak, vagy negatív tesztet tudnak felmutatni. (A 2G csak az immunizáltakat jelenti, a teszteredmények nem számítanak.)
Most többen dolgoztak Németországban is
Németországban októberi a legutóbbi adat, eszerint 110 541 magyar alkalmazottat tartottak nyilván teljes munkaidőben, ami egy év alatt 3813 fős, egy hónap alatt pedig 530 személyes növekedés. Emellett vannak még részmunkaidős állásokról, munkanélküliekről és munkát keresőkről, segélyezettekről is adatok, de azok részben szeptemberiek, részben decemberiek, nincsenek összhangban egymással.
Ezek mindenesetre mind csökkenést mutatnak, így valószínűsíthető, hogy miközben a főállásúak száma nőtt, a részmunkaidősöké és a munka nélkül levőké csökkent az országban az őszi hónapokban.
Hasonló folyamat zajlott le egyébként egész Németország szintjén is. Miközben októberben több mint félmillióval, 34 millió 366 ezer főre nőtt a teljes foglalkoztatású személyek száma, addig a részmunkaidősök és önálló munkavégzést folytatók száma 395 728 ezerrel, 3,20 millióra csökkent.
Évente 400 ezer munkavállalót várnak a németek
Németország új koalíciós kormánya évente 400 ezer szakképzett munkavállalót szeretne az országba vonzani külföldről, hogy kezelje a demográfiai egyensúlytalanságot és a munkaerőhiányt a kulcsfontosságú ágazatokban. A munkaerőhiány különben alááshatja a koronavírus-járványból való kilábalást, "drámaian lelassítja a gazdaságot" – írja a Reuters Christian Duerr-t, a társkormányzó Szabad Demokraták (FDP) parlamenti vezetőjét idézve.
A szociáldemokraták, az FDP és a Zöldek olyan intézkedésekről állapodtak meg koalíciós megállapodásukban, mint például az Európai Unión kívüli országok szakembereinek pontrendszer alapján történő beengedése, vagy az országos minimálbér óránként 12 euróra való emelése Németország vonzóbbá tétele érdekében.
A Német Gazdasági Intézet becslése szerint idén több mint 300 ezer fővel zsugorodik a munkaerőpiac, mivel több idősebb munkavállaló megy nyugdíjba, mint ahány fiatal munkába áll. Ez a szakadék 2029-re várhatóan több mint 650 ezer főre nő.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
