Napok óta csúcsokat dönt a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon: szerdán csaknem 15 ezer, csütörtökön pedig már 15,5 ezer új fertőzöttről érkezett jelentés – mindkét érték rekord a járvány csaknem kétéves történetében.
A megugrás az omikron számlájára írható: itthon ma már ez a vírusvariáns okozza a fertőzések 87 százalékát.
A kórházban kezeltek száma ugyanakkor szerencsére nem emelkedik: ez a mutató a decemberi eleji 7500 körüli csúcsértékekről 2600 körülre csökkent január közepére, és azóta is ezen a szinten a stagnál.
A napi elhunytak száma a december eleji 200 feletti szintekről január közepére 70 alá csökkent, azóta enyhén emelkedik – az elmúlt egy hétben (január 19-ig bezárólag) átlagosan 86-an hunytak el naponta.
De mi várható a közeljövőben itthon? Mit mutatnak más európai országok példái? Igazolják-e azt a dél-afrikai tapasztalatot (itt jegyezték fel elsőként az omikront), miszerint az új mutáns sokkal fertőzőbb ugyan a korábbi verzióknál, de jóval kevésbé okoz súlyos, akár halálos megbetegedést?
Egyesült Királyság
A szigetországban január elején már tetőzött az omikron hullám – akkor napi 150 ezer esetet regisztráltak, háromszor többet a korábbi csúcsnál –, azóta meredek csökkenés tapasztalható.
A kórházban kezelt Covid-betegek száma január közepén tetőzött:
akkor csaknem 20 ezer embert kezeltek kórházban. Ez azonban még mindig „csak” fele az egy évvel ezelőtti csúcsnak, amikor mintegy 39 ezren szorultak kórházi ellátásra.
Az elmúlt napokban már ez a mutató is mérséklődésnek indult.
A súlyos állapotú (lélegeztetőgépre szoruló) betegek számán nem látszott meg az omikron-csúcs: november eleje óta stagnált, illetve csökkent ez a mutató.
A halálos áldozatok száma december vége és január közepe között növekedett, de még így is messze elmaradt a korábbi csúcsértékektől. Az elmúlt napokban pedig ez a szám is csökkenni kezdett.
Vagy ahogy a Reuters összegezte:
Míg az esetszám csúcsokat döntött, a kórházban kezeltek és a halálos áldozatok száma nem nőtt ilyen mértékben, részben a harmadik oltások terjedésének és annak köszönhetően, hogy ez a vírusvariáns kevésbé okoz súlyos betegséget (a korábbiakhoz képest).
Mindennek köszönhetően Boris Johnson január végi hatállyal már be is jelentette a megmaradt korlátozások feloldását: már sehol sem lesz kötelező a maszk és a védettségi igazolvány, valamint nem kérik az otthoni munkavégzést sem. A brit kormányfő egyébként az omikron hullám idején sem rendelt el karantént.
Németország
Németországban december vége óta meredeken, soha nem látott csúcsokra emelkedett a fertőzöttek száma: az elmúlt hét napban átlagosan több mint 80 ezer fertőzöttet regisztráltak naponta. Az omikron a fertőzések mintegy háromnegyedéért felelős. A kórházban kezeltek száma január első felében stagnált, az elmúlt egy hétben pedig enyhén emelkedett.
Az intenzív osztályokon kezelt betegek száma ugyanakkor december közepe óta továbbra is meredeken csökken, és ugyancsak mérséklődött, illetve stagnált a napi elhunytak száma.
Ausztria
Nyugati szomszédunkban, amelyet Orbán Viktor anno még Magyarország laboratóriumának nevezett arra utalva, hogy az ottani tapasztalatokat fokozottan figyeli majd a magyar kormány a Covid-elleni küzdelem során, szintén csúcsokat dönt a fertőzöttek száma: az elmúlt egy hétben mintegy 18 ezer esetet regisztráltak naponta.
Az esetszám december vége óta emelkedik meredeken, azaz ott mintegy két héttel korábban kezdődött a hullám, mint itthon. A fertőzések már csaknem 100 százalékát az omikron okozza.
A kórházban kezelt Covid-betegek száma január közepe óta növekszik – 650 körüli értékekről 850 fölé –, de jóval elmarad a korábbi több ezres csúcsoktól.
2020 november végén például csaknem 4 ezer pácienst ápoltak kórházban.
Jó hír , hogy az intenzív osztályok jelen állás szerint itt sem érzik meg az omikron hullámot: az ott ápolt betegek száma december első fele óta folyamatosan mérséklődik. A Coviddal-összefügésben elhunytak száma szintén jelentősen csökkent december közepe óta, az elmúlt egy hétben pedig 10 körül stagnált napi szinten.
Spanyolországban és Olaszországban a fertőzöttek száma szintén sokszorosa a korábbi csúcsoknak, de az áldozatok száma csak relatív kis mértékben emelkedik. A különutas, mindvégig karanténmentes Svédországban pedig ősszel elmaradt az újabb hullám az áldozatok számát tekintve, és az elmúlt hetekben is csak relatív enyhe emelkedés következett be.
Tehát akkor?
Összegezve: az említett országokban mindenhol a korábbi csúcsértékek többszörösére nőtt az új koronavírus-fertőzések száma az omikron miatt.
Ez azonban – köszönhetően az átoltottságnak és annak, hogy ez a variáns kevésbé okoz súlyos megbetegedést a korábbi variánsoknál – csak relatív kis mértékben növelte (ha növelte) a kórházban kezeltek és az áldozatok számát jelen állás szerint:
a korábbi csúcsértékek szerencsére továbbra is messze vannak.
Tegyük persze hozzá, az óvatosság és a járványügyi szabályok betartása továbbra is ajánlott, főként a veszélyeztetett csoportba tartozók számára. Ugyanakkor a fenti okok miatt, valamint az élet zökkenőmentes fenntartása érdekében
egyre több ország (például Spanyolország, Nagy-Britannia és részben Németország) készül fordulatra a válságkezelésben
– Spanyolország például az ötödik hullám után már csak influenzaként kezelné a Covidot.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 2369,18 pontos, 1,9 százalékos emelkedéssel 127 083,87 ponton zárt szerdán. 
