(Az előző részt a járványkezelési fordulatról itt olvashatják.)
A dél-európai államot 2020 tavaszán az elsők között kapta telibe a koronavírus-járvány Európában. Sokáig dobogós volt a halálozási „toplistán”, és a kontinens egyik legszigorúbb karanténját vezette be kijárási korlátozásokkal, valamint az üzletek és az iskolák bezárásával.
Túl a nehezén
Ezzel ugyanakkor át is vészelte a legnehezebb időszakot:
a második (2020 őszén) és a harmadik hullám (2021 elején) már jóval kisebb volt az elsőnél az áldozatok számát tekintve, a negyedik (2021 augusztus-szeptember) és a jelenleg is zajló ötödik hullám pedig egyenesen eltörpül mellette.
Ezzel párhuzamosan a szigorítások is enyhültek: az iskolákat például végig nyitva tartották az elmúlt másfél évben.
Spanyolországban összesen mintegy 90 ezren vesztették életüket a Coviddal összefüggésben – ez már csak a nyolcadik legmagasabb érték Európában Oroszország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Németország, Ukrajna és Lengyelország mögött a Johns Hopkins Intézet adatbázisa szerint.
A 100 ezer jutó áldozatok száma
Spanyolországban 191, ami jobb az uniós átlagnál (207), és nagyságrendekkel jobb a magyar adatnál (411) a Financial Times kimutatása szerint.
A különbség még akkor is szembetűnő, ha a statisztikák némileg torzíthatnak az esetlegesen eltérő felderítettség és a kritériumok esetleges különbözősége (ki számít Covid-halottnak) miatt.
A javuló tendenciákat jelzi az alábbi grafikon is, amely a napi áldozatok számát mutatja a járvány kezdetétől mostanáig:
Mindezek után már nem meglepő, hogy a spanyol kormány hamarosan lezárná a Covid-korszakot, és alapvetően változtatna a válságkezelésén – erre utalt a héten Pedro Sanchez egy rádióinterjúban.
A spanyol miniszterelnök szerint „fokozatosan” vezetnének be „más paramétereket”.
Az eddigi pandémiából egy endémikus betegség irányába haladunk
- tette hozzá.
Az endémia egy fertőző betegség megszokott előfordulása egy meghatározott területen: már nem az egész társadalmat érinti a vírus, csupán lokálisan jelenik meg. Ez a helyzet akkor állna elő, ha sok ember szerez védettséget oltással vagy megfertőződéssel.
Mint egy influenza
Tehát a spanyol kormány az ötödik hullám után úgy kezelné a koronavírust, mint az influenzát a Die Welt szerint. Már nem törekednek majd arra, hogy minden fertőzöttet diagnosztizáljanak, kivizsgáljanak és kövessenek, hanem egy megelőző rendszerrel kontrollálnák a járványt.
A Covid, azon fertőzöttek számára, akiknek nincs komoly tünete, egy lesz a betegségek közül, teszt, jelentési kötelezettség, karantén és a kapcsolatok korlátozása nélkül.
A járványról már nem készülnének országos adatok, hanem kiválasztott kórházak és egészségügyi központok adatai alapján alkotnának róla képet – csakúgy, mint az influenzánál.
A spanyol szakhatóságok már 2020 nyarától dolgoznak egy ilyen stratégián, tizenhét spanyol régió közül ötben pedig már próbaprojektek is zajlanak az El País szerint.
Sanchez szeretne európai szinten is vitát nyitni a paradigmaváltásról: Carolina Darias egészségügyi miniszter már jelezte is ezt több uniós kollégájának.
De miért?
A fordulat hátterében több ok is állhat. Egyrészt Spanyolországban nagyon magas az átoltottság – a 12 év felettiek több mint 90 százaléka már felvette a Covid elleni vakcinát –, ami legalább részleges védettséget biztosít számukra. Másrészt az omikron az eddigi tapasztalatok szerint fertőzőbb ugyan a korábbi mutánsoknál, de kisebb arányban okoz súlyos megbetegedést. (Ezt támasztja alá például Dél-Afrika, Nagy-Britannia és Japán példája is.)
Harmadrészt gyakorlati okok is meghúzódhatnak a fordulat mögött: bár az omikron kevésbé veszélyes – a spanyolországi intenzívosztályok telítettsége jelenleg elmarad a korábbi csúcsértékektől –, gyors terjedése miatt nagyon sokan kerülnek karanténba.Ez pedig
megbéníthat egyes cégeket, szakmákat: egész irodákat kell teljesen bezárni, néhány térségben már nincs elég postás, és félő, hogy a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is emberhiány lesz.
Emiatt a spanyol kormány 7-ről 10 napra rövidítette le a karantén-kötelezettséget, a fertőzöttek tünetmentes kontaktszemélyeinek pedig már nem kell teszteltetniük magukat.
Szakértők egy része ugyanakkor szerencsétlennek tartja a vita időzítését az új járványkezelésről, tekintettel az omikron okozta fertőzéshullámra és a Covid-halálesetek számának újbóli emelkedésére.
Nem szabad banalizálnunk a pandémiát
-mondta Lorenzo Armenteros, egy orvosokat tömörítő spanyolországi szervezet, az SEMG szóvivője.
Mások is válthatnak
Ezzel együtt tény, hogy már nem csak a spanyoloknál merül fel az irányváltás, hanem például Németországban is. Míg eddig a fertőzés elkerülése volt a fő cél, a jövőben a hatóságok engedhetik az oltottak átfertőződését. Christian Drosten, Németország egyik legismertebb és legbefolyásosabb virológusa a spanyol kormányfőhöz hasonlóan szintén úgy véli, hogy a Covid-járványnak endémiává kell válnia, és ez meg is fog történni.
A változást jelzi, hogy Németországban, Nagy-Britanniában és számos más országban (például Magyarországon) a teljes karantén már szóba sem került a mostani hullámok során. Cikkünket itt olvashatják:
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
