5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Spanyolország Európa egyik legszigorúbb karanténját alkalmazta a koronavírus-járvány kezdetén, most viszont alapvető fordulatra készül: az ötödik hullám után már csak influenzaként kezelné a Covidot. Emögött a rekordmagas átoltottság és a járvány veszélyességének csökkenése mellett gyakorlati okok állnak: az állandó karanténok például megbéníthatják a munkavégzést.

(Az előző részt a járványkezelési fordulatról itt olvashatják.)

A dél-európai államot 2020 tavaszán az elsők között kapta telibe a koronavírus-járvány Európában. Sokáig dobogós volt a halálozási „toplistán”, és a kontinens egyik legszigorúbb karanténját vezette be kijárási korlátozásokkal, valamint az üzletek és az iskolák bezárásával.

Túl a nehezén

Ezzel ugyanakkor át is vészelte a legnehezebb időszakot:

a második (2020 őszén) és a harmadik hullám (2021 elején) már jóval kisebb volt az elsőnél az áldozatok számát tekintve, a negyedik (2021 augusztus-szeptember) és a jelenleg is zajló ötödik hullám pedig egyenesen eltörpül mellette.

Ezzel párhuzamosan a szigorítások is enyhültek: az iskolákat például végig nyitva tartották az elmúlt másfél évben.

Rekordmértékű átoltottság: Covid elleni vakcinára várakozók sora Barcelonában 2021. december 23-án. EPA/Alejandro Garcia
Rekordmértékű átoltottság: Covid elleni vakcinára várakozók sora Barcelonában 2021. december 23-án. EPA/Alejandro Garcia

Spanyolországban összesen mintegy 90 ezren vesztették életüket a Coviddal összefüggésben – ez már csak a nyolcadik legmagasabb érték Európában Oroszország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Németország, Ukrajna és Lengyelország mögött a Johns Hopkins Intézet adatbázisa szerint.

A 100 ezer jutó áldozatok száma

Spanyolországban 191, ami jobb az uniós átlagnál (207), és nagyságrendekkel jobb a magyar adatnál (411) a Financial Times kimutatása szerint.

A különbség még akkor is szembetűnő, ha a statisztikák némileg torzíthatnak az esetlegesen eltérő felderítettség és a kritériumok esetleges különbözősége (ki számít Covid-halottnak) miatt.

A javuló tendenciákat jelzi az alábbi grafikon is, amely a napi áldozatok számát mutatja a járvány kezdetétől mostanáig:

A koronavírusos halálesetek napi száma Spanyolországban a járvány kezdete óta. (Forrás: Our World In Data)
A koronavírusos halálesetek napi száma Spanyolországban a járvány kezdete óta. (Forrás: Our World In Data)

Mindezek után már nem meglepő, hogy a spanyol kormány hamarosan lezárná a Covid-korszakot, és alapvetően változtatna a válságkezelésén – erre utalt a héten Pedro Sanchez egy rádióinterjúban.

A spanyol miniszterelnök szerint „fokozatosan” vezetnének be „más paramétereket”.

Az eddigi pandémiából egy endémikus betegség irányába haladunk                

- tette hozzá.

Az endémia egy fertőző betegség megszokott előfordulása egy meghatározott területen: már nem az egész társadalmat érinti a vírus, csupán lokálisan jelenik meg. Ez a helyzet akkor állna elő, ha sok ember szerez védettséget oltással vagy megfertőződéssel.

Mint egy influenza

Tehát a spanyol kormány az ötödik hullám után úgy kezelné a koronavírust, mint az influenzát a Die Welt szerint. Már nem törekednek majd arra, hogy minden fertőzöttet diagnosztizáljanak, kivizsgáljanak és kövessenek, hanem egy megelőző rendszerrel kontrollálnák a járványt.

A Covid, azon fertőzöttek számára, akiknek nincs komoly tünete, egy lesz a betegségek közül, teszt, jelentési kötelezettség, karantén és a kapcsolatok korlátozása nélkül.

A járványról már nem készülnének országos adatok, hanem kiválasztott kórházak és egészségügyi központok adatai alapján alkotnának róla képet – csakúgy, mint az influenzánál.

A spanyol szakhatóságok már 2020 nyarától dolgoznak egy ilyen stratégián, tizenhét spanyol régió közül ötben pedig már próbaprojektek is zajlanak az El País szerint.

Sanchez szeretne európai szinten is vitát nyitni a paradigmaváltásról: Carolina Darias egészségügyi miniszter már jelezte is ezt több uniós kollégájának.

De miért?

A fordulat hátterében több ok is állhat. Egyrészt Spanyolországban nagyon magas az átoltottság – a 12 év felettiek több mint 90 százaléka már  felvette a Covid elleni vakcinát –, ami legalább részleges védettséget biztosít számukra. Másrészt az omikron az eddigi tapasztalatok szerint fertőzőbb ugyan a korábbi mutánsoknál, de kisebb arányban okoz súlyos megbetegedést. (Ezt támasztja alá például Dél-Afrika, Nagy-Britannia és Japán példája is.)

Harmadrészt gyakorlati okok is meghúzódhatnak a fordulat mögött: bár az omikron kevésbé veszélyes – a spanyolországi intenzívosztályok telítettsége jelenleg elmarad a korábbi csúcsértékektől –, gyors terjedése miatt nagyon sokan kerülnek karanténba.Ez pedig

megbéníthat egyes cégeket, szakmákat: egész irodákat kell teljesen bezárni, néhány térségben már nincs elég postás, és félő, hogy a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is emberhiány lesz.

Emiatt a spanyol kormány 7-ről 10 napra rövidítette le a karantén-kötelezettséget, a fertőzöttek tünetmentes kontaktszemélyeinek pedig már nem kell teszteltetniük magukat.              

Szakértők egy része ugyanakkor szerencsétlennek tartja a vita időzítését az új járványkezelésről, tekintettel az omikron okozta fertőzéshullámra és a Covid-halálesetek számának újbóli emelkedésére.   

Nem szabad banalizálnunk a pandémiát

-mondta Lorenzo Armenteros, egy orvosokat tömörítő spanyolországi szervezet, az SEMG szóvivője.

Mások is válthatnak  

Ezzel együtt tény, hogy már nem csak a spanyoloknál merül fel az irányváltás, hanem például Németországban is. Míg eddig a fertőzés elkerülése volt a fő cél, a jövőben a hatóságok engedhetik az oltottak átfertőződését. Christian Drosten, Németország egyik legismertebb és legbefolyásosabb virológusa a spanyol kormányfőhöz hasonlóan szintén úgy véli, hogy a Covid-járványnak endémiává kell válnia, és ez meg is fog történni.

A változást jelzi, hogy Németországban, Nagy-Britanniában és számos más országban (például Magyarországon) a teljes karantén már szóba sem került a mostani hullámok során. Cikkünket itt olvashatják:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kér Irán a Hormuzi-szoros újranyitásáért
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 09:04
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ismertette a feltételeket.
Makro / Külgazdaság Ítéletet mondott a Moody’s
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 08:30
A hitelminősítő az EU-t „Aaa” kategóriában tartotta stabil kilátással.
Makro / Külgazdaság Új vezető számolja át az ország pénzét
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 17:22
Demkó-Szekeres Zsolt helyett Slánicz Béla lesz a Magyar Államkincstár elnöke, akinek a feladatait is megnevezte a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Magyarország közölte, mennyi hitelt kér a SAFE-programból
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 15:40
Olaszország 8 milliárd, Magyarország pedig az eredetileg tervezett 16 milliárd helyett csak 5,4 milliárd eurós hitelt venne igénybe a SAFE-program keretében. A fennmaradó összeget az Európai Bizottság Ukrajnával közös vagy őket támogató védelmi projektekre fogja fordítani.
Makro / Külgazdaság Nem ettől az adattól fog megemelkedni az Ön pulzusa!
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 13:25
Nyugalom uralkodik az üzemanyagpiacon.
Makro / Külgazdaság Irán hétnapos tervvel nyitná újra a Hormuzi-szorost
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 09:52
Irán olyan hétnapos tervet terjesztett az Egyesült Államok elé, amelynek végén Teherán újranyitná a Hormuzi-szorost, és ismét tárgyalóasztalhoz ülne Washingtonnal – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter New Yorkban, amiről az MTI adott hírt. A javaslat életbe lépését Teherán bizonyos amerikai lépésekhez köti.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping arra kérte Trumpot, hogy ellenezze Tajvan függetlenségét
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 08:52
Hszi Csin-ping arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy Washington „ellenezze Tajvan függetlenségét”, és óvatosan kezelje a sziget ügyét. A kínai államfő a csütörtöki washingtoni csúcstalálkozón az amerikai–iráni konfliktus rendezésére is a tárgyalásokhoz való visszatérést sürgette – írta meg az Index.
Makro / Külgazdaság Augusztusban is több lett a munkanélküli magyar
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 08:30
A munkanélküliek száma 229 ezer fő a KSH augusztusi adata szerint.
Makro / Külgazdaság Újra fellángolt a Brexit-vita: tízéves tervet javasol Tony Blair intézete
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 07:33
Nagy-Britanniának azt a célt kellene kitűznie, hogy tíz éven belül ismét csatlakozik az Európai Unióhoz – erre tett javaslatot a Tony Blair Institute for Global Change. Az MTI információi szerint az egykori brit miniszterelnök által alapított elemzőintézet szerint ehhez azonban nemcsak Londonnak kell változtatnia Brexit utáni politikáján, hanem az EU-nak is jelentős reformokat kellene végrehajtania.
Makro / Külgazdaság Az akkugyáraknak üzent Gajdos László: „Szükségünk van az iparra, de nem minden áron”
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 24. 19:15
Önálló akkumulátoripari igazgatóság alakul a januárban létrejövő Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságon belül – közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG