Számos más európai állam után Spanyolország is bejelentette, hogy milyen menetrend szerint kíván tovább lazítani a koronavírus-járvány miatt elrendelt karanténon és korlátozásokon.
Enyhítés négy fázisban
Pedro Sanchez miniszterelnök szerint a lazítás négy fázisban, hat-nyolc hét alatt történik majd meg, ugyanakkor minden tartomány különböző ütemben oldhatja fel a korlátozásokat a saját járványügyi helyzetétől függően.
Alapesetben a kis üzletek és a hotelek május 11-től nyitnak majd ki, de be kell tartaniuk a közösségi távolságtartás követelményeit.
Az iskoláknak csak kis része nyit ki május végén, nagy részüknél - Olaszországhoz hasonlóan – csak szeptemberben indul újra a tanítás.
Az éttermek május közepétől fogadhatnak vendégeket a teraszokon, de kezdetben maximum 30 százalékos kapacitással működhetnek. A hívők szintén május közepe fele gyűlhetnek össze ismét a templomokban, de szintén csupán a kapacitásuk 30 százalékát használhatják ki.
A színházak és a mozik május végétől fogadhatnak nézőket, de szintén maximum férőhelyeik 30 százalékát adhatják el. Strandolni jelen állás szerint június végétől lehet.
Június végére az ország az új normalitás szakaszába lép, ha sikerül kontroll alatt tartani a járványt
- mondta a kormányfő.
Spanyolország már korábban elkezdett lazítani a mintegy másfél hónapja tartó szigorú karanténon, miután fokozatosan javul a járványügyi helyzet.
Jelenleg mintegy 230 ezer diagnosztizált fertőzöttet tartanak nyilván. A koronavírussal összefüggésben eddig csaknem 24 ezren vesztették életüket, 124 ezren meggyógyultak.
Súlyosbodó éhínségveszély Afrikában
Míg Európa nagyrészt a gazdasági visszaeséstől és a munkanélküliségtől tart, és ezért lazít a karanténon, a világ más részein jóval súlyosabb következményekkel járhat a járvány elleni küzdelem.
Az ENSZ Világélelmezésügyi Programja szerint a válság jelentősen növelheti az éhínség által fenyegetett emberek számát Kelet-Afrikában:
három hónapon belül 43 millió ember élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe – jelenleg 20 millió ember ellátása veszélyeztetett.
Az élelmiszerhiány a többi közt Etiópiát, Ruandát és Ugandát sújthatja a legnagyobb mértékben. Bár ezek az országok relatív kevés koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak, rossz egészségügyi rendszerük és gyenge gazdaságuk miatt különösen ki vannak téve a járvány és az ellene folyó harc negatív hatásainak.
Ami az aktuális számokat illeti, az amerikai Johns Hopkins kórház adatai szerint világszerte 3,1 millió fertőzöttről tudnak. A koronavírussal összefüggésben eddig 217 ezren vesztették életüket, 930 ezren meggyógyultak.
Olaszországban, ahol szintén fokozatosan lazítanak a kijárási korlátozásokon, 201 ezer fertőzöttet és 27 ezer áldozatot jegyeztek fel eddig.
Az aktív fertőzöttek száma csökken.
Franciaországban 23,5 ezren, az Egyesült Királyságban 21,5 ezren vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben. Belgiumban mintegy 7300, Németországban 6300, Hollandiában csaknem 4600 halálos áldozatot követelt a járvány.
Az egyetlen különutas válságkezelést folytató, nagyrészt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 2355 áldozatot regisztráltak eddig.
A svéd Közegészségügyi Hatóság tegnap azt közölte, hogy az intenzív osztályaik 30 százalékos tartalékkal bírnak,
azaz egészségügyi rendszerük elbírja a járványt.
Ami a világ távolabbi részeit illeti, Iránban mintegy 5900, Brazíliában 5100, Törökországban 3000, Mexikóban 1600, Indiában 1000, Oroszországban 867, Japánban 394 áldozatot jegyeztek fel.
Globálisan a legrosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, ahol több mint egymillió fertőzöttről tudnak, és 53 ezren vesztették életüket.
Magyarországon az igazolt fertőzések száma 2727, és 300-an hunytak el a vírussal összefüggésben.
A diagnosztizált vírushordozók számát tekintve Magyarország Bahreinnel és Görögországgal van körülbelül egy szinten, a halálos áldozatok számát tekintve Pakisztánhoz, a Dominikai Köztársasághoz és Kolumbiához van a legközelebb.
Az ukrán elnök szeretné, ha a megbeszélésekre Azerbajdzsánban kerülne sor. 
