Egyre magasabb csúcsok és egyre magasabb mélypontok – ami a tőzsdén az emelkedő trendet jellemzi, az a magyarok ausztriai munkavállalásánál is megfigyelhető a koronavírus-válság óta. Az első hullámnál kisebb visszaesést okozott a foglalkoztatásban a második-harmadik hullám tavaly télen, és egyelőre az idén is jobban alakulnak a számok, mint tavaly.
A novemberi adatok szerint 100 770 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami 2577 fővel alacsonyabb ugyan, mint az előző hónapban, ám ez elsősorban szezonális hatás lehet. A 2020 novemberi állapothoz képest ugyanis még mindig 10 759 fő a növekedés, sőt a 2019 novemberit is közel 8000 fővel haladja meg.
Sok magyar, román, német, horvát érkezett
A többi országgal összehasonlítva megint a magyarok száma nőtt a legjobban. Egy év alatt 7729 román, 7490 német és 7000 horvát dolgozóval többet alkalmaztak. Egyedül az “Ázsia” jelölésű országcsoportban látunk nagyobb, 11 903 fős bővülést.
A magyarok jórészt szezonális munkavégzését jelzi azonban az, hogy ez az egy év alatt megfigyelhető 2577 fős csökkenés is több, mint a többi országnál. (Utánunk következik Románia 1696 és Szlovákia 860 fős mérséklődéssel.) Az őszi és tavaszi turisztikai holtszezonban hagyományosan sok magyar veszíti el kinti munkáját, nyáron és télen viszont épp közülük vesznek fel sokakat.
Megint kétséges a síszezon forgalma
Kérdés persze megint, ahogy tavaly is, hogy mit hoz a szezonálisan erős január, február, március, a síszezon. Ausztriában már korán szigorítottak, november 23-tól az ország – Európában az elsők között – újra korlátozásokat rendelt el. A síterepek, a vendéglátás ugyanakkor most működik, csak szigorúan megkövetelik a megfelelő igazolásokat és a maszkviselést.
A napokban az országba való beutazást is nehezítették, de a határról érkező hírek szerint a magyar vendégmunkásokkal szemben továbbra is elnézőek.
Egyre több a külföldi dolgozó
A teljes osztrák munkaerőpiacon egyébként majdnem pontosan húszezer fővel csökkent az alkalmazottak száma novemberben. Egy év alatt, azaz novembertől novemberig viszont 116 579 fő volt a növekedés. Ez utóbbiból 34 379 volt az osztrák és 82 200 a külföldi állampolgárságú személy, vagyis az elöregedő osztrák társadalomban a munkaerő-piacon megint nagyobb lett a külföldiek aránya.
Konkrétan a foglalkoztatottak 22,6 százaléka volt nem osztrák állampolgár, de ebben már nincsen benne az a lassan-lassan egyre nagyobb létszámú csoport, akik külföldön születtek, de már ottani állampolgárságot kaptak.
Németországban kevesebb magyar dolgozott
Németországban az utolsó adat szeptemberi, összesen 110 011 magyar dolgozott a legnagyobb európai gazdaságban főállásban. Egy évvel korábban 105 920, két évvel előtte, a világjárvány előtt pedig 114 177 fő volt ez a szám. Itt tehát némi csökkenés történt az utóbbi két évben.
További 7482 magyar csökkentett foglalkoztatásban vagy önállóan dolgozott. Ezen kívül Németországban nyilvántartottak még 10 433 munkakereső magyar állampolgárt, 5295 munkanélkülit és mintegy 14 240 olyan személyt, akik különböző társadalombiztosítási ellátásokra vagy segélyekre voltak jogosultak. (A helyi statisztikában “RLB” és “ELB” nevű kategóriák.)
Újranyitottak az éttermek Bécsben
Bár az osztrák fővárosban lakosságarányosan a legalacsonyabb az új koronavírus-fertőzések száma, mégis itt voltak a legtovább, négy hétig zárva az éttermek és szállodák – írja az osztrák ORF magyar híroldala. “December 20-án ismét kinyithattak, a helyzet azonban továbbra is drámai” – teszik hozzá.
- A 2G-szabály érvényes, csak oltottak és nemrég meggyógyultak léphetnek be.
- Kötelező az FFP2-es maszk, kivéve az asztaloknál.
- A vendéglátóknak a helyben fogyasztó vendégek kontakt-adatait is fel kell venniük.
- Rendezvények 25 főig szervezhetők (zárt térben).
- A záróra egységesen 23 órakor van, ezt csak szilveszter éjszakára oldják fel.
Alig vannak a szállodákban
A “lockdown” ugyan a bécsi szállodák számára is véget ért, a fővárosi gazdasági kamara (WKO) azonban úgy számol, a hotelek 20-25 százaléka zárva marad az ünnepekre. A foglaltság városszerte húsz százalék alatti Bécsben, holott a járvány előtti években a december általában 80 százalék körüli kihasználtsággal telt - írja az ORF.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
