Ezekkel a menekültekkel miért nem foglalkozik a hazai sajtó?

Chur (Fotó: Wikimedia Commons)

Adómenekült (Steuerflüchtling) – így nevezik német nyelvterületen azokat, akik bevételi forrásukat, lakhelyüket, cégük székhelyét adózási okokból más államokba helyezik át. Ez járhat illegális adóelkerüléssel, vagy lehet egy legális – de morálisan esetleg kifogásolható – adóoptimalizálás is. A célterület pedig sokszor valamilyen adóparadicsom, alacsony adókulcsú ország.

Svájcra már régóta erős nyomás nehezedett, hogy tegye lehetővé az adóügyi adatok cseréjét, hogy ezzel megakadályozzák az országban az “adómenekültek” letelepedését. Sikerült is erről megállapodni. Csakhogy ez kétélű fegyvernek bizonyult, így nemcsak a külföldieknek az országban levő vagyonáról kerülhet ki adat, hanem az országban élők Svájcon kívüli vagyonáról is.

Emiatt lehetővé tették, hogy minden svájci illetőségű személy – beleértve az ott élő külföldieket is – életében egyszer önfeljelentést tegyen, anélkül, hogy büntetést kapjon. A svájci SRF közmédia portálja szerint Zürich, Basel város és Graubünden kantonokban megháromszorozódott tavaly az önfeljelentések száma. Ez csak Zürichben 6150 főt jelentett.

Megijedtek a vendégmunkások

A tipikus eset az, hogy valaki évekkel, évtizedekkel ezelőtt vendégmunkásként érkezett Svájcba, például Olaszországból, Spanyolországból, Portugáliából, majd ott maradt. Azután örökölt valamit, példádul házat eredeti hazájában – írja a portál.

A legtöbben azt hitték, hogy ezt már nem kell bevallaniuk Svájcban, mert leadózták az adott országban, de ez tévedés. Most megijedtek, hogy “adómenekültnek” fogják őket tartani, és sokan feljelentik magukat. Az AIA néven ismert automatikus információcsere-megállapodás során ugyanis ősztől Svájc először kapja meg a területén élő polgárok külföldi bankszámláinak adatait.

Felsőbb adósávba léphet

Az önfeljelentés már 2010-től lehetséges, büntetéssel nem jár ugyan, de tíz évre visszamenőleg meg kell fizetni a svájci adókat. A külföldi ingatlan ugyan nem adóköteles, de miatta az adózó más adósávba csúszhat. Ha például valaki eddig 100 ezer frank után fizetett adót, és jön hozzá egy másik 100 ezer frankos ingatlan, akkor ugyanúgy százezer után fizet majd, de a magasabb kulcsú, 100 és 200 ezer frank közötti sávban.

Adómentes minimum

Svájc, bár sok szempontból adóparadicsomnak tekintik, azon kevés európai ország közé tartozik, ahol – már a 19. század óta – vagyonadót kell fizetni. Ez kantononként (szövetségi államonként) is különböző, és a vagyon nagyságával progresszíven is emelkedik. A Faz.net tavalyi becslése szerint így nagyon különböző éves adókulcsok jönnek ki, 0,2 ezreléktől egy százalékig. (A jövedelmeket és például az öröklést viszont alacsony adókkal terhelik.)

Kamat nélkül dupla ráfizetés

A vagyonadónál van adómentes minimumösszeg is, Aargau kantonban például 100 ezer, házaspároknál 200 ezer frank (mintegy 26,2, illetve 52,4 millió forint), plusz további kisebb összeg minden gyermek után. Így sokan nem fizetnek semmit, egyes kantonokban a lakosság kétharmada is ide tartozik.

Akik azonban fizetnek, azok gyakran panaszkodnak, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben ez dupla ráfizetés. A kötvények, bankbetétek ugyanis nem kamatoznak semmit, sőt sokuk hozama negatív. Az öt éves svájci államkötvénynek évi mínusz 0,4 százalékos a hozama, a tíz évesé lényegében nulla, de az öt éves német “Bund” tartása is 0,14 százalék veszteséget okoz most évente.