Júniusban 113 468 magyar állampolgár dolgozott hivatalosan Ausztriában, ami nemcsak új rekord, de elég nagy ugrás is az előző, májusi csúcshoz képest. Amint korábban írtuk, ráadásul nem szokott májusban rekord születni, ez is a magyarok ausztriai munkakedvének növekedésére utal. Meg talán arra is, hogy van munka odaát bőven.
Az emelkedő tendencia tehát, ami legalább Magyarország EU-csatlakozása óta tart, de a Covid miatt megtört, újult erővel folytatódik. Hogy ebben mekkora szerepe lehet a háborúnak, a magas magyar inflációnak, forintgyengülésnek és a várható életszínvonal-esésnek, nem tudni. De nem lenne meglepő, ha a – turizmus, mezőgazdaság miatt – szezonálisan erős következő hónapokban, júliusban, augusztusban is újabb rekordok születnének.
Pezseg az osztrák munkaerőpiac
Egyébként az egész osztrák munkaerőpiac is csúcsra jár, amint a második ábrán a kék vonal mutatja. Eközben az osztrák állampolgárokból nem dolgoznak többen, ami a népesség elöregedésével eddig is borítékolható volt, a számuk stagnál (piros vonal). A növekedést teljes mértékben a külföldi munkaerő gyorsuló beáramlása okozza (zölddel).
A magyarok száma nőtt legjobban
Egy hónap alatt 4741, júniustól júniusig pedig 8886 fővel több magyar dolgozott a sógoroknál, ami mindkét esetben csúcsérték. Vagyis az egyes országok mezőnyében a magyarok száma nőtt leginkább év/év alapon és egy hónap alatt egyaránt.
Azért a konkurencia sem alszik, a horvátok például, akiknek csak viszonylag későn engedélyezték a szabad munkavállalást az EU-ban, mintegy 6500, a németek 5900, a románok pedig 7400 fővel lettek többen. (A Sozialversicherung.at statisztikája szerint.)
Jönnek az ukránok, de kicsit az oroszok is
Az Ausztriában dolgozó ukrán állampolgárok száma pedig, az elhúzódó háború miatt teljesen érthető módon, néhány hónap alatt megduplázódott. A januári és februári 5300, illetve 5500 főről júniusig 11 653 személyre nőtt. Azon belül is az utolsó két hónap jelentett nagyobb ugrást.
Könnyen lehet, hogy az ukránok többsége csak valamilyen alkalmazkodási folyamat, például intenzív nyelvtanfolyamok után tud elhelyezkedni. De az is lehetséges, hogy ők is főleg a nyári idénymunkákkal tudnak érvényesülni, mint a magyarok közül is sokan. Kisebb mértékben ugyan, de az oroszok száma is bővült (4. ábra).
Egyre több az ázsiai dolgozó
Egy hónap alatt csak 1600, egy év alatt azonban már jelentősebb, 12 ezer fős növekedést mutat az “Ázsia” kategóriában szereplő dolgozók száma. Így 75 500-an vannak, ami egyfajta középmezőny, több európai országtól is elmarad. Ide vélhetően nagyrészt, de nem csak a közel-keleti menekültek tartoznak.
Az ápolónők kizsákmányolása
Persze Ausztriában – és más európai országokban – is létezik feketemunka, így a valós számok jóval nagyobbak is lehetnek. Ezt erősíti meg például egy német elemzés, amely szerint az elöregedő Németországban egyre nagyobb szükség van a 24 órás ápolásra, felügyeletre.
Az ápolószemélyzet számára, akik közül sokan Közép- és Kelet-Európából származnak, ez a munka gyakran rendkívül nehéz élet- és munkakörülményekkel jár, beleértve a kizsákmányolást és az emberi jogok megsértését.
Németországban az ukrán nők teszik ki az idősgondozásban dolgozó csoport nagy részét, és különösen bizonytalan helyzetben vannak. A “szürkezónában” dolgoznak, a legtöbb esetben illegálisan foglalkoztatják őket, és alig kapnak társadalmi és jogi védelmet.
Ez a helyzet előnyös viszont a közvetítő ügynökségeknek, amelyek maguk határozzák meg a játékszabályokat – teszik hozzá.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
