Szabad szemmel is jól láthatóra nőtt már a Lengyelországban az elmúlt pár évben alapított ukrán cégek aránya. Egy januári kimutatás szerint tavaly minden tizedik újonnan bejegyzett társaság tulajdonosa a keleti szomszédból érkezett. Összesen 48464 ukrán cégről van szó. Számuk a háború kitörése előtti pár ezerről ugrott meg, az orosz invázió kezdete után volt olyan hónap, hogy egyszerre 600 is alakult, de a jellemzőbb a havi 200 volt.
Az ukránok hagyományosan erősek az építőiparban, az összes bejegyzett ukrán vállalkozás ötöde tartozik ebbe az ágazatba. Tíz százalék körül van az informatikai vállalkozások aránya, a többi különféle szolgáltatások között oszlik meg, az egyik 2-3 százalékos arányú ágazat a kereskedőké.
„Nagy a munkaerőhiány és a lyukakat sikerül azzal betömni, hogy ukránokat alkalmazunk. Alvállalkozóként vagy bejelentett munkavállalóként. Az építőiparban, a közlekedésben, az IT területen vagy a szolgáltatásokban egyszerűen nem lennénk meg nélkülük.” - mondta Łukasz Bernatowicz, a lengyel munkaadói szövetség (Business Center Club) elnöke.
Szerinte Lengyelországban kell tartani ezeket az embereket, támogatni kell őket, főleg azért, hogy ne akarjanak tovább menni Németországba. Ott nyilvánvalóan magasabb béreket kapnak és több az egyéb juttatás is, bár kétségtelen, hogy a német gazdaság is súlyos gondokkal küszködik.
Az ukránok tömeges áttelepülését természetesen a háború okozta-okozza, de már az előtt is voltak kísérletek. Sok millió lengyel ugyanis elhagyta a lengyel munkaerőpiacot és Nyugat-Európában próbált szerencsét, így hiány alakult ki otthon. A legtöbb lengyel a szomszédos német piacon nézett körül, ám tudjuk, hogy Nagy-Britanniában is szép számmal voltak jelen, aztán a Brexit miatt megcsappant a jelenlétük, de azért még mindig számottevő.
A lengyelországi városokban új életet kezdett ukránok az ingatlanpiacon is megjelentek. Már ukrán közvetítő cégek is működnek, akiktől veszik vagy bérlik a lakásokat. (A Nagy-Britanniába kivándorolt magyarok is hasonló helyzetben voltak, több, ott bejegyzett, egyéni vállalkozóként működő magyar közvetítő is igyekezett kiszolgálni őket – a szerk.) Több tízezren vásároltak lakást, a többség viszont a bérleti piacon volt és van jelen. Azzal, hogy tömegesen léptek be a keresleti oldalra, jócskán hozzájárult a lengyelországi lakásbérleti díjak megugrásához. Ennek részleteiről lapunknak nyilatkozott a Duna House is, amelyik évek óta fontos szereplőnek számít a lengyelországi ingatlanközvetítői és lakáshitelezői piacon.
Talán meglepetés, de hazatérő ukránokból is egyre több van. Pontos számot a kijevi kormány sem tud, de az elmenekült mintegy 9-10 millió emberből 500-800 ezer között lehet az eddig visszatelepültek száma. Ők főleg a nyugat-ukrajnai megyékben kezdtek új életet. Nehezíti a helyzetüket, hogy a keleti megyékből is sokan érkeztek oda, így a munkaerőpiacon konkurenciájuk akadt. Az Ukrán Nemzeti Bank január legvégén becslést tett közzé: eszerint a 2023-as 320-350 ezer fő után 2025-ben várhatóan mintegy 400 ezer ukrán állampolgár megy haza külföldről. Beilleszkedési problémák, a biztonságérzet hiánya, családegyesítés és honvágy egyszerre lehet annak az oka, hogy inkább mégis otthon akarnak boldogulni, holott természetesen tudják, hogy a háború folytatódni fog és veszélyben lesz az ő és családjuk élete – vélték a jegybank szakértői, akiket az UNN ukrán hírügynökség idézett.
Itt érdemes utalni arra, hogy az Európai Unióban felgyorsították a migráció kezelésével összefüggő közösségi politika szigorítását. Brüsszel és Kijev folyamatosan konzultál, az ukránok azt szeretnék elérni, hogy a módosítások inkább az elmenekült ukránok visszatérését segítsék, semmint a kiáramlásukat az országból.
Tavaly novemberben azt közölte az Ukrán Demográfiai és Társadalomkutató Intézet, hogy tudomása szerint akkor mintegy kilenc millió emberről tudtak, aki elmenekült Ukrajnából. Ebből mintegy hárommillióan munkavállalóként voltak bejegyezve az adott országban. Ella Lobanova, az intézet vezetője az Ukrán Nők Szövetségnek 7. kongresszusának szünetében beszélt a témáról.
Az Európai Unió más számot közölt, Brüsszel szerint 4,2 millió embert, főleg férfiakat alkalmaznak az unió különböző tagállamaiban. Ezen kívül további egymillió főt tartanak nyilván Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig 1,2 millió menekültről tud, akik Oroszországban tartózkodnak. A kilencmillióból fennmaradó mintegy 2-3 millió ember távozása nem függ össze közvetlenül a háború kitörésével.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
