Hogyan alakult az ukrán menekültek száma és ingatlanpiaci státusza Lengyelországban a háború kitörése óta?
Az év eleji becslések szerint mintegy 950 000 ukrán menekült tartózkodott tartósan Lengyelországban. Jelenleg látható tendencia figyelhető meg mind az Ukrajnába való visszatérés, mind a más nyugat-európai országba irányuló migráció tekintetében.
A Lengyelországi Ukránok Szövetségének becslése szerint idén a menekültek körülbelül 15-20 százaléka hagyja el Lengyelországot.
A szervezet képviselői szerint főként azok a menekültek maradnak nálunk, akik hosszabb ideig szeretnének itt tartózkodni, vagy akár véglegesen letelepedni. Ezek olyan emberek, akik képzettebbek és tehetősebbek. Az Ukrajnából érkező felnőtt menekültek 73 százaléka talált legális munkát nálunk, és ebből a csoportból több mint 30 ezer ember alapított céget.
Hogyan befolyásolta az ukránok jelenléte a lengyel ingatlanpiacot? Inkább bérelnek, vagy inkább vásárolnak? Mi történt a háború kitörése óta, és mi a helyzet most?
Az ukrán menekültek első hulláma drasztikus kiugrást jelentett a keresletben a bérleti piacon. Az albérletpiac a világjárvány után helyreállt és viszonylag stabillá vált, ez a helyzet azonban jelentősen megváltozott a menekülthullám érkezésével. A kiadó lakások gyorsan eltűntek a piacról, elsősorban a legnagyobb városokban, majd más területeken is, amelyeket az ukránok kezdetben nem szívesen választottak, többek között a munkaerőpiachoz való korlátozott hozzáférés miatt. A lakások iránti kereslet növekedése jelentős áremelkedést hozott, a legtöbb városban 20-25 százalékkal drágultak az ingatlanok év/év alapon.
Az ország melyik részén vannak elsősorban ukránok?
Főleg olyan nagyvárosokban, mint Varsó, Krakkó, Wrocław és Gdańsk. Az Ukrajnából érkező menekültek klaszterei elsősorban ott találhatók, ahol a dolgozni vagy tanulni érkező ukránok letelepedtek. Ezek főként a legnagyobb városok, de közepes méretű városokban is jelen vannak. Jellemző, hogy az ukránok jól asszimilálódtak a helyi közösségbe. A lakóhely kiválasztásának kulcsa a munkaerőpiac mérete.
Hol, milyen ingatlanokat és mennyiért bérelnek az ukránok? Mi vonatkozik a vásárlásokra?
A külföldiekkel foglalkozó lengyel hivatal szerint az ukránok 21 százaléka telepedik le Mazóviaban, 11-11 százalék Alsó-Sziléziában és Nagy-Lengyelországban, 10 százalék választja Małopolskát, 9 százalék pedig Sziléziát. Az új építésű piacon általában valamivel nagyobb lakásokat vásárolnak, mint a piaci átlag. A nagyobb, két- és háromszobás apartmanok különösen népszerűek.
A fejlesztők szerint az ukrán ügyfelek a tranzakciók legfeljebb 10 százalékát ütik nyélbe, de egyesek szerint akár a 20 százalékát is. Mindez a beruházás helyétől és típusától függ. A használtingatlan-tranzakciók a lakások széles skáláját érintik - a kis kétszobás otthonoktól az elmúlt években épült nagyobb ingatlanokig. A legtöbb tranzakció készpénzben történik.
Mit eredményezhet az, hogy az ukránok ötöde kilép az ingatlanpiacról?
Egyértelmű, hogy a bérleti piac kezd visszatérni a normális kerékvágásba. Továbbra is magas díjakkal lehet találkozni, különösen azért, mert a kamatemelések miatt az ingatlanvásárlást tervezők korlátozottan jutnak hitelhez. Így egyre többen bérelnek lakást ahelyett, hogy vásárolnának. 2022-ben 29 ezer ukrán döntött úgy, hogy lakást vásárol Lengyelországban. 7000-rel több, mint egy évvel korábban. Az idei év ebből a szempontból is rekorddöntő lehet, hiszen a hiteltámogatási program, amelynek köszönhetően lakást lehet vásárolni, az ukránokra is kiterjed. Így könnyen lehet, hogy 50 ezer fölé megy az újdonsült ukrán lakástulajdonosok száma.
A Privátbankár megjegyzése:
A havi minimálbér most 3490 zloty (mintegy 580 euró), de jövőre ezt 4200 zlotyra viszik fel és a tervek szerint az év második felében lesz még egy emelés. Az átlagos nettó fizetés jelenleg 5200-5300 zloty Lengyelországban. A bérlakásban élők a jövedelmük 25-27 százalékát költik albérletre, 10-11 százalékát rezsire és 27-30 százalékát élelmiszerre. A Privátbankár Európai Inflációs Körképéből pedig az is kiderül, hogy szeptemberben 8,2 százalékos volt az év/éves infláció.
Az Európai Bizottság elnöke délután Budapesten fog beszédet mondani. 
