Új rekordon az Ausztriában dolgozók száma, vita a gyerekpénzről

Valahol Ausztriában.

Decemberről januárra csak alig, de egy év alatt 102 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma Ausztriában. Ebből mintegy hatvanezer állást külföldiekkel, azon belül 32 ezret az új EU-tagok, köztük főleg a volt szocialista országok polgáraival töltöttek be. A magyarok száma egy év alatt 8520 fővel nőtt – derül ki az osztrák társadalombiztosítási adatokból. (Hauptverband.at.)

Egy hónap alatt 2672 fővel, 90 994-re emelkedett a magyarok száma, ami új rekord. Az előző, augusztusi csúcs csak 90 212 főről szólt. (Rendszeresen nyáron és télen, a két idegenforgalmi szezonban születik új csúcs.) Rekordszinten van a németek száma is 10 724 fővel, ők adják a legtöbb vendégmunkást az alpesi országban.

Ha a volt Jugoszlávia összes utódállamát együtt számolnánk, akkor viszont ők nyernének mintegy 170 ezer fővel. A román állampolgárok száma most jobban nőtt, mint a magyaroké, több mint 2800 személlyel, de így is csak 48 500-an vannak.

Célkeresztben a gyerekpénz

Mint ismeretes, az őszi választások után megalakult jobboldali osztrák koalíció részben idegenellenes, külföldi-ellenes retorikával tudott szavazatokat szerezni, és választási ígéretei között a külföldieknek járó segélyek, támogatások csökkentése is szerepel. Most főleg a “Kindergeld”, a mi családi pótlékunkhoz hasonló, jövedelemtől független gyerekpénz van terítéken.

Ez 114 eurónál (mintegy 35 500 forint) kezdődik, majd a gyerek életkorával és a gyerekek számával lépcsőzetesen emelkedik, a felső sávokban, sokgyerekeseknél a 200 eurót is meghaladhatja.

Olcsóbb élet, kisebb pótlék

A koalíció célkitűzése, hogy az ott dolgozók nem Ausztriában élő gyermekei után járó pénzt csökkentsék, az adott ország árszínvonalának megfelelő szintre vigyék le. Ez bevallottan főleg a kelet-európai vendégmunkások ellen irányul, “mivel az élet Magyarországon vagy Romániában olcsóbb”, ahogy a Der Standard egyik cikke írja.

Csakhogy ez egyrészt a külföldön tanuló osztrák gyerekeket is érintheti. Másrészt nemcsak lefelé, hanem felfelé is kéne indexálni a gyerekpénzt, például a Norvégiában, Svájcban élőknek, az ottani magasabb árakhoz igazítva. De a legtöbb érintett mindenképp kelet-európai vendégmunkás.

Nem EU-konform?

A lépést azonban sokan így is alkotmányellenesnek tartják és tiltakoznak ellene, mint az ÖGB szakszervezeti szövetség, a Munkavállalói Kamara (Arbaiterkammer), sőt alkotmányjogászok is. Az EU-konformitás is erősen kérdéses, Európai Bíróság már 1986-ban elmeszelt egy hasonló tervet, amely franciaországi dolgozók Olaszországban élő gyermekeinek szociális juttatását teljesen megszüntette volna. “Szlovénia, Magyarország és Szlovákia is tiltakoztak” – így a Der Standard.

Mekkora a tét?

Egyébként a tét nem kicsi, 2016-ban 132 ezer külföldön élő gyermek után 276 millió eurót fizettek ki. A koalíció a lépéstől évi 114 millió eurós megtakarítást remél, ez 35,5 milliárd forintnak felel meg. Az új szabály valamikor az idén lépne életbe.

Szakszervezetek és egy nőszervezet emlékeztetnek arra, hogy a külföldi munkavállalók bére után a munkaadók az úgynevezett családalapba (Familienfonds) ugyanazokat a járulékokat fizetik bérük után, mint az osztrák állampolgárok. Így az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elv is sérülne. A közalkalmazottak szakszervezete pedig azt szorgalmazza, hogy a külföldön dolgozó közalkalmazottak gyerekeit vegyék ki a szabályozásból.