Magyarország: 87 816 fő. Ennyi magyar állampolgárságú munkavállalót tartott nyilván az osztrák társadalombiztosítási szervezet (Hauptverband) június végén, ami jóval több, mint az eddigi, januári rekord, 84 258 fő. Közel 3600 fővel dőlt meg tehát az akkori csúcs. A nyári és téli csúcsot főleg a turizmus munkaerő-igénye okozza, bár nyáron a mezőgazdaságnak is lehet szerepe.

Egy hónap alatt a magyarok száma 5059 fővel nőtt, ez sokkal több, mint bármely más ország esetében. A második helyezett Szlovákia is csak 2150 fővel többet adott az osztrák munkaerőpiacra. Egy év alatt, júniustól júniusig a magyarok száma 7600 fővel nőtt, a román állampolgároké 6200, a németeké 3700 fővel.

Az utóbbi egy évben, júniustól júniusig Ausztriában 67 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből nem egészen 46 ezer külföldi volt.

Munkába állnak a menekültek?

Ami még feljövőben van, az az ázsiai származású munkaerő. Ez a kimutatásokban így összevonva szerepel, valójában nagyon sokféle országot takar, Szíriától Kínáig, Vietnamtól Indiáig, Afganisztántól Indonéziáig. Részletek híján csak valószínűsíthető, hogy egyre több menekült talál munkát. Ez azért is logikus, mert egy nyelv elsajátítása beletelhet egy-két évbe.

Lehet, hogy csak most kezdenek elhelyezkedni azok a menekültek, akik a 2015-ös hullámmal érkeztek? Az ázsiai foglalkoztatottak száma mindenesetre még csak 36,6 ezer, míg az európai vendégmunkások mindösszesen 652 ezren vannak, 18-szor annyian.

A minimum töredékét fizetik

A Kleine Zeitung című lap arról írt kedden, hogy a mezőgazdasági idénymunkások Stájerországban éhbérért vagy dömping-bérért dolgoznak – legalábbis az ausztriai fogalmak szerint. A Pro Ge szakszervezet azt állítja, a kollektív szerződésekben szereplő 7,5 eurós (mintegy 2300 forintos) bérminimum töredékét fizetik a gazdák a főleg kelet-európai vendégmunkásoknak. (Ausztriában nincs minimálbér, de a szakszervezetek által kialkudott, a kollektív szerződésekben szereplő bérminimum sokszor betölti ezt a szerepet.)

Hallgatnak és nyelnek

A közszolgálati televízió riportjára hivatkozva azt írják, a szakszervezet 2,5 és 4,5 euró (765 és 1380 forint) közötti órabérekről is tud. Valamint arról, hogy a kialkudottnál többet vonnak le a munkásoktól szállásra, és a túlórákat is alig fizetik ki. A Magyarországról, Romániából és Bulgáriából érkező vendégmunkások ezt csendben tudomásul veszik, mert nem akarják elveszíteni munkájukat.

A szakszervezet a külföldi munkavállalókat plakátokon akarja informálni jogaikról. Figyelemre méltó az a megjegyzésük, mely szerint mindez független a választási kampánytól. Ősszel ugyanis Ausztriában választások várhatók, ilyenkor sokféle szervezet és politikus aktivitása megnő, ahogy azt a menekültkérdésben is láthattuk.