Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma februárban 108 671 fővel új rekordot ért el, az előző csúcs tavaly augusztusban 107 638 személy volt. De már három éve nem fordult elő, hogy télen is rekord született volna, miután a koronavírus-válság hullámai, a kemény téli lezárások idején az idegenforgalom és a gazdaság visszaesése sújtotta a munkaerőpiacot.
Idén azonban az oltások, az omikron-vírusverzió enyhébb lefolyású tünetei (és talán az átgondoltabb lezárási politika) úgy látszik, lényegesen jobb helyzetet eredményeztek.
Ez a 108 671 magyar alkalmazott egyébként egy hónap alatt csak 2158 fős növekedés, ami jól mutatja, hogy már januárban is sokan kaptak a szomszédoknál állást. Egy év alatt pedig 21 343 fő a plusz, ami igen magas érték, szintén rekord – az adatsor 2013-as kezdete óta nem láttunk ilyet. (Lásd a második grafikont.)
Gödörből a csúcsra
Az idei növekedéssel és magas foglalkoztatással szemben ugyanis 2021 elején, a “második hullámban” egy erőteljes munkaerőpiaci zsugorodás áll. Vagyis egy tavalyi gödörhöz képest mérhetjük most az új csúcsot.
Úgy tűnik tehát, hogy a koronavírus-járvány hatása lecsengett, az átmeneti, mintegy két szűk esztendő után a magyarok ausztriai munkavállalása is új lendületet vett. A grafikonok alapján visszatért a korábbi, határozottan emelkedő trendvonalhoz.
Egyre több külföldi dolgozik a sógoroknál
Ami egyébként nemcsak magyar sajátosság, ez látszik a harmadik ábrán. A több mint százezer magyar mellett közel 800 ezer más külföldi állampolgár is dolgozik odaát, és ennek a számnak a növekedése is természetesen megtört a járvány miatt. De már itt is visszaállt a korábbi növekvő tendencia (lásd a zöld vonalat).
Az osztrák állampolgárok közül viszont szinte pontosan annyit foglalkoztattak mostanában, mint kilenc-tíz évvel ezelőtt (piros vonal). A munkaerőpiaci növekedést így teljes egészében a külföldiek adják a szomszédos országban. Arányuk a tíz évvel ezelőtti 15,0-15,5 százalékról 23,2 százalékra nőtt az összes foglalkoztatottakon belül.
Kik lihegtek a nyomunkban?
Egy év alatt egyébként messze a magyarok létszáma nőtt a legjobban az említett 21 343 fővel, utánunk a németek (13 406), a horvátok (10 986) és a románok (10 354) következtek. Az ázsiai kontinensről érkezett alkalmazottak száma pedig 14 407 fővel emelkedett.
Egy hónapos távlatban azonban nem a magyarok voltak a vezetők, a román polgárok 3486 fős létszámemelkedése ezúttal nagyobb volt.
Mit hozhat a háború?
A február 24-én kitört orosz-ukrán háborúnak a februári adatokban még nem sok hatása lehetett. Azóta sem valószínű, hogy az alpesi sítúrákat túl sokan mondanák le, bár némi hatás lehet. A menekültáradat pedig, bármilyen szomorú is, elvileg még némi gazdasági élénkülést, munkaerő-keresletet is hozhat, például a kiskereskedelemben vagy az egészségügyben.
További kérdés, hogy a menekültek egy része Ausztriában kap-e, kaphat-e majd munkát. Ez elvileg konkurenciát jelenthet a többi “küldő országnak”, így a magyaroknak is. Az is nagy kérdés, mennyire húzódik el a háború.
Újra szigorítottak a maszkviselésen
A koronavírus is kockázati tényező maradt a munkaerő-piac számára. Március 23-tól ugyanis visszaállította az FFP2-es maszkok kötelező beltéri hordását az osztrák kormány – jelentette be nemrég Johannes Rauch egészségügyi miniszter.
A járványhelyzet ugyanis jelentősen romlott a március eleji nyitás bejelentése óta, amiről ma már tudható, hogy elhamarkodott volt – mondta a politikus az ORF szerint.
Ez egyelőre a munkahelyekre és más, nyilvános terekre lesz érvényes. Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a kórházi és ápolási dolgozók túlterheltek a magas betegszám miatt, és közülük is egyre többen kényszerülnek karanténba vonulni.
Rezsicsökkentés osztrák módra
Újabb állami támogatási csomagról döntött Ausztria, 50 százalékkal megemelik az ingázói átalány (Pendlerpauschale) összegét, és megnégyszerezik az ingázóknak járó adójóváírást (Pendlereuro). A cél mérsékelni a magas üzemanyagárak hatását a háztartásokra – jelentették be március 20-án. Az emelt összegekre jövő év közepéig lesznek jogosultak a dolgozók, aki pedig ezt alacsony adóalapja miatt nem tudja igénybe venni, évente egyszeri, 100 eurós támogatásra számíthat.
A döntés nyomán olcsóbb lesz az utazás a tömegközlekedéssel, és a kínálatot is bővítik. A cél, hogy minél többen tegyék le az autót a mindennapokban. De adót is csökkentenek:
Az elszabaduló villany és földgázárak mérséklésére a kormány döntött az energiaadó (Energieabgabe) közel 90 százalékos csökkentéséről – írja az ORF.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
