Évek óta súlyosbodó helyzet elé állítja a kertészeteket a munkaerőhiány. A friss fogyasztású termények gondozása és szedése sok kézi munkát igényel, amiből egyre kevesebb van. A korábban nálunk dolgozó határon túli magyarok továbbmentek Nyugat-Európába, a hazai vállalkozóknak messzebbről kell embereket toborozni, de a távol-keletiek közül is sokan tovább állnak - írja a magyarmezogazdasag.hu.
A szaklap idézi a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évzáró tanácskozását. Ott elhangzott, hogy a Fülöp-szigetek több mint 100 millió lakosából sokan keresnek jobban fizető munkát külföldön, nekik hivatalosan körülbelül ezer munkaközvetítő cég segít ebben.
A távol-keleti munkavállalók nagyon gyorsan megkapják a tengerentúli munkavállalási engedélyt és időközben tanfolyamon is részt vesznek. Mindenkivel munkavállalói szerződést kell kötni, részletezve a munkaidőt, a feladatot, a fizetést, az egészségbiztosítást, élelmezést, szállást, munkába járást. Ha szezonális munkára vesznek föl valakit, a hazautazást is a munkaadó fizeti, egyébként egy vagy két évre lehet szerződni a filippínó dolgozókkal - tájékoztatott egy helyi szakértő.
A lap szerint más távol-keleti országból is érkeznek szép számmal, de sokan inkább nem a kertészeteket vagy az agrár termelő cégeket választják, hanem a jobban fizető áruházláncokat. Az ipari gombatermesztéssel foglalkozó Bio-Funghi cég vezetője arról számolt be, hogy az első nagy veszteség 2018-ban érte a céget a munkaerőhiány miatt, akkor 400 tonna gombát nem tudtak leszedni, pedig a munkavállalók 70 százaléka az előző évben is Erdélyből érkezett. 2018 második felében ukrán vendégmunkások, a következő évben vietnami és burmai dolgozók érkeztek, 2020-ban pedig pakisztáni, venezuelai menekülteket foglalkoztattak a Máltai Szeretetszolgálat közvetítésével, illetve mexikói, brazil és filippínó dolgozójuk is volt.
Az ócsai telephelyen 234-en dolgoznak, közülük 113 a külföldi. A legtöbben, 68-an Vietnamból érkeztek, 22-en Ukrajnából, 19-en Burmából, ketten Mexikóból és egy-egy fő Brazíliából, illetve a Fülöp-szigetekről, emellett még több mint 40 betöltetlen álláshely van.
A legtöbben motiváltak és pénzt akarnak keresni, ami különösen a vietnamiakra jellemző, ugyanis otthon 15 ezer dollárnak megfelelő összeget tesznek le azért, hogy külföldön munkát találjanak nekik, és ezt a pénzt be is hajtják a dolgozókon.
Arra azonban hajlamosak a vietnami dolgozók, hogy magasabb fizetésért szerződést szegjenek és szó nélkül odébbálljanak, tavaly 32-en távoztak így a cégtől a határozott idejű szerződés ellenére - idézte a vezetőt a portál.
A szállást elég hamar lelakták, a felújítás során már figyelembe vesznek olyan, itthoni szemmel korábban ismeretlen szokásokat is, amelyek miatt például saválló bútorok szükségesek a konyhába. Teljesen mást gondolnak az élelmiszer-higiéniáról, mint mi, alig használják a hűtőszekrényt, sorolta a különbségeket az ügyvezető.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
