Egyes politikusok, újságírók vagy gazdasági vezetők időnként kitalálják, hogy a magyar gazdaságnak milyen jó lenne, ha a külföldön dolgozó magyar munkaerőt haza lehetne csábítani. Az osztrák munkaügyi adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy erre vajmi kevés az esély.
Bár a Covid-válság (az első grafikonon piros nyíllal) a magyar munkaerő Ausztriába áramlását egy időre megakasztotta, utána, mintha mi sem történt volna, visszatértünk a korábbi trendhez, és a régihez hasonló ütemben bővül tovább a sógoroknál dolgozó magyarok száma. (Persze, a pandémia alatt sem önként hagytak fel a külföldi munkával, hanem hazaküldték őket az idegenforgalom és a vendéglátás összeomlása miatt.)
Télen a telelés, nyáron a nyaralás
Idén januárban már 124 820 magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott Ausztriában, 1800 fővel több, mint decemberben, és bő tízezer fővel több, mint októberben vagy novemberben. A legfrissebb szám ugyan nem éri el a nyáron beállított közel 127 ezer fős rekordot, de meglehetősen közel van hozzá.
Amint azt már sokszor megfigyelhettük, ahogy az egész osztrák munkaerőpiac, a magyarok foglalkoztatása is ciklikus. Évente kétszer van csúcsszezon, télen és nyáron, a síszezonban és a nyári szabadságolások idején, mert sokan dolgoznak az idegenforgalomban. Így az őszi és tavaszi foglalkoztatás-csökkenés (amely egyébként csak valamivel több mint tízezer fős volt a magyaroknál), meglehetősen normálisnak számít. A januári-februári növekedés pedig szintúgy.
Sőt könnyen lehetséges, hogy februárban új csúcs születik majd, mint ahogy a korábbi években is rendszerint ekkor tetőzött az Ausztriában dolgozó magyarok száma a téli szezonban.
Versenyben a németekkel
A hagyományosan a legtöbb ausztriai vendégmunkást adó Németország polgárainak száma egyébként legutóbb 127 ezer volt, tehát több, mint a magyaroké. A németek nemrég ismét átvették a vezetést, pedig a nyáron már előfordult pár hónapig, hogy több magyart foglalkoztattak Ausztriában, mint németet.
A román munkavállalók száma is dinamikusan növekszik. Már régen meghaladta a törökökét, a magyar és német számokhoz azonban még nem sikerült közel kerülniük. Ebben szerepet játszhat a távolság, hiszen sok magyar és német tud naponta ingázni (ahogy sok szlovák is), míg a románok nem.
Sokan vannak a “jugók”
Ami a többi térségbeli országot, a magyar munkavállalók konkurenseit illeti, Horvátország beérte Bosnia-Hercegovinát. A horvátok később kaptak engedélyt a munkavállalásra, mint mi, de azóta dinamikusan növekszik számuk az osztrák munkahelyeken. A szlovének érdeklődése viszont némileg csökkent az utóbbi években.
Ha az összes jugoszláviai utódállamot egybeszámolnánk, akkor valószínűleg vezetnék a listát Németországot is meghaladó létszámú munkavállalói sereggel. De a történelem másként akarta.
Mi a helyzet a helyi munkaerővel?
Az osztrák állampolgárságú foglalkoztatottak száma a beáramló nagy számú külföldi munkaerő ellenére egyébként az utóbbi közel 15 évben nem csökkent, hanem még növekedett is. Ahogy a grafikonról leolvasható, nagy átlagban mintegy százezer fővel.
Pedig amint jól tudjuk, Ausztriában is komoly probléma a társadalom elöregedése. A munkaképes korú, helyi születésű lakosság száma egyre csökken. A bevándorlók és vendégmunkások egy része azonban idővel megkapja az állampolgárságot. Ennek is lehet köszönhető az osztrák állampolgárságú foglalkoztatottak számának növekedése, a munkaerőpiac folyamatos bővülése.
A cseheknek nem kell munka
A lengyelek munkavállalási kedve a Covid óta lelassulni látszik, már-már stagnálásról beszélhetünk. A szlovákok utol is érték őket. Januárban is több szlovák dolgozott Ausztriában, mint lengyel. A csehek száma sem növekszik túl dinamikusan, egyébként is alacsony a létszámuk a többi térségbeli országhoz viszonyítva. Talán a Csehországban tapasztalható viszonylagos jólét és viszonylag magas fizetések miatt.
Kevés ukrán és orosz dolgozik
Az oroszok sincsenek túlságosan sokan, és nem látható látványos létszámnövekedés a 2022. februári orosz invázió óta. Nem úgy, mint az ukránoknál, ahol eléggé egyértelmű az ugrás, a piros vonalon látszik, hogy mennyire hirtelen megugrott a munkát vállaló ukránok száma. Ám abszolút értékben még mindig kevesen vannak, kevesebb, mint 20 ezren, ami nem látszik soknak. Legalábbis egy ilyen nagy országból egy ekkora gazdaságba történő beáramlás esetén.
A menekültválság utóélete
A hosszútávú grafikonokon szépen megfigyelhető, hogyan ugrott meg 2015-ben az ázsiai országokból, például Afganisztánból, Irakból, Iránból vagy Szíriából érkező munkavállalók száma. Ám az is leolvasható, hogy egyik országból sincsenek igazán sokan a mai napig sem. Irakból csak mintegy négyezren, Iránból nyolcezren, Afganisztánból és Szíriából nagyjából húszezren találtak munkát szomszédunknál.
Rekordot döntött a magyarok száma Ausztriában
A Statistik Austria friss népességadatai szerint 2024. január 1-jén átlépte a százezer fős lélektani határt az Ausztriában élő magyar állampolgárok létszáma – írja a közszolgálati ORF. Tehát míg az előző statisztika az ott dolgozókat tartalmazta (az ingázó, de nem ott lakó munkaerőt is), ez a kint lakhellyel rendelkezőket (akik között lehetnek tanulók, nyugdíjasok, vállalkozók is).
Tehát az előzetes adatok szerint január elsején 107 347 magyar állampolgár élt Ausztriában. Létszámuk egy év alatt közel nyolc százalékkal emelkedett. A tartományok közül a legtöbb bevándorló magyar a fővárosban él, Bécsben számuk 29 ezerre tehető. Burgenlandban pedig több mint nyolcezer magyar állampolgárról tud a hivatal.
Érdekesség, hogy utóbbi az egyetlen olyan osztrák tartomány, amelyben több Magyarországon született személy él, mint ahány magyar állampolgár – teszik hozzá.
Gyarapszik a magyarból honosított osztrákok köre
Töretlenül emelkedik a honosítások száma is, tavaly 358 olyan személy kapott osztrák állampolgárságot, aki korábban magyar állampolgár volt – írja az ORF. A honosítások éves száma 2012 óta ötszöröződött.
Mivel Ausztria fő szabályként nem fogadja el a kettős honosságot, az újdonsült osztrákoknak le kell mondaniuk magyar állampolgárságukról.
Ez a dán gazdaság kilátásait jelentősen befolyásolhatja. 
