Mennyire itatja át életünket a stressz és melyek a legfőbb forrásai – ezekre a kérdésekre kereste a választ az NN Biztosító kutatása. A felmérésből kiderült, hogy a 18-69 éves internethasználók közel felének (49 százalék) életében rendszeresen jelen van a negatív stressz, ami nem jó hír, ha a stressz egészségre gyakorolt káros hatásaira gondolunk. Legfőbb oka a folyamatos rohanás és túlterheltség (47 százalék említette), a második leggyakrabban (43 százalék) említett stresszforrás a munkahelyi problémák, határidők miatti feszültség, de a családi és párkapcsolati konfliktusok is meglehetősen sokaknak (39 százalék) okoznak problémát.
A munkahelyi és kapcsolati feszültségek mellett közel minden harmadik válaszadó (34 százalék) emelte ki az anyagi helyzetéből (adósság, napi megélhetés) fakadó szorongást, mint fő stresszforrást. Az anyagi szorongás tehát nagy súllyal van jelen az életünkben.
A stressz mélyebb rétegét az egzisztenciális szorongás adja – azok a félelmek, amelyek túlmutatnak a mindennapokon, és alapjaiban határozzák meg biztonságérzetünket. Sokak számára az anyagi bizonytalanság a legnagyobb teher. Az anyagi helyzet miatt leginkább a 30-39 éves korosztály (38 százalék említette), és a fiatal felnőttek (37 százalék) aggódnak. Aztán ahogy telnek az évek, végig kísér minket az egzisztenciális stressz az egész életünkön át, és még a 60-69 évesek közül is 30 százalék említette a legfőbb stresszforrások között.
„Minden harmadik magyar ember szenved az úgynevezett pénzügyi szorongástól, ami a konkrét anyagi problémák mellett a mindennapi életminőségünket is rontja. Ezért fontos felismernünk, hogy tudatos tervezéssel, megtakarítással, biztonsági háló kialakításával sokat tehetünk a jóllétünkért. Ha így csökkenteni tudjuk magunkban az egzisztenciális szorongást, egészen más minőségben élhetjük meg a mindennapjainkat” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatás rámutatott, hogy a fiatal felnőttek (18-29 év közöttiek) a folyamatos rohanástól, a túlterheltségtől, a munkahelyi problémáktól és a megfelelési kényszertől, az önmagukkal szembeni maximalizmusuktól szenvednek legjobban. A legstresszesebb korosztály a 30-39 év közöttieké: közel kétharmaduk (64 százalék) érzékel rendszeres negatív stresszt az életében. Számukra a túlterheltség, a munkahelyi konfliktusok, és a családi, párkapcsolati viták mellett a gyermeknevelés is megjelenik, mint stresszfaktor: minden harmadik harmincas számára okoz ez szorongást. 50 év felett aztán fokozatosan elmozdulnak az okok az egészséggel kapcsolatos problémák irányába: ebben a korcsoportban, de főként 60 év felett az egészségromlás, a tartós fájdalom és krónikus betegség, illetve a családi drámák (szerettek elvesztése, válás, szakítás) válnak fokozatosan a legfőbb stresszforrásokká.
A stressz Janus-arca
Ám a stressz kétarcú jelenség, hiszen van pozitív formája is, amely lendületet adhat vagy segíthet kizökkenni a negatív stressz okozta szorongásból. A kutatás szerint mindannyiunknak más-más kapaszkodója van. A válaszadók szerint a „jó” stresszt egy-egy utazás, új élmények szerzése (49 százalék), a gyermek és a család körüli sikerek, közös élmények (41 százalék), a testmozgás (32 százalék) és új dolgok tanulása, kipróbálása (32 százalék) váltja ki elsősorban. A fiatalokat elsősorban a sport (42 százalék) és valami új dolog tanulása, kipróbálása (41 százalék) fordítja pozitívba az utazás mellett. Később erősödik a család pozitív szerepe: 30 év felett a leggyakrabban említett pozitív stresszforrássá a gyermekekkel és családdal kapcsolatos élmények válnak és ezeket követi csak az utazás, a sportolás, és új dolgok kipróbálása, tanulása. A gyermekkel foglalkozás, az unokázás az idősebb korosztályokban is elsődleges örömforrás, de érdekes módon az utazás, új élmények szerzése is megőrzi kiemelt szerepét a pozitív stresszforrások toplistáján.
Hamar nekiindult a magyar fizetőeszköz. 
