|
| "Szeretem a munkát" (Fotó: 123rf.com) |
A német munkaügyi szervezet, a Bundesagentur für Arbeit a napokban közzétett adatai szerint júliusban 98 714 magyar állampolgárnak volt úgynevezett társadalombiztosítás-köteles állása (lényegében főállása) Németországban. Emellett 5952 fő részmunkaidős állásban vagy saját vállalkozásban volt, 10 532 főt munkakeresőként, 4894 főt munkanélküliként tartottak nyilván. (Az utóbbi egy frissebb, szeptemberi adat.)
Ez egy év alatt 9283 fő növekedés a teljes munkaidős állásoknál, a másik három említett kategóriában levők száma viszont mintegy 2200 fővel csökkent. Összességében a fő munkaidős foglalkoztatottak száma azonban az adatsorok szerint folyamatosan növekszik, ahogy a grafikonon is látszik.
Hatszorozódott a létszám
Távolabbra tekintve, az EU-hoz viszonylag későn csatlakozott kelet-európai és dél-európai országok (15 ország) állampolgárainak részvétele a német munkaerő-piacon szintén dinamikusan növekedett, első pillantásra hasonlóan, mint a magyaroké. Valójában a teljes létszám 4,2-szeresére, a magyaroké 6,2-szeresére nőtt 2011. januárja óta. (A számok: 280 ezer főről 1,183 millióra, illetve a magyaroknál 16 ezerről majdnem 99 ezerre történt növekedés.)
A magyarok létszámának bővülése tehát átlag feletti, bár az is igaz, hogy a 2011-es 16 ezer fős szám eléggé alacsonynak tűnik. Lehet, hogy korábban sokan feketén vagy papíron vállalkozóként dolgoztak kint, ezt konvertálták hivatalos munkára.
Miattunk fog nőni a német lakosság?
A magyar származásúak, akik már megkapták az állampolgárságot, vagy már kint születtek, szintén sokan vannak. A Magyarországról származó, „magyar migrációs háttérrel rendelkező” személyek száma, ahogy nemrég írtuk, 2016-ban összesen 246 ezer fő volt.
Egy ma közzétett tanulmány szerint a Németországban várt lakosságcsökkenés elmaradhat, 2035-re a jelenleginél egymillióval több, 83 millió ember élhet majd ott. Ennek oka a korábban becsültnél nagyobb bevándorlás, de a gyerekszám növekedését is prognosztizálja az IW kutatóintézet. Főleg a nagyvárosok terjeszkednek majd tovább, Berlinben például félmillióval, négymillióra nőhet a lakosság.
Albánok és szerbek
Bajorország lehet a legjobban növekvő lakosságú tartomány, Münchenben is 14,4 százalékkal nőhet a lélekszám. Kelet-Németország elnéptelenedése viszont folytatódhat.
A Nyugat-Balkánról jövő vendégmunkások számának növekedését emelte ki a statisztikákból az N-Tv.de. Emlékezetes, hogy 2015-ben rengeteg nyugat-balkáni bevándorló érkezett Németországba, a legtöbben menekültkérelmet nyújtottak be, a hatóságok azonban szinte mindet elutasították. Utána azonban lehetővé tették, hogy ezen országok (Albánia, Szerbia, Macedónia, Koszovó, , Montenegró, Bosznia) polgárai hivatalosan munkavállalói vízumot igényelhessenek.
Óriási várósorok
Az idén már 63 ezer ilyen vízumot adtak ki ezen régió polgárainak, ami 60 százalékos emelkedés – írja a weboldal. Az elutasított kérelmek száma is nőtt, 17 500-ra. Albánok 22 200-an, Bosznia-Hercegovinából 16 ezren, Szerbiából 10 ezren kaptak munkavállalási engedélyt. Németország külképviseletein a félfogadásra állítólag 12-17 hetet kell már várni, sőt Koszovóban ez eléri a 12 hónapot.
(Soha nem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában sem, erről itt írtunk. Az osztrák választási kampány bevándorló-ellenes ígéreteiről pedig itt.)
A pénteki munkaerőpiaci adatokat értékelte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. 
