Az áramszolgáltatási rendszer összeomlása miatt pénteken áram nélkül maradt Bosznia-Hercegovina és Montenegró nagy része, valamint a horvátországi Dalmácia, közölte az N1 regionális hírportál.

Horvátország és Szlovénia vezeti majd azt az operatív munkacsoportot, amelynek célja a nyugat-balkáni útvonalon működő embercsempész-hálózatok elleni küzdelem hatékonyabbá tétele - közölte pénteken Zágrábban a két ország bűnügyi rendőrségének vezetője.

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, többletforrásokat biztosítva elsősorban Ukrajnának. A védeli ipar és a Nyugat-Balkán is jobban jár.

Az Európai Bizottság elfogadta 2024-es humanitárius költségvetését, ami szerint az Európai Unió idén több mint 1,8 milliárd euró (mintegy 685 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt világszerte - jelentette be az uniós bizottság hétfőn.

A Bulgáriából kiutasított három orosz ortodox egyházi személy „hibrid stratégiákat” alkalmazott Moszkva befolyásának és geopolitikai érdekeinek fenntartására. Putyin  tavaly februári ukrajnai inváziója óta a magyar elhárítás leállította az orosz ortodox egyház magyarországi tevékenysége nagy részének a megfigyelését. Káncz Csaba jegyzet

Míg korábban az EU-bővítés az összes feltétel teljesítéséről szólt, mára a geopolitikai megfontolások ezt felülírták. De azt egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy a nagycsoportos bővítés eredményeképpen mennyivel nőne a jelenleg 186 milliárd eurós uniós költségvetés. Káncz Csaba jegyzete.

Elfogadhatatlan és szégyenteljes, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Tiranában, miután albániai hivatalos látogatásán megbeszélést folytatott Edi Rama albán kormányfővel.

Ukrajna és a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációja lesz ez.

Az ukrajnai konfliktus és a kínai-orosz behatolás komoly lökést adott a térségnek az EU-bővítés felé. De a lendületet nehéz lesz fenntartani. Káncz Csaba jegyzete

A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat-Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék - állapították meg az EU-tagországok és a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) vezetői keddi tiranai találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban.

A NATO megerősítette jelenlétét Koszovóban, és kész további erőket bevetni, ha a Szerbiával fennálló feszültség fokozódik. A srebrenicai népirtást tagadó, szélsőséges szerb belügyminiszter holnap Moszkvába utazik, hogy találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel. Káncz Csaba jegyzete

Bár Ankara a balkáni muszlimok védőszentjeként tünteti fel magát – különösen Boszniában –, valójában nagyobb figyelmet fordít a gazdasági együttműködésre. A török ​​közszolgálati műsorszolgáltató elindított egy balkáni szolgáltatást, amelynek célja, hogy „Törökország hangját” közvetítse a régióban. Káncz Csaba jegyzete. 

Nem számíthatunk mostantól orosz együttműködésre olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, a fegyverzetellenőrzés és a leolvadó arktikus térség.  Moszkva ráadásul még bomlasztóbb erővé válhat olyan instabil régiókban, mint a Balkán, a Közel-Kelet és a Száhel-övezet.  Káncz Csaba jegyzete

A külügyminiszter bejegyzését, amelyben kiáll az USA által szankcionált balkáni vezető mellett, Moszkvában sem fogalmazhatták volna meg jobban. Szijjártó egyetlen szót sem veszteget a boszniai szerb vezető azon lépéseire, amelyekkel az felrúgná az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott Daytoni békemegállapodást. Káncz Csaba jegyzete.

Erdogan két éve az 1995-ös daytoni békeszerződés revíziójára szólított fel, amikor a horvát elnökkel találkozott Ankarában. Az amerikai professzor sürgős választási reformot követel, amely Bosznia-Hercegovinát elmozdítaná az etno-nacionalista kormányzástól az európai demokrácia irányába. Káncz Csaba jegyzete.

November elején Christian Schmidt főképviselő benyújtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Bosznia-Hercegovina helyzetével kapcsolatos jelentését. A dokumentum szerint a balkáni ország jelenleg a délszláv háború óta tartó időszak legkomolyabb politikai krízisében van. A főképviselő felhívta az ENSZ-főtitkár és a Biztonsági Tanács tagjainak figyelmét az országban uralkodó feszültségre, és egyúttal sürgette, hogy a nemzetközi közösségnek gyorsan és hatékonyan kell beavatkozni ebbe a folyamatba.

Hogyan lehet elvárni a szervezett bűnözés elleni harcot azon kormányoktól, amelyek már régen összefonódtak velük? A térség hatóságai jó képet akarnak mutatni Nyugat felé, és letartóztatásokat hajtanak végre, de aztán politikai utasításra a bíróságok futni engedik a maffia embereit. Káncz Csaba jegyzete.

Az EU nyugat-európai tagállamai magára hagyták a Balkánt, ezen az egy hét múlva sorra kerülő csúcstalálkozó sem változtat. Amikor Budapest felkínálja segítségét Szerbia csatlakozásához, akkor egyes tagállamok már olyan rejtett forgatókönyvet sejtenek, amelyet meg kell akadályozni. Káncz Csaba jegyzete.

70 százalékos tulajdonrészét szerezhetnek a TeleGroup Limitedben, valamint TeleGroup Banja Lukában.

Az EU által magára hagyott Balkán új utakra lép. Ma tüntetések rázzák meg a Boszniai Szerb Köztársaság több városát. Káncz Csaba jegyzete.

Heiko Maas arra az informális diplomáciai feljegyzésre reagált, amely szerint a Balkán stabilitásának biztosításához etnikai alapon át kell rajzolni a volt Jugoszlávia területén kialakult országok határait.

Alig ült el az első dokumentum körüli botrány, egy újabb állítólagos német-francia diplomáciai irat jelent meg szerdán a koszovói sajtóban, amely tovább korbácsolta a kedélyeket. Szerbiában az elmúlt években folyamatosan erodálódott a jogállamiság helyzete, egyben teret nyert a szervezett bűnözés és ha ezekben nincsen változás, akkor rendezetlen hatalmi váltás fenyeget. Káncz Csaba jegyzete.

A török állami média a magyar miniszterelnököt tartja az egyik legveszélyesebb nacionalista bajkeverőnek a Balkánon. Törökország önmagát tekinti a boszniai muszlimok védhatalmának. Káncz Csaba jegyzete.

A Balkánon teret nyerő tekintélyelvű kleptokrácia korában egyre több politika vezető akar Brüsszel helyett Pekinggel üzletelni. A térség fokozatosan „közel-külfölddé” alakul az EU számára, amely annak politikai folyamatait egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Káncz Csaba jegyzete.

Úgy tűnik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásának korszaka véget ér. A világ olaj- és földgázkészleteiről rendelkezésünkre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy ezek az energiaforrások körülbelül 2070-ig tartanak ki, ha a kiaknázás és a fogyasztás a jelenlegi ütemben folytatódik. Az alternatív, különösen az úgynevezett ökológiailag tiszta energiaforrások felkutatása a politika és a gazdaság egyik prioritásává vált. Úgy néz ki, hogy Szerbia megfogta az isten lábát, és előfordulhat, hogy a “civilizáció oda is betör”, ahol ma még kecskéket fejnek.

Bosznia most is érzékenyen jelzi a geopolitikai erőviszonyok eltolódását: jelen esetben az európai biztonsági rendszer Brexittel nyilvánvalóvá vált megrendülését. Az orosz külügyminisztérium hétfőn súlyos aggodalmának adott hangot a Nagy-Albániát létrehozni kívánó törekvések kapcsán. Káncz Csaba jegyzete.

Tovább nőtt a halálos áldozatok száma a Nyugat-Balkánon. Közben egyelőre csökken a napi új koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában.Járványügyi szakértők szerint viszont a nyaralásból hazatérők, valamint az iskolakezdés miatt szeptemberben jelentősen megugorhat a fertőzöttek száma a nyugat-balkáni országban.

A Nyugat-Balkán számos országában nincs változás, Horvátországban viszont sorra dőlnek meg a rekordok.   

Egy csendes szombat este egyszer csak megjelent a képernyőn egy "titokzatos személy". Kint áll szerencsétlen a legnagyobb hőségben, egy kukoricatábla mellett, és sok éve nem tapasztalt sikerekről beszél, elvégre átlag felett termett a búza, jut belőle kivitelre is bőven. A gyanútlan tévénéző aligha sejti, hogy ezzel megkezdődött az egyik “titokzatos személy” felfuttatása a médiában, mert lehet, hogy ő lesz az új miniszterelnök, és az mégsem járja, hogy senki ne ismerje az országban.

Bár a növekedés üteme csökkent, még így is százával találnak új vírushordozókat. 

A Nyugat elszörnyedve figyeli, ahogyan ütemesen konvergálnak a hazai és a szerb közállapotok. Az utóbbi napok széleskörű tüntetései megkérdőjelezik a szerb állampárt legitimitását. Káncz Csaba jegyzete.

Valószínűleg a jövőben is egy jobbközép kormánykoalíció irányítja majd Horvátországot, miután a választók vasárnap bizalmat szavaztak Andrej Plenkovic miniszterelnök pártjának. A lapunknak nyilatkozó Balkán-szakértő szerint voltak ugyan súrlódások az Orbán- és a Plenkovic-kormány között, de ezek már „be vannak árazva”, ezért a kapcsolatok bővülése várható.

Ha olasz intenzitású járvány alakulna ki a Balkánon, az egészségügyi ellátórendszer siralmas állapota miatt a vírus megállíthatatlan lenne. A térség országainak lépései az elmúlt napokban túl későinek bizonyulhatnak, és ráadásul mindenfajta egyeztetés hiányzott az országok között. Káncz Csaba jegyzete.

A tompai események után valamelyest megfogyatkoztak a migránsok a határmenti területeken. A február 6-i incidenst követően a szerb hatóságok 12 busszal vitették el őket Preševóba, bár ebben többen is kételkednek. A szóbeszéd szerint a Kelebiánál begyűjtött migránsokat a szerbek valahol a közelben rakták le, ezért hamarosan visszatérnek. És ennél a pontnál érdemes egy kicsit elidőzni. A szerb-magyar határ mentén egyelőre ugyan megszűnt a kritikus tömeg, amely különböző akciók végrehajtására képes. Kérdés, hogy mikor duzzad fel ismét az érkezők hulláma, és mikor lesz ismét valaki, aki cselekvésre készteti őket. Mert vannak, akiknek ez az érdekük. Róluk szól a BALK helyszíni riportja.

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos szerint ez nagyon fontos az Európai Uniónak, melynek e témában "egy hangon kell megszólalnia".

Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. Ana Brnabić szerb miniszterelnök ezt követően aláírta a Jevtić leváltásról szóló rendeletet, amely január 17-én jelent meg a szerbiai Hivatalos Közlönyben, vagyis már hatályba is lépett.

A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanović volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját, és ezzel ő lett a Horvátország ötödik elnöke. A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanović a szavazatok 52,7, Kolinda Grabar-Kitarović távozó államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje pedig 47,3 százalékát szerezte meg. Két héttel korábban, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött, de Grabar-Kitarović mégis jobb pozícióból indulhatott, mert számíthatott az első fordulóban kihulló, szintén jobboldali Miroslav Škoro szavazóira, de a jelek szerint nem sikerült megszólítania őket.

Fontos útszakaszt adtak át a szerb-magyar határ közelében múlt héten. A Kelebia-Tompa határátkelő felé tartó kamionok eddig Szabadka központjától egy kilométerre dübörögtek át a városon, mostantól viszont az Y-elágazáson elkerülhetik a települést. Megnéztük, milyen előnyökkel jár a beruházás, és mit jelent az a politika szintjén.

Befejeződött a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának, az úgynevezett Nemzeti Főgázvezetéknek a lefektetése. Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek (Srbijagas) igazgatója a szerbiai közszolgálati televíziónak elmondta, hogy Szerbiában 403 kilométer hosszan fektettek le csöveket. A Török Áramlat Európába irányuló második szakasza évente 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriát, 2,5 milliárd Szerbiát, 6 milliárd pedig Magyarországot illeti meg. Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába szállítanak majd. Hacsak az amerikaiak nem fúrják meg a beruházást, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt az Északi Áramlat 2 vezetékkel már megtették.

Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadóközpontokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkezők száma, miközben jelentős részük “visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.

Szabadka legszélén működik egy kisebb migránsközpont, ahol azok a családok várakoznak, amelyek magyarországi belépésre várnak. Legálisan, nem a zöld határon keresztül. A központban mások nincsenek is, vagy legfeljebb csak néhány napig, amíg nem szállítják át őket egy másik központba. Ez a sors vár arra a szomáliai migránsra is, akit Magyarországról toloncoltak ki Szerbiába, pedig rendelkezik németországi dokumentumokkal.

Értesülésünk szerint a Fidesz felsőbb döntéshozóinak irodáit többségében Nagy-Magyarország térképek díszítik. Sokakat meglephet Horvátország érzékenysége, de az országnak a magyar- és az olasz határ kivételével az egykori jugoszláv tagállamokkal a mai napig vitatottak a határai. Káncz Csaba jegyzete.

Az elmúlt években a magyar kormány egyre aktívabb lett a Balkánon, Orbán Viktor pedig főként azokkal a politikusokkal barátkozik, akik hozzá hasonlóan populista, bevándorlásellenes politikát képviselnek. Emellett a balkáni gazdasági kapcsolatokat is igyekszik erősíteni a kormány – ezen pedig politikaiközeli cégek is nyernek.

A visszafordulnak Boszniából, írja a Balk.hu

Folyamatos a „közvetlen és személyes” kommunikáció Andrej Plenković horvát és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között, mondta el Mladen Andrlić, Horvátország magyarországi nagykövete a balk.hu balkáni témákkal foglalkozó online magazinnak és a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. Andrlić szerint Horvátország elégedett a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok dinamikájával, az INA és a Mol közötti együttműködést követően pedig tárgyalásokat folytatnak egy újabb nagyszabású beruházásról. A nagykövet beszélt a horvát és a magyar miniszterelnök csütörtöki eszéki találkozójáról, a soros uniós elnökségről, az EU balkáni bővítéséről, a migrációról, az LNG-terminálról.

December 10-én lesz Franjo Tuđman halálának huszadik évfordulója. Az első horvát államfő megítélése igencsak ellentmondásos volt a valamikori Jugoszláviában. Horvátországban általában pozitív személyiségnek tekintik, de vannak, akik másképp gondolnak rá. Az évforduló közeledtével sokan és gyakran hivatkoztak politikájára. A horvát miniszterelnök szerint például a jelenlegi horvát elnökasszony a “tuđmani úton” halad. De vajon így gondolják-e a választók is?

Szerbiában rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács, amely kizárólag a hét közepén kirobbant kémbotránnyal foglalkozott. November 17-én a YouTube-on megjelent egy felvétel, amelyen Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A felvétel minden bizonnyal 2018 decemberében készült Zimonyban. Az egyik főszereplő, a belgrádi orosz nagykövetségen szolgálatot teljesítő hírszerző azóta már elhagyta Szerbiát. A szerb elnök nem érti, hogy Oroszország miért kémkedett Szerbiában.

A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó.