|
| Migránsok a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzárnál vajdasági oldalán, Mórahalomnál 2016. február 22-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely |
A cikk eredetileg a Balk.hu-n jelent meg.
Már 2015-ben, a migránsválság kirobbanásakor többen is azt jósolták, hogy a Balkán lesz azoknak a migránsoknak a gyülekezőhelye, akik Európa felé indultak. Ezt nevezték el később “balkáni hotspotnak”. A balkáni országok ugyan sorra állították, és állítják még ma is, hogy náluk nem lesznek gyűjtőközpontok. A valóság azonban kezd rájuk cáfolni, a java pedig még csak ezután következik. A migránsok jelentős része már nem tud átjutni Horvátországon és Szlovénián, illetve nem tud bejutni Magyarországra. Ezért Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában torlódnak fel, és járnak ide-oda, hogy rést találjanak a rendőri kordonokon vagy a határkerítéseken. Erre erősített rá a napokban a szarajevói O Kanal magántelevízió tudósítása is.
A balkáni mókuskerék
Az O Kanal televízió szerint a migránsok menekülnek Bosznia-Hercegovinából, az új útvonal az EU-ba ismét Szerbián (és Magyarországon) keresztül vezet. Ez azt jelenti, hogy megkezdődött a “le-fel járkálás” Bosznia-Hercegovina és Szerbia között. A migránsok Szerbiából ugyan még érkeznek a boszniai Tuzlába, folyamatban van azonban már egy ellenkező irányú közlekedés is: az Una-Sana Kantonban lévő migránsok elkezdtek menekülni, vagyis visszafordulni Szerbia felé. Ez a vučjaki táborban uralkodó embertelen körülményekkel és a horvát rendőrség brutalitásával magyarázható.
Visszavágynak Szerbiába
Ali Khalilnak és a vele együtt vándorló három rokonának a tekintette a Drina túlsó partját kémleli. Egyszer már átkeltek a folyón abban bízva, hogy az Una-Sana Kantonból bejuthatnak Horvátországba. Most azonban éppen az ellenkező irányba indultak, Szerbiába szeretnének visszatérni.
"Negyvenöt napig voltunk Bihácsban, miután a szlovén rendőrség átadott bennünket Horvátországnak, az ottani rendőrök pedig visszaküldtek bennünket Bosznia-Hercegovinába. A horvát rendőrök elvették a pénzemet, a kabátomat és a hátizsákomat. Szeretnék visszatérni Szerbiába"
– nyilatkozta az O Kanalnak a szíriai migráns.
A Khalil család Szerbiából Hollandiába szeretne menni. A beszámoló szerint minden könnyű lesz, ha átlépik a magyar határt, ahhoz azonban előbb vissza kellene jutniuk valahogy Szerbiába. De hogyan?
"Éjszaka gyalog, vagy pedig a folyót átúszva"
– vélte a szíriai migráns.
A Drina átúszása
A Drinát már sokan megpróbálták átúszni, ami általában végzetes következményekkel jár. A bosznia-hercegovinai határőrség zvorniki helyőrsége a folyó 160 kilométeres középső szakaszát ellenőrzi. Ez az egység az év eleje óta 5,5 ezer migránst akadályozott meg az illegális határátlépésben. Egyelőre csak befelé.
"Ezeknek a kísérleteknek a során a migránsok különböző eszközöket használnak, például felfújható csónakokat, vagy bármi mást, ami a kezük ügyébe kerül, például üres PET-palackokat kötnek össze, hogy annak segítségével jussanak át a folyón"
– közölte Elmedin Mujkić, a zvorniki határőrség parancsnokának helyettese.
De nem mindenki szeretne nekimenni a folyónak. A Drina két partját Zvorniknál egy vashíd köti össze, amelyen tehervonat jár. És a migránsok. November közepén történt, hogy egy migráns megpróbált felkapaszkodni a vonatra, de a sínekre esett, és a szerelvény mindkét lábát levágta. Ezt megerősítették a barátai is, akik Montenegró felől jutottak be Bosznia-Hercegovinába, ahonnan azonban nem tudtak továbbmenni Horvátországba. Ezért most ők is megpróbálnak átjutni Szerbiába. Kilétüket azonban nem fedték fel.
"Megyek Szerbiába, megint!"
– mondta egy “inkognitóba burkolódzó” migráns.
Oda-vissza illegális
A határ leküzdése azonban oda-vissza illegális, ha a migránsoknak nincsenek okmányaik.
"Tekintettel arra, hogy őket már regisztrálták Bosznia-Hercegovinában, ezért ők nem hagyhatják el az országot a hivatalos határátkelőkön, mivel nem rendelkeznek megfelelő személyi okmányokkal, amelyekre szükség van az országból történő törvényes távozásra"
– nyilatkozta a a zvorniki határőrség parancsnokának helyettese.
Amíg nem lépik át a határt, a migránsok százával maradnak Zvornikban. A helyi lakosság egy részét ez nem zavarja. „Nekem teljesen mindegy” – mondja egy idősebb nő. Egy fiatalabb nő szerint a migránsok „téves helyszínt” választottak. A O Televízió beszámolója szerint növekszik a migránsok száma Zvornikban, az állam azonban nem reagál. Úgy látszik, hogy a “központnak” mindegy, hogy a migráns merre távozik, csak minél előbb hagyja el az országot.
(Balk.hu)
Kína 66 milliárd jüanos hitelkeretet nyújt Latin-Amerikának a térség fejlesztésének támogatására – jelentette be Hszi Csin-ping kínai államfő. 
