Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A német közszolgálati médium, a Deutsche Welle már múlt héten beszámolt arról, hogy Janez Jansa szlovén kormányfő az EU következő soros elnökeként arra készül, hogy felvesse: etnikai szempontok alapján húzzák újra meg a határokat a Nyugat-Balkánon. Jansa – nem hivatalos formában – már el is juttatta elképzelését az unió vezetőinek. Eszerint egyesülne Koszovó és Albánia, a boszniai Szerb Köztársaság java része csatlakoznak Szerbiához, a horvát része pedig az anyaállammal egyesülne - vagy különleges státuszt kapna Dél-Tirol mintájára. A bosnyákok pedig külön, önálló egységet alakíthatnának.
Orosz információs művelet
Bár a koncepció meglehetősen naivnak tűnik, ahhoz mindenképpen elég volt, hogy felszínre hozta a mélyen lappangó etnikai, vallási és politikai ellentéteket az egykori jugoszláv tagköztársaságokban. Ráadásul ilyen radikális lépések támogatását sem az EU, sem a nagyhatalmak nem vállalnák fel. Az egyik legnagyobb ellenző ráadásul Németország.
Nem véletlen tehát, hogy a Deutsche Welle tegnap újra visszatért a témához. Az írás kiemeli: „az, hogy most tervek bukkantak fel a határok újramegvonására, az egyértelműen azok malmára hajtja a vizet, akik Belgráddal és Moszkvával a hátuk mögött a szerbek régi álmának megvalósításán, vagyis a közös állam megteremtésén dolgoznak. Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában vastagon benne van az oroszok keze.”
De mégis kik azok a régióbeli politikusok - a szlovén kormányfőn kívül -, akik az oroszok akaratát, információs műveleteit végrehajtják? Nos, a horvát Jutarnji List meg nem nevezett szlovéniai forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy a titkos térképszabászat hátterében Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll.
Éles török vádak
Ehhez kapcsolódik a török állami média TRT World nevű hírcsatornájának tegnapi elemzése, amely egyértelműen a magyar miniszterelnököt teszi meg az egyik legveszélyesebb nacionalista gyújtogatónak a térségben, aki a cikk szerint ráadásul szélsőjobboldali szereplők hálózatát mozgatja.
A cikk politikai súlyának megértéséhez hozzá kell tenni, hogy Törökország önmagát tekinti a boszniai muszlimok védhatalmának. Ankara a boszniai muszlimokkal kiterjedt stratégiai kapcsolatrendszert épített ki az elmúlt években. Ellentétben a kemalista elődökkel, Erdogan elnök és iszlamista társai már nem egy csődtömegként tekintenek a Balkánra, hanem az oszmán birodalom egy volt erőközpontjára, amely számos vezírt és tábornokot adott a birodalomnak.
Boszniában tapasztalható a legerősebb török befolyás a Balkánon, ahol Erdogan rendszeres pénzügyi támogatásban részesíti a bosnyák muszlim közösség legbefolyásosabb politikusát, Bakir Izetbegovic-ot, akit csak „Bakir testvérnek” hív. Izetbegovic ráadásul már 2017-ben kijelentette a német közszolgálati adónak adott interjújában, hogy hajlandó háborút vívni a szerb közösséggel, ha azok kiválnak az államközösségből.
A török elemzés azzal is megvádolja Orbánt, hogy kapcsolatot tart fenn „a boszniai szerbek szélsőjobboldali vezetőjével”, Milorad Dodikkal. Orbán és Dodik 2019 júniusában találkoztak Budapesten, amelyről kizárták a teljes magyar sajtót. A magyar miniszterelnök és Dodik 2019 aztán októberében meglátogatta Aleksandar Vučić szerb államfőt. De Orbán útjáról sem az MTI, sem Orbán hivatala nem számolt be.
Márpedig a boszniai szerbek vezetője már számos alkalommal kifejtette, hogy egyszer kikiáltják a függetlenségüket. Dodik hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében.
Dodik rendszeresen találkozik Putyin elnökkel is és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.
A Kreml játékosai
Sławomir Nitras, a centrista lengyel jobboldal (PO) országgyűlési képviselőjeként - egyben az EBESz parlamenti közgyűléséhez rendelt lengyel küldöttség vezetőjeként – 2019 tavaszán arról beszélt egy interjúban, hogy hogy Orbán Ukrajna felosztásáról tárgyalt titokban a lengyelekkel a 2014-es ukrán krízis idején és a magyar miniszterelnök fel akarja rúgni a világháború utáni európai békerendszert. Tegyük hozzá, hogy Orbán ezeket az életveszélyes felvetéseket nem tehette volna meg Moszkva előzetes felhatalmazása nélkül, hiszen Budapest igencsak gyenge bábu a régiós sakktáblán.
A lengyel titkos tárgyalások tartalma természetesen nem újdonság az amerikai hírszerzés számára. 2019 januárjában a Washington Post hasábjain a Brookings Intézet munkatársa már arról értekezett, hogy Orbán Moszkva parancsára aknázza alá a kapcsolatokat Ukrajnával, és 2018-ban Amerika helyett Putyinnak adott ki két orosz fegyverkereskedőt.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
