A Kreml ura hetek óta csapatokat von össze Ukrajna határán és közben aktiválta beépített emberét a Balkánon, hogy egy második front megnyitásával onnan is fenyegesse a Nyugatot a térség felrobbantásával. Ez utóbbi személy Milorad Dodik, a boszniai szerb köztársaság elnöke, aki 2017-ben került az USA szankciós listájára a Daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt. Hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében.
Évente találkozik Putyin elnökkel, aki legutóbb három hete fogadta Moszkvában. A boszniai szerb köztársaság 290 dollárért kapja a Gazpromtól a földgáz ezer köbméterét, miközben ősszel Európában az azonnali ár átlépte az 1000 dollárt.
2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán Dodik kijelentette: "egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani".
Budapest Moszkva szolgálatában
Dodik felforgató tevékenységének politikai támogatásában a magyar miniszterelnöknek és a külügyminiszternek is fontos szerep jut. Ne feledjük: az orosz érdekeknek megfelelő lépések a magyar diplomácia és mélyállam részéről már 2018-ban nemzetközi figyelmet kaptak a jogerősen börtönbüntetésre ítélt Nicola Gruevszki volt macedón kormányfő Budapestre csempészésével.
Ha a magyar miniszterelnök balkáni mozgását vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy lépéseit az orosz érdekekkel összhangban és konspiratív körülmények között szereti megtenni, legyen az a volt macedón miniszterelnök kicsempészése Szkopjéból, a Gruevszkivel való kapcsolattartás Budapesten, vagy a médiavásárlások Szlovéniában és Horvátországban. 2018 tavaszán az egyik hazai ellenzéki párt külügyi vezetője szivárogtatta ki, miszerint „Nyugati diplomáciai körökben gyakori téma, hogy a pénzforrások mögött, amelyek révén Orbán oligarchái Macedóniában, Szlovéniában s egyebütt szélsőjobbos médiavilágot teremtenek, bizony Moszkva áll”.
A múlt hónapban ezeken a hasábokon már beszámoltunk arról a felkavaró lengyel biztonságpolitikai jelentésről, amely Putyin növekvő befolyását elemzi hazánkban.
A szerző, Veronika Jóźwiak kiemeli, hogy a magyar diplomácia vezetője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel konzultált Magyarország balkáni politikájáról azelőtt, mielőtt november 6-án Orbán találkozott volna Banja Lukában a boszniai szerb vezetővel, aki azzal fenyegetőzik, hogy kiszakítja Boszniából a szerb köztársaságot. Az elemző leszögezi, hogy Orbán idén már két alkalommal találkozott Dodikkal.
Szijjártó az orosz érdekekért
Mindezek fényében keltett komoly figyelmet Szijjártó Péter múlt szombati bejegyzése a közösségi médiában, amelyet – tartalmát tekintve – Moszkvában sem fogalmazhattak volna meg jobban.
A magyar miniszter leszögezi: az EU csak a tagállamok egyhangú döntésével vezethet be szankciókat bárki ellen, és Magyarország nem fogja támogatását adni semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. „Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni" – közölte.
Milyen kár, hogy Szijjártó egyetlen szót sem veszteget Dodik bejelentésére, miszerint ki akarja vonni a boszniai szerb hadsereget, igazságszolgáltatást és adózást a közös boszniai állami intézményekből. Ezzel pedig felrúgná azt a Daytoni békemegállapodást, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyott jóvá. A vezető brit The Times tegnapi cikke szerint Dodik tervei balkáni háború kitörésével fenyegetnek.
Szembemenve a forgalommal
Szijjártóval ellentétben a boszniai horvátok és bosnyákok felháborodva reagáltak Dodik újabb provokációjára. A horvát Zeljko Komsic, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnöke felszólította az ügyészséget, hogy azonnal kezdjen büntetőeljárást Dodikkal szemben. Bakir Izetbegovic bosnyák vezető véleménye szerint Dodik közvetlen támadást indított a Daytoni békeszerződés, az ország alkotmánya és törvényes rendje ellen. Christian Schmidt főképviselőnek, a békeszerződés legfőbb őrének pedig azonnali lépéseket kell tennie Dodik leállítására.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter további szankciókkal fenyegette meg a boszniai szerb köztársaságot. Annalena Baerbock új német külügyminiszter eközben felszólította az EU-t, hogy vezessenek be szankciókat Dodik ellen szeparatista szándékai miatt – amit ugye Szijjártó most vétóval fenyeget.
Mandátumával szembemenve a magyar EU-biztos is aktív részese a hazai kormányzat balkáni agendájának. A tekintélyes Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú EU diplomata elmondta, hogy Várhelyi Olivér bővítési biztos a budapesti főnökei terveinek megfelelve inkább csak dörgölőzik a Balkán tekintélyelvű vezetőihez és nem törődik a jogállami ügyekkel.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 3,45 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig.
