Az EU-tagjelölt és potenciális tagjelölt országok vezetői augusztus végén Athénban találkoztak a görög miniszterelnök meghívására. A csúcstalálkozó emlékeztetett a 2003-as thesszaloniki csúcstalálkozóra, amikor az EU megnyitotta a kaput a balkáni államok tagsága előtt, amelyek éppen kikerültek a kilencvenes évek háborús konfliktusaiból.
Hogy állnak a jelöltek?
Ám a folyamat az elmúlt két évtizedben nem hozott nagy sikert, hiszen a régióból csupán egyetlen ország, Horvátország csatlakozott az EU-hoz 2013-ban. Oroszország Ukrajna elleni agressziója azonban nemcsak Kijev EU-tagság felé való elmozdulását és tavalyi tagsági kérelmét gyorsította fel, hanem megkongatta a vészharangot Brüsszelben a balkáni terjeszkedés felgyorsításának szükségességével kapcsolatban is.
A balkáni országok távol állnak egymástól az EU-tagság felé vezető úton. Míg Montenegró és Szerbia a tárgyalási folyamat végéhez közeledik, Bosznia-Hercegovina még mindig az elején jár. Koszovó államiságát pedig a mai napig nem ismeri el EU 27 tagjából 5.
Ukrajna és Moldova eközben a többéves csatlakozási folyamat legelején jár. Ezek az országok az orosz agresszió előtt nem is számítottak potenciális tagoknak.
Az EU vezetése azonban Athénban egyformán kezelte a Balkánt, Ukrajnát és Moldovát, mint egyetlen csomagot, amelyet ösztönözni kell a blokkhoz való csatlakozásra. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke által előterjesztett terv szerint a csatlakozást bizonyos szakaszokon keresztül felgyorsítják, kezdve az egységes piaci integrációval.