Az EU-tagjelölt és potenciális tagjelölt országok vezetői augusztus végén Athénban találkoztak a görög miniszterelnök meghívására. A csúcstalálkozó emlékeztetett a 2003-as thesszaloniki csúcstalálkozóra, amikor az EU megnyitotta a kaput a balkáni államok tagsága előtt, amelyek éppen kikerültek a kilencvenes évek háborús konfliktusaiból.
Hogy állnak a jelöltek?
Ám a folyamat az elmúlt két évtizedben nem hozott nagy sikert, hiszen a régióból csupán egyetlen ország, Horvátország csatlakozott az EU-hoz 2013-ban. Oroszország Ukrajna elleni agressziója azonban nemcsak Kijev EU-tagság felé való elmozdulását és tavalyi tagsági kérelmét gyorsította fel, hanem megkongatta a vészharangot Brüsszelben a balkáni terjeszkedés felgyorsításának szükségességével kapcsolatban is.
A balkáni országok távol állnak egymástól az EU-tagság felé vezető úton. Míg Montenegró és Szerbia a tárgyalási folyamat végéhez közeledik, Bosznia-Hercegovina még mindig az elején jár. Koszovó államiságát pedig a mai napig nem ismeri el EU 27 tagjából 5.
Ukrajna és Moldova eközben a többéves csatlakozási folyamat legelején jár. Ezek az országok az orosz agresszió előtt nem is számítottak potenciális tagoknak.
Az EU vezetése azonban Athénban egyformán kezelte a Balkánt, Ukrajnát és Moldovát, mint egyetlen csomagot, amelyet ösztönözni kell a blokkhoz való csatlakozásra. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke által előterjesztett terv szerint a csatlakozást bizonyos szakaszokon keresztül felgyorsítják, kezdve az egységes piaci integrációval.
Oroszország és Kína befolyása ellen
A nyugat-balkáni régió gazdaságilag messze elmarad az EU-tól. 6 államának összteljesítménye akkora, mint Szlovákié, mintegy 100 milliárd euró, lakossága pedig Hollandiáéval egyezik, 17,6 millió fővel. Ebből a szempontból az EU könnyen befogadhatná ezt a térséget. De a konfliktusok öröksége és különösen Oroszország és Kína erős befolyása nem elhanyagolható politikai kihívást jelent. Peking és Moszkva befolyása a közelmúltban folyamatosan erősödött, kihasználva az Unió vonakodását a régió integrálására.
Zelenszkij ukrán elnök jelenléte az EU athéni csúcstalálkozóján azonban rámutatott Brüsszel azon szándékára, hogy kihasználja az ukrán válságot és felgyorsítsa mindkettő integrációját, ezzel kivonva őket Oroszország és Kína destabilizáló befolyásának övezetéből.
Belgrád pragmatikus eltávolodása Moszkvától
Különösen figyelemre méltó volt Zelenszkij Vučić szerb elnökkel folytatott beszélgetése az athéni csúcstalálkozó margóján. Vučić egyelőre eltér a régióban uralkodó EU-megfelelés politikájától, mert még nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.
A nyilatkozataik alapján azonban Zelenszkij és Vučić jól megértették egymást. Közös pontokat találtak az EU-csatlakozás iránti vágyban, de az államok területi integritási elvének tiszteletben tartásában is, ami kulcskérdés, hiszen mind Ukrajnának, mind Szerbiának vannak területi problémái.
Szerbia a nemzetközi fórumokon, köztük az ENSZ-ben is többször megszavazta az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő határozatokat, kifejezve támogatását Ukrajna területi integritásához.
Ugyanezt tette Athénban is, csatlakozva egy nyilatkozathoz, amely támogatta Ukrajna szuverenitását, elítélte az orosz inváziót, és követelte a polgári áldozatokért és pusztításért felelős személyek megbüntetését.
A Bizottság optimista
Az EU-bővítés 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos az Euractiv hírportálnak múlt pénteken adott nyilatkozatában. Úgy az EU-nak, mint a nyugat-balkáni partnerországoknak vagy a másik három tagjelölt országnak, Ukrajnának, Moldovának és Georgiának (Grúzia) is eredményeket kell felmutatnia – jelentette ki.
De ahogy egyre közeledik Ukrajna csatlakozásának lehetősége a blokkhoz, a szakértők a színfalak mögött azt kérdezik, hogy az EU készen áll-e a bővítésre? Milyen hatással lenne mindez az EU költségvetésére, amely már így is recseg-ropog? Lengyelország, Görögország vagy Magyarország örülne, ha az uniós támogatás nettó kedvezményezettjeiből nettó befizetőkké válna? Németország és Franciaország készen állna nagyobb hozzájárulásra? Az EP-képviselők belegyeznének, hogy több új állam politikusának jusson hely a világ legnagyobb parlamentjében?
Nos, egyelőre például senki sem tudja megmondani, hogy mennyivel nőne a jelenleg 186 milliárd eurós uniós költségvetés. Egy biztos: a három legnagyobb befizetőnek – Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak – jóval mélyebben a zsebébe kellene nyúlnia Ukrajna támogatása érdekében.
Gabonapiaci kérdőjelek
Ráadásul Ukrajna a globális gabonapiac egyik legnagyobb szereplője, amely több megművelt területtel rendelkezik, mint Olaszország. A háború előtt a globális búzapiac 10 százalékát, a kukoricapiac 15 százalékát és az árpapiac 13 százalékát tette ki. Az Európai Bizottság szerint a napraforgóolaj piacának meghatározó szereplője volt az ágazat 50 százalékával.
Ukrajna a jelenlegi rendszerben a közös mezőgazdasági kifizetések fő kedvezményezettje lenne. A közös agrárpolitika (KAP) következő finanszírozási időszaka öt év múlva kezdődik, és a bővítésnek már az előzetes tárgyalások részét kell képeznie - mondta nemrég Silvia Bender német élelmiszer- és mezőgazdasági miniszter.
Pozitív napkezdés. 
