Az orosz invázió destabilizálta az európai biztonságpolitikai rendszert és a világ energiapiacait, de máris nyakunkon van a következő front. A búza ára ugyanis csupán a múlt héten 20 százalékkal, 14 éves csúcsra ugrott.
Az ukrán feketeföld csodái
Ezen nincsen mit csodálkozni, hiszen a fekete-tengeri kikötők leálltak, Ukrajnában az idei vetési szezont teljesen keresztülhúzza a háború, miközben Oroszország sokkal nehezebben tudja majd a világpiacra juttatni a gabonáját. Márpedig Oroszország és Ukrajna felelt tavaly a globális búzaexport 29 százalékáért.
Ukrajna önmagában a világ 4. legnagyobb zab- és kukorica-exportőre, valamint az 5. legnagyobb búza-exportőre. Mindezeken túl Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője és -exportőre.
Újabb közel-keleti stressz
A piaci stressz és a beszállítói bizonytalanságok következtében a politikai instabilitás és az éhezés növekedése várható számos, már amúgy is megroggyant országban. Libanon és Tunézia búzaimportjának a fele származik Ukrajnából, Líbiában ez az arány 43 százalék, Jemenben 22 százalék és Bangladesben 21 százalék. Egyiptom a világ legnagyobb (!) búzaimportőre, a behozatal 86 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezik.
Líbiának semmifajta búza-tartaléka nincs, miközben Libanonnak 1 hónapra, Egyiptomnak pedig 4 hónapra elegendő a készlete.
Mindeközben Algéria lakossága már a Covid-járvány kitörése előtt a jövedelmének mintegy 60 százalékát fordította élelmiszerre. A legkritikusabb élelmiszerimportnak a gabonafélék számítanak, amelyek az ország teljes kalóriaszükségletének 43 százalékát, a fehérje-bevitelének pedig a 46 százalékát biztosítják. Algéria a világ 5. legnagyobb búzaimportőr országa.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) muszlim országaiban már tavaly mintegy 52 millió éhező ember élt, közülük 34 millióan a regionális konfliktusok által sújtott országokban. De mik a főbb okai az arab államokban tapasztalható élelmiszer-bizonytalanságnak?
Sokat számít, hogy csupán kevés arab államban találunk politikai stabilitást. Ez különösen fontos tényező, hiszen a MENA-régió éhezőinek kétharmada a konfliktusokkal sújtott országokban él, mindenekelőtt Jemenben, Szíriában, Szomáliában, Irakban, Szudánban és a palesztin területeken. A konfliktusok által generált és a gyenge államokból kiáramló jelentős migráns és menekült népesség szintén kiemelkedően magas élelmiszer-bizonytalansággal szembesül.
Az élelmiszerárak már az orosz-ukrán háború kitörése előtt évtizedes csúcson álltak, köszönhetően az egyre extrémebb időjárási jelenségeknek, valamint a Covid-járvány követeztében számos helyen jelentkező beszállítói zavaroknak. Az európai konfliktus tehát akkor érte a világot, amikor már amúgy is a világon 855 millió embert érintett az élelmiszer-bizonytalanság. Friss adatok szerint Nigériában 55 millió, Indonéziában 26 millió, Egyiptomban pedig 10 millió ember nem jut elegendő élelmiszerhez.
Rossz hír Erdogannak
Törökország tavaly 8,1 millió tonna búzát importált, ennek 78 százalékát Oroszországból, 12 százalékát pedig Ukrajnából. Az inflációs adatokat krónikusan alábecslő török statisztikai hivatal jelentése szerint februárban éves alapon 64,5 százalékon állt az élelmiszer-iinfláció – a valós adat ennek legalább a kétszerese. A kormányon olyan nagy volt a politikai nyomás, hogy Ankara az élelmiszer-áfa drasztikus leszállítására kényszerült a múlt hónapban (8 százalékról 1 százalékra).
Oroszország nemcsak a világ legnagyobb búzaexportőre, hanem a legnagyobb műtrágya-exportőre is. Moszkva a múlt hónap elején vezetett be két hónapos műtrágya-kiviteli tilalmat, ezzel súlyos zavart okozott Brazília piacán, amely ammónium-nitrát felhasználásának legnagyobb részét az oroszoktól importálja. Brazília egyébként a világ második legnagyobb kukorica-exportőre. A globális műtrágya-kereskedelem zavarai magasabb költségeket jelentenek a gazdálkodók számára szerte a világon.
Kínában is nő az aggodalom
Kína mezőgazdasági minisztere a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy az őszi vetésű gabonák terméshozama „a legrosszabb lehet az ország történelmében”. Mindez természetesen aggasztó kijelentés a világ legnagyobb búza-fogyasztó országában. Peking akár tudott már jó előre az orosz invázióról, akár nem, tavaly év végére felhalmozta tartalékként a világ gabonakészletének a felét, holott a világ lakosságának 20 százaléka lakik Kínában.
Az élelmiszer-infláció kérdése mind történelmileg, mind napjainkban politikailag rendkívül érzékeny kérdés Kínában. Az élelmiszer-hiány jelentősen hozzájárult a Csing-dinasztia 1911-es bukásához. Az élelmiszer-infláció pedig 1947-ben tüntetésekhez vezetett Pekingben, aláásva a Kínai Nemzeti Párt hatalmát.
Magyarország múlt pénteken azonnali hatállyal betiltott minden gabonaexportot az ukrajnai orosz invázió okozta áremelések miatt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
