"Búzából a hazai szükséglet nőni fog, keményítőgyártásra ebben a szezonban 240-250 ezer tonna alapanyagigénnyel számolunk, míg az előző szezonban ez csupán 80 ezer tonna volt" - mondta a lapnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A malomipar évi 1,3 millió tonna búzát vásárol fel – ebben már a lisztexporthoz szükséges mennyiség is benne van –, takarmánycélokra 1,6-1,7 millió tonna, vetőmagra 300 ezer tonna a belföldi igény.
Ez összesen 3,2-3,3 millió tonna, miközben az össztermés az agrártárca szerint 4,7 millió tonna volt az idén. A külpiaci kereslet is árfelhajtó hatású, mert a búzát és az árpát is viszik exportra. Az export elszívó hatása viszont tovább nehezíti a malomipar helyzetét, a malmok ugyanis kénytelenek magasabb árat fizetni a búzáért, mint amennyivel eredetileg kalkuláltak – fűzte hozzá Pótsa Zsófia.
"A világgal kell versenyeznünk a búzáért" – mondta Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, megerősítve, hogy az exportőrök is veszik a hazai búzát. A világpiaci ármozgások miatt a malmok egyre drágábban tudnak vásárolni, ami Lakatos Zoltán szerint azt jelenti, hogy
nem lesz elég a szeptemberi 2-3 forintos lisztáremelés, még az idén tovább kell növelniük átadási áraikat
- olvasható a lapban.
Jobban érvényesül a láthatatlan kéz. 
