Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Bár Ankara a balkáni muszlimok védőszentjeként tünteti fel magát különösen Boszniában , valójában nagyobb figyelmet fordít a gazdasági együttműködésre. A török ​​közszolgálati műsorszolgáltató elindított egy balkáni szolgáltatást, amelynek célja, hogy „Törökország hangját” közvetítse a régióban. Káncz Csaba jegyzete. 

Ukrajna és Moldova bejelentett EU-tagjelölt kinevezése felháborodást váltott ki Délkelet-Európában. Azzal, hogy Kijev és Kisinyov eléjük ugrott a tagjelölti sorban, az EU hatalmas pofont adott az immár hosszú évek óta várakozó nyugat-balkáni országoknak. Természetesen, ha az EU nem akar bővítést, kifogást könnyen talál.

Elhúzódó rémálom

Montenegró és Szerbia körülbelül egy évtizede tárgyal Brüsszellel. Ám még nem értek el áttörést a csatlakozási folyamat olyan alapvető kérdéseiben, mint a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Észak-Macedónia és Albánia minden előfeltételt teljesített a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.Ám az EU-tagállam Bulgária identitáspolitikai vétója miatt nem történt kézzelfogható előrelépés.

A június 23-i EU-csúcs nem tudott elmozdulni erről a holtpontról. Eközben Bosznia-Hercegovinának további feltételeket kell teljesítenie a tagjelölt státuszhoz, Koszovó pedig azzal küzd, hogy öt EU-tagállam még mindig nem ismeri el az ország függetlenségét.

Ráadásul ez az egyetlen balkáni ország, amelynek még mindig vízumra van szüksége az EU-ba való belépéshez, annak ellenére, hogy teljesítette a vízumliberalizáció minden feltételét.

Nincsen mit csodálkozni ezek után, hogy a regionális országok egyre frusztráltabbak az Európába vezető végtelen úton, ezért alternatívákat keresnek.

Bár a Nyugat-Balkán továbbra is alapvetően még mindig Brüsszel és Washington geopolitikai pályáján halad, Ankara gyorsan igyekszik megerősíteni gazdasági és politikai jelenlétét olyan országokban, mint Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina.

Ottomán gyökerek

Törökországot és a Balkánt egykor az Oszmán Birodalom kapcsolta össze. Ellentétben a kemalista elődökkel, Erdogan elnök és iszlamista társai már nem egy csődtömegként tekintenek a Balkánra, hanem az oszmán birodalom egy volt erőközpontjára, amely számos vezírt és tábornokot adott a birodalomnak. 

Mára mind Ankara, mind a Balkán egy olyan klub dühös tagjai, amelyek tagjelölt státuszt kaptak az EU-tól, de – Törökország esetében 1999 óta – hiába várnak.

Ankara és balkáni szövetségeseinek EU-tagsága elveszett ambíciónak tűnik. Három balkáni állam – Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia – ezért megkezdte saját integrációs folyamatát a Nyílt Balkán kezdeményezésbe, amelyet sok regionális vezető az EU-tagság helyettesítőjeként lát.

Erdogan játszmája

Törökország a maga részéről több-vektoros külpolitikát folytat, és a Balkán fontos szerepet játszik ebben a stratégiában. Ankara már minden nyugat-balkáni állammal aláírt szabadkereskedelmi megállapodást, és az ilyen megállapodások eredményeként folyamatosan növeli gazdasági súlyát.

A Balkánon is nyomul Erdogan. Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Yves Herman
A Balkánon is nyomul Erdogan. Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Yves Herman

Például a kétoldalú kereskedelem Törökország és Szerbia – a Nyugat-Balkán legnagyobb gazdasága – között 2021-ben mintegy 2 milliárd dollár volt; ez idén várhatóan több mint kétszeresére, 5 milliárd dollárra nő. Az elmúlt évtizedben a török ​​befektetések Szerbiában is nagyságrendekkel nőttek, 1 millió dollárról mára 300 millió dollárra.

Az ilyen együttműködés várhatóan csak növekedni fog.  

Erdogan hamarosan Szerbiába látogat, külügyminisztere, Mevlut Cavusoglu pedig a közelmúltban a régióban tartózkodott, ahol Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Horvátország vezetőivel találkozott. Érdemes itt megjegyezni, hogy Zágráb 9 éven keresztül folytatta csatlakozási tárgyalásait Brüsszellel, mire végre 2013-ban meghívást kapott az Unióba.

Cavusoglu ellátogatott Koszovóba is, Szerbia szakadár tartományába, amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, és amelyet Törökország, a legtöbb EU-tag és a legtöbb balkáni állam független országként ismer el – bár Bosznia-Hercegovina nem.

A Koszovó státuszával kapcsolatos nézeteltérések ellenére azonban gőzerővel folyik a háromoldalú partnerség megerősítése. Ankara hamarosan Törökország-Bosznia-Hercegovina-Szerbia csúcstalálkozót kíván tartani, a helyi vezetők pedig dicsérték Törökország diplomáciáját. Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja nemrégiben „nagy államférfiúnak” nevezte Erdogant, aki megérti a balkáni ország helyzetét.

Az üzlet mindenek előtt

Bár Ankara a balkáni muszlimok védőszentjeként kívánja magát feltüntetni - különösen Boszniában -, valójában Törökország nagyobb figyelmet fordít a gazdasági együttműködésre.

 Szerbiában Ankara gyárakat nyitott és üzleti beruházásokat hajt végre, míg Boszniában a mecsetek helyreállítására és a bosnyákokkal – a három őshonos etnikai csoport egyikével – való kulturális kapcsolatok elmélyítésére összpontosít.

Ezeket a nyitányokat viszonozzák. Szerbiában a török ​​állampolgárok biometrikus azonosító kártyájukkal utazhatnak útlevél helyett.

2019-ben Szerbia még azt is lehetővé tette a török ​​rendőrségnek, hogy saját földjén tevékenykedjen. Míg a szerbiai török ​​rendőrök nincsenek felfegyverkezve, és nem rendelkeznek olyan jogkörrel, mint otthon, egyes emberi jogi szervezetek attól tartanak, hogy Szerbiára nyomást fognak gyakorolni, hogy adja ki Ankarának Erdogan bírálóit, köztük kurd aktivistákat.

Az ilyen aggodalmak nem alaptalanok. 2017 decemberében, két évvel azelőtt, hogy Szerbia és Törökország egyetértési nyilatkozatot írt alá a közös rendőrjárőrökről, Belgrád kiadta Törökországnak Cevdet Ayaz kurd politikust. A szerb hatóságokat most arra kérik, hogy adják ki Ecevit Piroglut, egy másik kurd aktivistát Törökországnak, ahol terrorizmussal való állítólagos kapcsolata miatt keresik.

Információs hadviselés

Nem Szerbia az egyetlen balkáni ország, amelynek Törökország udvarol; más regionális államok is felkeltették Ankara figyelmét.  Jó példák erre a közelmúlt médiabefektetései.

Júniusban a török ​​közszolgálati műsorszolgáltató, a TRT elindított egy balkáni szolgáltatást, amelynek célja, hogy „Törökország hangját” közvetítse a régióban. A hírplatform Szerbia és Bosznia mellett Horvátországba, Észak-Macedóniába, Albániába, Koszovóba és Montenegróba is szállít politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági tartalmat.

A befolyás ilyen kirívó bővítése valószínűleg gondot okoz majd az EU-tagoknak. 2018-ban Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy ellenzi azt a „Balkánt, amely Törökország vagy Oroszország felé fordul”.

Noha megjegyzései kevésbé a Balkán képességeire, mint az EU belső kihívásaira irányultak, tény, hogy az iszlamizálódó Törökország terjeszkedésének sok EU-fővárosban nem jó a visszhangja, és az európai hatalmak valószínűleg nem engedik meg Törökországnak, hogy veszélybe sodorja érdekeiket a térségben. Így a Balkán továbbra is Törökország kapuja marad Európa felé, Ankara azonban nem lesz egyhamar a térség legnagyobb gazdasági szereplője.

Ennek ellenére az EU lassú terjeszkedése ajtót nyitott Törökország előtt.

Egyre fárasztóbb az Európába vezető végtelennek tűnő út, így a regionális országok alternatívákat keresnek az örökkévalóság EU várótermében való eltöltésére. A nagy ambíciókkal rendelkező kis balkáni országok számára vonzóbb lehet a Törökországgal való szorosabb kapcsolat, mint a politikai tisztítótűz.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG