5p
A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanović volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját, és ezzel ő lett a Horvátország ötödik elnöke. A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanović a szavazatok 52,7, Kolinda Grabar-Kitarović távozó államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje pedig 47,3 százalékát szerezte meg. Két héttel korábban, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött, de Grabar-Kitarović mégis jobb pozícióból indulhatott, mert számíthatott az első fordulóban kihulló, szintén jobboldali Miroslav Škoro szavazóira, de a jelek szerint nem sikerült megszólítania őket.
Zoran Milanovic és felesége, Sanja Pusic a választás éjjelén Zágrábban. EPA/DANIEL KASAP

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3 százalékkal magasabb volt, mint az első fordulóban.

A bukás matematikája

A papírforma szerint Grabar-Kitarovićnak biztosan nyernie kellett volna, hiszen az első fordulóban a két legerősebb jobboldali jelölt 51,1 százalékot kapott.

Csakhogy a papírforma azért van, hogy felboruljon, és így történt ezúttal is.

A közvélemény kutatások szerint ez azért fordulhatott elő, mert a második fordulóra megváltozott az urnákhoz járuló szavazótábor összetétele, vagyis nem teljesen ugyanazok szavaztak, mint az első fordulóban.

Az IPSOS felmérése szerint az első fordulóban harmadik helyen végzett Mirolsav Škoro támogatóinak egyharmada, vagyis az összes szavazók mintegy 8 százaléka a második fordulóban egyáltalán nem járult az urnákhoz. Grabar-Kitarović ezzel máris hátrányba került.

“Az elnökasszony” helyzetét tovább rontotta, hogy Mirolsav Škoro szavazóinak maradék kétharmada sem az utolsó emberig adta rá a voksát, közülük 32 százalék ugyanis átszavazott Milanovićra.

Ez összességében újabb 5 százalékos veszteség volt Grabar-Kitarović számára, amivel a jobboldal több mint ötven százalékos előnye körülbelül 38 százalékra csappant.

A rejtőzködő szavazók

Mirolsav Škoro absztinens szavazói miatt a részvételi aránynak a második fordulóban 43 százalékra kellett volna visszaesnie, ezzel szemben az történt, hogy a részvétel 3 százalékkal magasabb volt, mint az első körben.

Az IPSOS adatai alapján ebből arra lehet következtetni, hogy elérte a 11 százalékot azoknak a száma, akik az első fordulóban nem szavaztak, a második körben viszont leadták voksukat.

Milanovićnak többnyire ugyan sikerült begyűjtenie az első fordulóban kiesett, elsősorban a populista-centrista baloldali elnökjelöltekre leadott voksokat, ez azonban önmagában nem lett volna elegendő a győzelemhez.

A Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjét valójában azok az “újonc szavazók emelték trónra”, akik az első fordulóban távol maradtak az urnáktól, vagyis a horvát elnökválasztás kimenetelét éppen ők döntötték el.

A felmérések szerint ezeknek a szavazóknak az 56 százaléka Milanovićra voksolt, és csak 44 százaléka támogatta Kolinda Grabar-Kitarovićot.

Ez új jelenség a demokratikus Horvátország történetében, ami miatt tévesnek bizonyult “az elnökasszony” választási stábjának stratégiája, amelyet a második forduló előtt Mirolsav Škoro szavazóinak megnyerésére alapoztak.

A felmérések szerint a baloldali Milanović az idősebb korosztály és az értelmiség körében népszerűbb, az utóbbiak körében majdnem kétharmados többsége van.

Kolindu Grabar-Kitarovićot a csak nyolc osztályt végzettek 59 százaléka támogatta, és pár százalékos többsége volt a 30 évnél fiatalabbak között.

A "hazug" és az "erkölcstelen"

Zoran Milanović győzelme a vártnál, vagy inkább a nem vártnál is meggyőzőbb volt, ami “erőteljes figyelmeztetés” a konzervatív kormánynak.

A horvát elnökválasztás kimenetele “a gondtalan kormányzás végét” jelenti a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) számára, a jobboldali kormány ugyanis kohabitációra kényszerül a baloldali elnökkel.

A horvát államfő tisztség ugyan protokolláris, Grabar-Kitarović idején pedig még inkább azzá vált, a kohabitáció során Zoran Milanović azonban minden kétséget kizáróan “kellemetlenkedni” fog. És nem csak azért, mert az ellentáborhoz tartozik, hanem azért is, mert “ő egy ilyen alak”.

Kormányfői karrierjét korábban összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal, beleértve Magyarországot is.

Milanović már a választási kampány legelején is beszólt Magyarországnak, amikor azt mondta, hogy olyan Horvátországot szeretne, amelyben nincs félelem, progresszív, és nem fél a másságtól. És amelyet nem szögesdrót vesz körül.

Ennél azonban sokkal aggasztóbb az a szóváltás, amely a média segítségével a választások második fordulója előtt zajlott le a miniszterelnök és az akkor még csak elnökjelölt Milanović között.

Plenković hazugságnak nevezte Milanovićnak azt a kijelentést, hogy neki rossz véleménye van az államalapító Franjo Tuđmanról. A horvát miniszterelnök hozzátette, hogy Milanović hazudik, és nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a valaki akar államfő lenni.

Milanović válaszában úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök erkölcstelen, és egy kartell élén áll. Szerinte a jobboldali Horvát Demokrata Közösség harminc éve “politikai és szociális erőszakot” hajt végre Horvátországon.

Ezek után aligha hihető, hogy harmonikus lesz a kohabitáció Horvátországban, az pedig végképp nem valószínű, hogy Milanović összefekszik Plenkovićtyal bármilyen politikai kérdésben is.

A “mézeshetek” feszült hangulatát aligha enyhíti, hogy Plenković gratulált Milanovićnak a győzelemhez.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének a cikke. Az eredeti írás itt érhető el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Légzsákhiba miatt 2,5 millió autót hívnak vissza Franciaországban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 19:21
2,5 millió hibás, ütközéskor felrobbanó légzsákkal felszerelt autó visszahívását rendelték el Franciaországban, amelyek már több halálesetet is okoztak.
Makro / Külgazdaság Nem hozott meglepetést júniusban a GKI konjuktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 15:43
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Májusban nőtt az új autótulajdonosok száma az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 13:37
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók képviseleti szerve, az ACEA jelentése szerint. Az elektromos autók részaránya az EU-ban nőtt, Magyarországon viszont csökkent.
Makro / Külgazdaság Magyar gazdaság: besültek a rakéták
Herman Bernadett | 2025. június 25. 13:11
A magyar gazdaság élénkülése a vártnál lassabb ütemben halad, amit elsősorban az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, illetve a kedvezőtlen külső környezeti tényezők hátráltatnak – hangzott el az ING Bank sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Zuhantak tavaly a közvetlen külföldi beruházások Közép-, Kelet- és Délkelet Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 12:57
Negyedével csökkent mennyiségük a bécsi wiiw gazdaságkutató intézet frissen közzétett tanulmánya szerint. Néhány országban viszont, közöttük Magyarországon, növekedés volt tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Az iráni háború nyomot hagy a júniusi magyar infláción
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 09:11
A megugró olajár és az ennek nyomán növekvő üzemanyagár a magyar gazdaságban is érezteti hatását, ami elsősorban az Irán elleni támadások eredménye. Szerencsére a héten az olaj tőzsdei jegyzése már esett, így remélhetőleg a történéseknek csak korlátozott hatása lesz nálunk.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály aggasztó kijelentéseket tett a gazdaságról
Herman Bernadett | 2025. június 24. 16:05
Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 
Makro / Külgazdaság Már Varga Mihályék sem hisznek a kormányban
Csabai Károly | 2025. június 24. 15:24
A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.
Makro / Külgazdaság Túl sok a baj, Varga Mihályék nem kockáztattak
Herman Bernadett | 2025. június 24. 14:00
Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 
Makro / Külgazdaság Nagy Márton beváltotta az ígéretét – Budapestnél pattog a labda
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 13:26
Jön a fellebbezés, lép a tárca.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG