Varga Szilveszter cikkei

A glasgow-i klímacsúcson tartózkodó Aleksandar Vučić szerb elnök Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is tárgyalt a Szerbiával szomszédos országokban lévő atomerőművekről. Az egyik belgrádi televíziónak nyilatkozva Vučić jelezte, hogy erről a kérdésről már a napokban szeretne megbeszélést folytatni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de nem zárta ki azt sem, hogy a bolgárokkal is egyezkedne. Közben a szerbiai gázszolgáltató “intervenciós gázt” vásárolt Magyarországtól, mert Bulgáriában csőtörés történt a Balkáni Áramlat gázvezetéken, és emiatt nem érkezett gáz Szerbiába, ami a szerb elnök szerint “sokba került” hazájának.

A szerb elnök szereti megünnepelni a jelentős találkozókat, főleg amikor több tíz/száz milliós, vagy ne talán milliárdos projektek születnek. Aleksandar Vučić ivott már együtt Richard Grenellel a grizlymedve bőrére, amiről zenés-zajos videó is felkerült az elnöki Instagram-oldalra, és onnan a BALK-ra. Borozgatott együtt Orbán Viktorral is, igaz, hogy nem a Trianon nevet viselő "szöllőlevet" fogyasztották. A Szeged-Szabadka/Szabadka-Szeged vasútvonal “alapkőletétele” újabb alkalmat kínált az ünneplésre. Az itt következő felvételek jórészt a szerb elnök Instagram oldaláról származnak.

Az energiaválság volt az egyik fő témája annak az interjúnak, amelyet a szerb elnök péntek este adott a belgrádi Prva Televízónak. Aleksandar Vučić az interjú jelentős részét az energiaválságnak szentelte, ezzel kapcsolatban jelentette be, hogy Szerbia szeretne beszállni a Paks 2 atomerőmű megépítésébe. Ennek előzménye is volt: a szerb elnök a napokban arról beszélt, hogy Szerbia nem épít atomerőművet, mert nincs rá pénze - mutat rá a BALK.

Egy csendes szombat este egyszer csak megjelent a képernyőn egy "titokzatos személy". Kint áll szerencsétlen a legnagyobb hőségben, egy kukoricatábla mellett, és sok éve nem tapasztalt sikerekről beszél, elvégre átlag felett termett a búza, jut belőle kivitelre is bőven. A gyanútlan tévénéző aligha sejti, hogy ezzel megkezdődött az egyik “titokzatos személy” felfuttatása a médiában, mert lehet, hogy ő lesz az új miniszterelnök, és az mégsem járja, hogy senki ne ismerje az országban.

A Homo turisticust a koronavírus sem pusztítja el. Gari Capelli horvát turisztikai miniszter megerősítette, hogy a csehek, az osztrákok, és a szlovákok már ezen a nyáron szeretnék felkeresni Horvátországot, hogy ismét megmártózhassanak az Adriában. A horvát GDP 20 százaléka származik a turizmusból, ezért a horvátoknak sem mindegy, hogy miként alakul a járványhelyzet.

A tompai események után valamelyest megfogyatkoztak a migránsok a határmenti területeken. A február 6-i incidenst követően a szerb hatóságok 12 busszal vitették el őket Preševóba, bár ebben többen is kételkednek. A szóbeszéd szerint a Kelebiánál begyűjtött migránsokat a szerbek valahol a közelben rakták le, ezért hamarosan visszatérnek. És ennél a pontnál érdemes egy kicsit elidőzni. A szerb-magyar határ mentén egyelőre ugyan megszűnt a kritikus tömeg, amely különböző akciók végrehajtására képes. Kérdés, hogy mikor duzzad fel ismét az érkezők hulláma, és mikor lesz ismét valaki, aki cselekvésre készteti őket. Mert vannak, akiknek ez az érdekük. Róluk szól a BALK helyszíni riportja.

A zágrábi Nacional exkluzív értesülései szerint Zoran Milanović elnökké választását követően fordulat következhet be a horvát kormány és a MOL közötti vitában. A horvát hetilap szerint az orosz Rosznyefty a horvát állam élén történt személyi változást arra szeretné kihasználni, hogy átvegye az INÁ-t a MOL-tól. Olajügyekben jártas orosz források szerint a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban, miután Milanovićot február közepén beiktatják az elnöki tisztségbe.

A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanović volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját, és ezzel ő lett a Horvátország ötödik elnöke. A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanović a szavazatok 52,7, Kolinda Grabar-Kitarović távozó államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje pedig 47,3 százalékát szerezte meg. Két héttel korábban, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött, de Grabar-Kitarović mégis jobb pozícióból indulhatott, mert számíthatott az első fordulóban kihulló, szintén jobboldali Miroslav Škoro szavazóira, de a jelek szerint nem sikerült megszólítania őket.

Hatalmas kiterjedésű területre telepíthetnek szélerőműveket a Szabadka közelében lévő Csantavér határában. A szabadkai városi tanács karácsony előtt fogadta el az ezzel kapcsolatos terveket, és ezzel elhárult az utolsó akadály is a beruházás előtt. Az erőműfarm 15 ezer focipálya területen létesül, és évi 600 MW áram előállítására lesz képes, ami a 2010-es adatok szerint majdnem duplája a Magyarországon működő közel kétszáz szélerőmű teljesítményének. Köztudomású, hogy 2010 óta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt Magyarországon, tehát a számok körülbelül megfelelnek a mai kapacitásoknak.

Fontos útszakaszt adtak át a szerb-magyar határ közelében múlt héten. A Kelebia-Tompa határátkelő felé tartó kamionok eddig Szabadka központjától egy kilométerre dübörögtek át a városon, mostantól viszont az Y-elágazáson elkerülhetik a települést. Megnéztük, milyen előnyökkel jár a beruházás, és mit jelent az a politika szintjén.

Befejeződött a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának, az úgynevezett Nemzeti Főgázvezetéknek a lefektetése. Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek (Srbijagas) igazgatója a szerbiai közszolgálati televíziónak elmondta, hogy Szerbiában 403 kilométer hosszan fektettek le csöveket. A Török Áramlat Európába irányuló második szakasza évente 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriát, 2,5 milliárd Szerbiát, 6 milliárd pedig Magyarországot illeti meg. Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába szállítanak majd. Hacsak az amerikaiak nem fúrják meg a beruházást, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt az Északi Áramlat 2 vezetékkel már megtették.

December 20-án este mutatták be Szabadkán Somogyi Gyula, Eisemann Mihály és Zágon István zenés vígjátékát, a Fekete Pétert. A bemutató után Mezei Zoltán rendező arról beszélt a BALK-nak, hogy a börleszk világának megidézése jól illik Fekete Péter karakteréhez. A nézők még nem is látták, de már most nagyon szeretik a darabot, a következő előadásokra ugyanis minden jegy elkelt. Szabadka azonban kis “nézőpotenciállal” rendelkezik, ezért kérdés, hogy meddig megy a darab. A bátortalanabb nézőket elriaszthatják azok az áldatlan körülmények, amelyek között a Szabadkai Népszínház kénytelen működni.

Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadóközpontokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkezők száma, miközben jelentős részük “visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.

Szabadka legszélén működik egy kisebb migránsközpont, ahol azok a családok várakoznak, amelyek magyarországi belépésre várnak. Legálisan, nem a zöld határon keresztül. A központban mások nincsenek is, vagy legfeljebb csak néhány napig, amíg nem szállítják át őket egy másik központba. Ez a sors vár arra a szomáliai migránsra is, akit Magyarországról toloncoltak ki Szerbiába, pedig rendelkezik németországi dokumentumokkal.

Folyamatos a „közvetlen és személyes” kommunikáció Andrej Plenković horvát és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között, mondta el Mladen Andrlić, Horvátország magyarországi nagykövete a balk.hu balkáni témákkal foglalkozó online magazinnak és a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. Andrlić szerint Horvátország elégedett a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok dinamikájával, az INA és a Mol közötti együttműködést követően pedig tárgyalásokat folytatnak egy újabb nagyszabású beruházásról. A nagykövet beszélt a horvát és a magyar miniszterelnök csütörtöki eszéki találkozójáról, a soros uniós elnökségről, az EU balkáni bővítéséről, a migrációról, az LNG-terminálról.

December 10-én lesz Franjo Tuđman halálának huszadik évfordulója. Az első horvát államfő megítélése igencsak ellentmondásos volt a valamikori Jugoszláviában. Horvátországban általában pozitív személyiségnek tekintik, de vannak, akik másképp gondolnak rá. Az évforduló közeledtével sokan és gyakran hivatkoztak politikájára. A horvát miniszterelnök szerint például a jelenlegi horvát elnökasszony a “tuđmani úton” halad. De vajon így gondolják-e a választók is?

Szerbiában rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács, amely kizárólag a hét közepén kirobbant kémbotránnyal foglalkozott. November 17-én a YouTube-on megjelent egy felvétel, amelyen Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A felvétel minden bizonnyal 2018 decemberében készült Zimonyban. Az egyik főszereplő, a belgrádi orosz nagykövetségen szolgálatot teljesítő hírszerző azóta már elhagyta Szerbiát. A szerb elnök nem érti, hogy Oroszország miért kémkedett Szerbiában.

Szerbiában a múlt héten emléktáblát avattak Mladen Bratic egykori tábornoknak, a kelet-horvátországi Vukovár elleni 1991-es hadműveletek parancsnokának. Emiatt a horvát külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Szerbiánál, amire Belgrád "ellenjegyzékkel" válaszolt. De pontosan mi történt Vukovárnál 1991-ben? Hogyan látják az akkori történéseket a horvátok, és mit gondolnak minderről a szerbek?

Orosz hírügynökségi jelentések szerint a szomszédos országok akadályozzák az SZ-400 légvédelmi rakétarendszer érkezését Szerbiába. Ez azzal magyarázható, hogy a NATO nem szeretné megengedni „fekete lyuk” kialakulását a tagországok külső vonala mögött. Macedónia, Albánia és Montenegró taggá válását követően a NATO szempontjából azonban valóban „terra negra” terület alakul(t) ki a magát semlegesnek tartó, de az oroszokkal erősen barátkozó Szerbia esetében.

Bulgáriában megnyitották a Török Áramlat első szakaszát. Mindössze 11 kilométerről van szó, amely a török határtól a Sztrandzsa településen lévő kompresszorállomásig húzódik. A dolog tehát nem néz ki túl jól. Pedig az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy a Török Áramlat második, Európába tartó vezetékének építési munkálatai 2020-ra, vagyis határidőre befejeződnek. Más értesülések szerint az oroszok már tájékoztatták a szerbeket, hogy ezen a télen még ne számítsanak gázszállítmányokra déli irányból.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök nem ért el mindent, amit a választásokon ígért, mert nem sikerült felgyorsítania hazája uniós csatlakozását. Miután az európai vezetők úgy döntöttek, hogy egyelőre nem kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával, Zaev televíziós beszédben előrehozott választásokat követelt. Ezt viszont sikerült elérnie. Eközben a Magyarországra menekült Nikola Gruevszki a Facebookon osztotta ki Zaevet.

Magyarországról az egészségügyi dolgozók mennek el. A Balkánról, ezen belül pedig Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból és Szlovéniából viszont a különböző rendőri szervezetek tagjai. Ha pénzről van szó, akkor a szerbek, a horvátok, a szlovénok és a bosnyákok is ugyanarra gondolnak, hogy minél több legyen belőle. De ne higgyük azt, hogy a délszláv rendőrök ápolónőnek csapnak fel, és elveszik a munkát a mieinktől Németországban!

A horvát miniszterelnök abban bízik, hogy az Európai Bizottság zöld utat ad Horvátország felvételének a schengeni övezetbe. Ez a horvát várakozások szerint október 16-án történhet meg. Lehet azonban, hogy a szlovének elrontják majd a horvátok örömét.

Svako ima svojih pet minuta, neko jednom, neko više puta – énekelte majdnem fél évszázaddal ezelőtt a bosnyák műdalok egyik avatott előadója. A szörnyűséges produkció refrénje ezt követően gyakran visszatérő eleme volt a jugoszláv dal- és nótairodalomnak. A fordítás körülbelül így hangzik: mindenkinek megvan (az életben) a maga öt perce, kinek egyszer, kinek pedig többször is. Aleksandar Vučićnak megadta az élet, hogy személyesen hívja meg Szerbiába az amerikai elnököt. Igaz, ez nem tartott öt percig.