A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
Ajánlat Orbánnak
A szerb elnök a világban kialakult energiaválsággal kapcsolatban kijelentette, hogy Szerbia nem tervezi sem az áram, sem a gáz árának emelését, hiszen ezektől az áraktól függ, hogy mennyibe kerül az élelmiszerek és minden más termék ára, vagyis az ország fennmaradása.
Vučić úgy fogalmazott, hogy jelenleg Lengyelország van a legjobb helyzetben, mert az elektromos energia 70 százalékát széntüzelésű hőerőművek állítják elő, amelyeket nem is akarnak bezárni, de jól járnak azok is, akik atomerőművel rendelkeznek, viszont mindenki tönkremegy, akinek nincs atomerőműve vagy szene.
A lakossági áram ára csak Ukrajnában alacsonyabb, amelynek 15 atomerőműve van, és Grúziában, ahol 2 atomerőmű működik, csak ezekben az országok fizetnek az emberek kevesebbet az áramért, mint Szerbiában
– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint Dániában, Belgiumban vagy Németországban az áram négyszer-ötször annyiba kerül, mint Szerbiában, amely jelenleg az áramfogyasztása 9 százalékát behozatalból fedezi. Erre azért van szükség, mert a felújítás miatt kiesett az egyik hőerőműve, amelynek a kapacitása 650 megawatt.
Vučić szerint Szerbiában minden rendben lesz, amikor ennek az erőműnek a felújítása befejeződik, amiről a napokban többször is beszélt, időpontot azonban egyik alkalommal sem említett.
A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy 2028-ig, vagy 2030-ig többezer megawattal szeretnék növelni a kapacitásokat, ezért megkezdték a tárgyalásokat a Vaskapu 3 (Đerdap 3) vízerőmű megépítéséről. Ez nem új terv, Szerbia már 2013-ban felajánlotta Oroszországnak, hogy építse meg a Đerdap 3-at, ez azonban akkor elmaradt.
A szerb elnök arról is beszélt, hogy folynak a tárgyalások a Magyarországgal a bosnyák-montenegrói-szerb hármashatár közelében lévő Bistrica vízerőműről, majd hozzátette.
Megpróbálunk tárgyalni a magyarokkal, akik most Paks helyett (sic!) az oroszokkal atomerőművet építenek Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre. Javasolni fogom Viktornak, hogy 5-10 százalékkal beszállnánk, ami 500 vagy 1000 millió eurót jelentene, hogy használhassuk az ott előállított áram egy részét
– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint ennek az lenne a célja, hogy bebiztosítsák magunkat.
Putyinnal a gázról tárgyal
A szerb elnök egy flipchart segítségével igyekezett elmagyarázni az ország lakosságának, hogy jelenleg mi a helyzet a gáz árával, de szerb legyen a talpán, aki ezt első látásra megjegyezte, hogy a bölcsészetet végzett tudósítókról ne is beszéljünk.
A történetnek az a lényege, hogy Szerbia 2021 végéig naponta 6,5 millió köbméter gázt kap 270 dolláros áron ezer köbméterenként, de ez a mennyiség már most sem fedezi az ország napi szükségleteit, ezért a tartalékokhoz nyúlnak, hogy ne kelljen gázt venni a jelenlegi 1200 dolláros világpiaci áron.
A szerbek abban bíznak, hogy a gáz ára jövőre 800, de reményeik szerint 600 dollár alá esik, ám addig a jelenlegi mennyiséggel nem tudják kihúzni, valamennyi gázt így mégis venniük kell. Ráadásul nem lehet kiszámítani, hogy mi lesz a jövő év elején (a szerződésük ugyanis lejár), ezért Vučić létfontosságúnak tartja a november 25-re tervezett moszkvai látogatását, amikor "eldől az ország sorsa", amely a jelek szerint Putyin kezében van.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
