Plenkovic bízik abban, hogy még a Juncker-bizottság beengedi őket. EPA/OLIVIER HOSLET

A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.

Horvátország számára politikai szempontból fontos, hogy pozitív értékelést kapjon az Európai Bizottságtól a schengeni belépéssel kapcsolatban – nyilatkozta három napos brüsszeli látogatása során a horvát miniszterelnök.

A schengeni előszoba

Andrej Plenković szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy Horvátország mikor léphet be a belső határellenőrzés nélküli övezetbe.

A horvátok azt szeretnék, hogy még idén megkapják Brüsszel beleegyezését.

Nekünk az volt a célunk, hogy még az idei 2019-es évben megkapjuk az Európai Bizottság pozitív döntését azzal kapcsolatban, hogy Horvátország minden elvárást teljesített. Számunkra politikai szempontból fontos, hogy ez Jean-Claude Juncker öröksége legyen.

A horvát várakozások szerint a még a Juncker által vezetett Európai Bizottság dönthet erről október közepén, de ezzel kapcsolatban biztos dátum nem létezik. Ennek több oka is van.

Az egyik az, hogy Románia és Bulgária is ott előszobázik, és ők Horvátország előtt állnak a sorban.

A másik ok, hogy tervben van a schengeni rendszer erősítése. A harmadik pedig az, hogy nincs megállapodás a dublini rendszerrel kapcsolatban, főleg ami a migrációra vonatkozó kérdéseket illeti.

A negyedik ok

Negyedik ok is van, amiről eddig senki nem beszélt, bár mindenki tudta, hogy létezik, és ott parázslik a hamu alatt.

A szlovénokra mindig lehet számítani, ha a horvátok életét kell megkeseríteni. Ez most is így van.

Horvátország gyakorlatilag egyetlen szomszédjával sem rendezte a határvitát, és miként lehetne ezt a kérdést megkerülni, s automatikusan arra a megállapodásra jutni, hogy (Horvátország) alkalmas a schengeni övezetbe történő belépésre?

– tette fel a kérdést Marjan Šarec, szlovén miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának szünetében.

Horvátországnak a határokat illetően valóban vannak problémai a volt Jugoszlávia szétesését követően létrejött többi délszláv állammal, így például Szlovéniával is.

Ráadásul sok panasz érkezik a horvát rendőri túlkapásokról a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina felől érkező migránsokkal szemben.

Ami pedig Magyarországot illeti, felvetődhet a trianoni határok kérdése, amit 2020-ban a százéves évforduló mindenképpen felerősít majd.

A diplomáciai köntös

Marjan Šarec az iménti felvetéssel megfújta a parazsat, de a lángok még nem csaptak fel, a szlovén miniszterelnök ugyanis nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy Szlovénia megvétózza-e Horvátország felvételét a schengeni övezetbe.

Szlovénia úgy fog viselkedni, ahogy azt abban a pillanatban az érdekei diktálják, de nem csak Szlovénia érdekeire kell tekintettel lenni, hanem a jogállamiság érdekeire is.

A szlovén miniszterelnök szép diplomáciai köntös alá rejtette valódi szándékát, amit felsőbb érdekek alá rendelt.

Ezt követően az esetleges szlovén vétót akár úgy is lehet majd magyarázni, hogy Szlovénia mindenáron szerette volna, hogy Horvátország a schengeni övezet tagja legyen, de ez a jogállamiság szempontjából lehetetlen.

Egy másik szlovén politikus, Miro Cerar, volt kormányfő és jelenlegi külügyminiszter, szintén New Yorkból üzent a horvátoknak, akik szerinte csak akkor léphetnek be a schengeni övezetbe, ha elfogadják a két ország közötti határokról szóló döntőbírósági határozatot.

Vétózni fognak (?)

A horvátok és a szlovénok most Brüsszelre tekintenek, és egyúttal megpróbálják befolyásolni a bizottsági döntést a horvátok alkalmasságával kapcsolatban.

A szlovénok úgy érzik, hogy valami miatt most Horvátországnak áll a zászló.

Amióta én Brüsszelbe járok az uniós találkozókra, engem már semmi sem lephet meg. Ha az Európai Bizottság politikai döntést hoz, és nem tartja be a Horvátország felkészültségéről szóló szakmai jelentést, akkor Szlovénia is politikai lépéseket fog tenni

– jelezte a szlovén miniszterelnök, amivel ismételten azt sejtette, hogy Szlovénia vétózni fog.

Az éppen Brüsszelben tartózkodó horvát miniszterelnök minderre egy kitérő mondattal reagált, amit a köznyelvben röviden és tömören csak nyomdafestéket nem tűrő szavakkal lehetne kifejezni.

A bármilyen blokádra való törekvés visszaélésnek számít, és semmilyen összefüggésben sincs a lényeggel, nem jelent jót, és végül mindig arra üt vissza, aki él vele

– üzente vissza a horvát kormányfő.

Ebből azonban kiderül, hogy a horvátok is vétóra számítanak a szlovénok részéről.

Ami a szakmai szempontokat illeti, azok általában kétféleképpen magyarázhatók: vagy így, vagy úgy.

A horvátok szerint ők már készen állnak, a szlovének szerint viszont a horvátok még nem felelnek meg a schengeni elvárásoknak.

Ezek után nehéz olyan politikai vagy éppen szakmai döntést hozni, amellyel Zágrábban és Ljubljanában is elégedettek lesznek.

Arról nem is szólva, hogy a horvátok schengeni tagságát követően felesleges pénzkidobásnak és időpocsékolásnak tűnhet azoknak a “szép, új kerítéseknek” a megépítése, amelyeket a migránsok megállítására a szerbek állítanak fel a szlovén oldalon Horvátország felé.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.