|
| (Illusztráció) EPA/FOCKE STRANGMANN |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
A stadion mint mértékegység
Kevés embernek mond valamit, ha azt látja leírva, hogy egy földterület hány hektár, ezért a területmérésbe érdemes lenne bevezetni mértékegységként a stadiont.
Sokkal közérthetőbben lehetne ezáltal kifejezni egy szóban forgó terület nagyságát, amire rögtön itt is egy példa.
A Szabadka közelében épülő erőműpark nagysága 10 800 hektár, vagyis közérthetőbben mondva körülbelül 15 ezer focipálya, ami megközelítőleg ugyanennyi stadiont jelent szorosan egymás mellé helyezve. Ha olyan faltól-falig stadionra gondolkodunk, mint amilyen az MTK-é.
A szerbiai Kevevára közelében nemrég nyitották meg az évi 160 MW előállítására képes szélerőmű farmot, ám a Csantavér közelében létesülő szélerőművek kapacitása ennek közel négyszerese lesz, hiszen 600 MW-ra tervezik.
Ez félmillió háztartás, vagyis mintegy kétmillió ember ellátására elegendő, ami körülbelül a Vajdaság nagyságának felel meg.
A beruházás 700 millió euróba kerül, és ez lesz a legnagyobb szerbiai beruházás a következő években, pedig ott sem fúj jobban a szél, mint Magyarországon.
A beruházás értéke tehát majdnem annyi, mint amennyit a most közzétett öt éves terv szerint Szerbia költ az egészségügyi dolgozók bérére.
A legnagyobb európai erőműfarm
A beruházást a szélerőművekre szakosodott belgrádi Maestrale Ring elnevezésű cég hajtja végre, amelynek alapítója a Fintel Energija részvénytársaság. Ennek hátterében az olasz Fintel Energia Group S.p.a. keresendő.
Tiziano Giovannetti, a Fintel Energija részvénytársaság vezérigazgatója 2019 februárjában úgy nyilatkozott, hogy ennek a projektnek köszönhetően Szerbia lehet az egyike azoknak az országoknak, amelyek a leggyorsabban állnak át a fosszilis energiáról a “tiszta energiára”.
A tervek szerint a legközelebbi szélerőművek egy kilométerre lesznek a lakott településektől, ami merően eltér a magyarországi szabályozástól.
Magyarországon a lakott területek határához legközelebb 12 kilométerre építhető szélerőmű.
Ezt gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, ezért itthon nincs előrelépés ebben az ügyben, pedig a szabályozás óta mind a szélturbinák, mind a hozzájuk kapcsolódó technológiák hatalmasat fejlődtek.
A magyar kormány hosszú távon nem is számol ezzel az energiaforrással, a jelenlegi tervek szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni Magyarországon.
Szerbiai kifogások
A szerbiai ellenzéknek voltak kifogásai a szabadkai erőműfarmmal kapcsolatban, amely véleményük szerint túl közel lesz a lakott területekhez.
A másik kifogás az volt, hogy a szélerőművek termőterületeken “nőnek majd ki a földből”, nem pedig mezőgazdasági értelemben hasznot nem hozó vidékeken.
A szabadkai polgármester valahogy úgy fogalmazott, hogy ő nem kíván beleavatkozni a nagyok dolgába.
A szélerőművek megépítéséről magasabb szinteken döntöttek. Nekünk az a dolgunk, hogy hatékonyak legyünk, és készítsünk elő mindent annak érdekében, hogy ez a beruházás megvalósulhasson
– jelentette ki az üggyel kapcsolatban Bogdan Laban.
A szélerőműfarm kiépítését 39-4 arányban fogadták el a képviselők.
A gyanú árnyéka
A horvát Nacional 2018 tavaszán arról cikkezett, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnök a posztra történt kinevezése előtt szélerőművekben utazott.
A Nacional szerint Brnabić 2017-ben a Continental Wind Srbija igazgatójaként tisztában lehetett a szélenergia hasznosítására alakult szerbiai offshore struktúrák működésével.
Az “adóoptimalizálásra” hajtó cégek már annak idején 523 millió eurót szerettek volna kipumpálni a szerbiai áramszolgáltatóból, amire az elkövetkező tizenkét évben kerítettek volna sort.
Nem voltam érintett, és nincs semmi közöm a törvényhozási döntésekhez, amelyek a megújuló energiát illetik
– nyilatkozta az üggyel kapcsolatban a szerb miniszterelnök.
De ez egy másik történet része, és most csak azért került említésre, hogy gyanítani lehessen: honnan is fúj a szél valójában.
Csantavéren azonban örülnek
A subotica.com beszámolója szerint a szerb ellenzékkel ellentétben a csantavériek örülnek, hogy erőműfarm létesül a falu közvetlen közelében.
A faluban abban bíznak, hogy az Európa legnagyobb szélerőmű telepét megépítő cég jó pénzeket fizet a földek bérletéért.
Balassa Miklós csantavéri képviselő szerint az erőműfarm jót tesz a falunak és Szabadka városnak egyaránt.
75 kilométer kőutat ki fognak építeni, ami a nyári utakból lesz, tehát azt nem kell majd aszfaltozni. Azokat majd tudják ugyanúgy használni a földművesek és a kivitelezők is. Plusz még energiatakarékosság is lesz majd és gazdasági oldala is lesz az egész programnak
– mondta a csantavéri politikus.
Egyelőre azonban még csendes a csantavéri határ. A friss búzavetések éppen hogy kikeltek. Egy-két éven belül azonban gigantikus, három szirmú virágok jellemezhetik a tájat.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Már 7100-an jelentkeztek a programra, a nyertesek több mint fele megkapta a pénzt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
