SZ-400 légvédelmi rendszer a Szláv Pajzs nevű szerb-orosz hadgyakorlaton Belgrád mellett 2019. október 25-én. EPA/SERBIAN PRESIDENCY

A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.

A Szerbiával szomszédos országokban nem akar alábbhagyni a vihar, amit az orosz SZ-400 és a Pancir-SZ rendszerek részvétele okozott a Szerbiában nemrég tartottb Szláv Pajzs hadgyakorlaton.

A fekete lyuk

Legutóbb Szibi Szibev, Bulgária NATO-ba delegált képviselője és az Atlanti Tanács tagja idézett elő hullámokat a balkáni katonai-politikai térségben.

Szibev kijelentette, hogy Bulgária várhatóan betiltja a Szerbiába tartó SZ-400 rendszer esetleges transzportját.

Ha Bulgária tudomást szerez arról, hogy Oroszország ilyen rendszert szállít Szerbiának azzal a céllal, hogy ott bázist létesítsen, akkor minden jogunk meglesz arra, hogy megtiltsuk az átrepülést Bulgárián keresztül.

Szibev csak az SZ-400 rendszerre jelentette be az „átrepülési tilalmat”, a szerbek egyelőre viszont csak a Pancir-SZ rendszert vették meg.

Ma egyedi alkalom nyílt arra, hogy működés közben lássuk az SZ-400 és a Pancir SZ rendszert. Mint tudják, egy Pancir SZ megvételre került. Megrendeltük, és hamarosan várjuk az országba

– jelentette be Aleksandar Vučić szerb államfő.

Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy milyen irányból érkezik majd Szerbiába a megvásárolt Pancir-SZ rendszer.

Még az is elképzelhető, hogy Magyarországon keresztül.

Közben az Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter tevékenységét figyelő és bemutató honlapon és a hozzá tartozó YouTube oldalon meg is jelent a Pancir SZ-t bemutató videó.

Hogy lássa a szerb nép, mit vett az ország vezetése!

Vulin a szerb elnök közeli munkatársa, és egyik leghűségesebb követője, de az oldalt nem személyesen ő kezeli.

Ezt a honlapot a „Vulin-fanok” szerkesztik, nyilván a miniszter hallgatólagos beleegyezésével.

Nem a saját fejükkel gondolkodnak

Mitar Kovač, nyugalmazott szerb tábornok, a szerbiai Euró-ázsiai Biztonsági Fórum igazgatója úgy nyilatkozott az orosz Szputnyik hírügynökségnek, hogy az SZ-400 rendszerek esetleges bolgár tilalma, akárcsak a T-72-es tankok Szerbiába érkezésének romániai akadályozása nem az illető országok kormányainak, hanem a vezető NATO-országok döntése alapján történt.

A szerb tábornok szerint ezt figyelembe kell venni, amikor egyes bolgár vezetők kijelentései kerülnek górcső alá.

Mert az illetékes kormányokat külföldi országok instruálják azzal kapcsolatban, hogy érkezhet-e Szerbiába, vagy hogy milyen feltételekkel érkezhet az SZ-400 vagy egy másik fontos katonai rendszer Oroszországból.

Ezért hihetők a feltételezések, amelyek szerint a NATO szeretné lezárni az általa „fekete lyuknak” tekintett térséget. Mert nem akarja, hogy a NATO-országok vonala mögött olyan terület létezzen, amelyet nem ő ellenőriz.

A Szputnyik szerbiai kiadásának nyilatkozó Kovač szerint ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy a katonai eszközök valamilyen hadgyakorlaton vesznek részt, illetve hogy adományokról vagy vásárlásról van szó.

Szerbia szuverén ország, akárcsak Oroszország. Senkinek sem kellene azt gondolnia, hogy joga van lezárni a nemzetközi légteret vagy vizeket a békeidőben történő szállítások előtt.

A szerb nyugalmazott tábornok ezért reméli, hogy a NATO-országok lemondanak az ilyen „őrült tervekről”.

A nemzetközi jog és a morális szempontok

Mitar Kovač kiemelte, hogy az SZ-400 rendszer védelmi célokat szolgál. Ezért szükségtelenek az ilyen reakciók mindenekelőtt Bulgária és Horvátország részéről.

Szavai szerint az SZ-400 és a Pancir SZ rendszer „váratlan transzportja” Szerbiába békeidőben és normális körülmények közepette történt.

Ezért nem volt szükség arra, hogy Szerbia vagy Oroszország bárkit is értesítsen az említett eszközök átszállításáról.

Mi pontosan tudjuk, hogy a NATO eszközei a levegőben és földfelszínen is tevékenyek a Balkánon az említett országok területén, és ezt bármikor akadálytalanul megtehetik anélkül, hogy ebbe más országok vagy Oroszország beleszólna. Nem tudom, hogy Oroszországra miért mutogatnak, illetve miért és milyen jogon akadályozná meg bárki is a transzportot.

Kovač abban bízik, hogy a katonai hadgyakorlatokról és a közös tevékenységről szóló kétoldalú megállapodások alapján továbbra is érkezhet orosz katonai technika Szerbiába, amikor arra éppen szükség lesz.

Tekintet nélkül arra, hogy az SZ-400 rendszerekről, valamilyen radarokról, szárazföldi harci eszközökről vagy légi eszközökről van szó.

A nyugalmazott szerb tábornok nem zárta ki, hogy a szomszédos országok valódi szükség esetén is megakadályoznák az orosz katonai eszközök esetleges Szerbiába küldését, hozzátette azonban, hogy erre sem a nemzetközi jog, sem erkölcsi szempontból nincs felhatalmazásuk.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.