|
| Igor Szecsin, a Rosznyefty vezérigazgatója. EPA/MICHAEL KLIMENTYEV / SPUTNIK / KREMLIN POOL |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
A Nacional értesülései szerint a horvát kormány helyett az orosz Rosznyefty vásárolná ki a MOL-t az INÁ-ból, amivel az oroszok ambíciói végre valóra válnának.
Az oroszok régi vágya
A Rosznyefty képviselői személyesen szeretnék tudatni Zoran Milanović új horvát elnökkel, hogy továbbra is érdeklődnek az INA iránt.
A világ legnagyobb olajcégének számító Rosznyefty stratégiai céljait jól ismerő, de magát megnevezni nem kívánó orosz forrás “a nemes cél érdekében szépen felmagasztalta” az új horvát elnököt.
Milanović sokat fejlődött, és mai perspektívájából számos dologra már másképp tekint, s ezeket jobban is érti. Elnökként ugyan nem rendelkezik majd végrehajtói hatalommal, amivel közvetlenül befolyásolhatná a kérdés megoldásának dinamikáját, de mindenképpen olyan morális ereje lesz, hogy a nyilvánosságot felhasználva figyelmeztetheti Andrej Plenković miniszterelnököt, hogy az INA iránt létezik komoly orosz érdeklődés.
Az idézett személy szerint egy ilyen jellegű elnöki megnyilvánulást Plenković nem ignorálhatná egykönnyen, és a miniszterelnök arra kényszerülne, hogy gyorsabban cselekedjen a horvát stratégiai érdekek mentén.
Az INA-MOL ügyben gyakran magyarellenes álláspontot képviselő Nacional szerint a Rosznyefty azért nem fordul közvetlenül a horvát miniszterelnökhöz, mert “frusztrálja Plenković viselkedése”, a horvát miniszterelnök ugyanis beiktatását követően azonnal felvetette az INA részvényeinek visszavásárlását a MOL-tól, ám ebben a kérdésben azóta szinte semmit nem tett.
Mennyit érnek az INA-részvények?
Tavaly nyáron a horvát kormány a Morgan Stanley befektetési bank helyett új konzultáns választott a MOL tulajdonában lévő INA-részvények visszavásárlásának előkészítésére. Az új konzultáns cég a Lazard (korábban Lazard Frères & Co.) lett.
Tavaly nyáron a horvát kormány a Morgan Stanley befektetési bank helyett új konzultáns választott a MOL tulajdonában lévő INA-részvények visszavásárlásának előkészítésére. Az új konzultáns cég a Lazard (korábban Lazard Frères & Co.) lett.
A Nacional már akkor aggályosnak tartotta, hogy a horvát kormány ismét egy befektetési bankot bízott meg a feladattal, és nem egy tapasztalt tanácsadó céget, amely ismeri az olajipart.
A zágrábi hetilap szerint az amerikai-francia-angol befektetési bank mellett a horvát miniszterelnök egyik bizalmi embere lobbizott, aki 2000 és 2003 között dolgozott a Lazard londoni kirendeltségén.
A Nacional akkor azonban nem merte kimondani, hogy korrupció történt, és egy szakértőre hivatkozva inkább úgy fogalmazott, hogy a lobbizás nem jelent feltétlenül korrupciót.
A horvát hetilap most viszont megállapította, hogy az új konzultáns kinevezése óta sem mozdult előre az INA-részvények visszavásárlásának ügye. Ezzel kapcsolatban a meg nem nevezett orosz szakértő csodálkozását fejezte ki.
Üzleti körökben ezt úgy hívják, hogy “smoke screen”, vagyis ködösítés, ami ok nélkül történik. De ezt tovább nem kommentálnám.
Ugyanez a forrás úgy véli, hogy a MOL részesedése az INA-ban nem haladja meg a 800 millió eurós értéket, miközben a MOL azt állítja, hogy részesedésének értéke 3 milliárd euró.
Vagyis az oroszok szerint az INA-részvények annak a harmadát sem érik, amit a MOL kér értük.
Orbánnak üzentek Moszkvából
Az olajügyekben jártas orosz forrás az INA-részvények visszavásárlásával kapcsolatban kijelentette, hogy ami a horvát kormány számára áthidalhatatlan probléma, az a Rosznyefty számára semmilyen gondot nem jelent.
A MOL a magasra emelt árat a saját beruházásaival és valami hasonlólóval indokolja. A Rosznyefty azonban a saját ajánlatába becsomagolhat egy tulajdonában lévő olajmezőt, amelynek az értékét többféleképpen lehet felbecsülni, és ennek következtében a közvélemény vesztesként tekinthet a MOL-ra. Másrészt a Rosznyeftynek és az orosz államnak vannak ütőkártyái. Korábban már voltak ellentétek Oroszország és Magyarország között a Szurgutnyeftyegázzal kapcsolatban. A diplomáciai tisztesség azt kívánja, hogy részleteket ne áruljak el arról, hogy ki milyen szinten volt érintett az ügyben, és hogy milyen üzenetet kapott Orbán. A magyar fél egy kicsit okoskodott, de a magyarok jól tudják, hogy miként jöttek ki az ügyből.
A Nacional meg nem nevezett orosz beszélgetőpartnere szerint két további argumentum is létezik, ami a horvát kormány malmára hajthatja a vizet, ha a Rosznyefty beszáll az INÁ-ba.
Ha ez megtörténik, akkor az INA közvetlenül Oroszországtól vásárolja a kőolajat, és ezért nem lesznek ismeretlen közvetítők, mint jelenleg. Kérdezzék csak meg az INA igazgatóságának horvát tagjait, tisztában vannak-e azzal, hogy konkrétan ki szerzi be a kőolajat az INÁ-nak. A MOL képviselői ezzel kapcsolatban nem tárnak fel egyes kulcsfontosságú részleteket. Egy partner nem így viselkedik.
Az orosz forrás szerint javulnának az INA eredményei, ha a Rosznyefty lépne a MOL helyébe.
Az üzemanyag minden bizonnyal olcsóbb lenne Horvátországban. És végső soron az sem biztos, hogy mi lesz a fiumei olajfinomító sorsa. Azt hiszem, hogy a MOL csak húzza az időt. Ha a Rosznyefty már korábban beszállt volna az INÁ-ba, akkor megmaradtak volna a finomító korábbi funkciói, és nemcsak a fiumei, hanem a sziszeki finomító is felújításra került volna.
Központi szerep
A Rosznyefty érdeklődése az INA iránt nem újkeletű. Igor Szecsin, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke 2017-ben a zágrábi Jutarnji listnek adott interjúban kijelentette, hogy az általa vezetett cég érdeklődik az INA iránt, és pontosan tudja, hogy mit kell tenni a fiumei és a sziszeki olajfinomító esetében.
Szecsin akkor elmondta, hogy a Rosznyefty stratégiájában Horvátország központi szerepet játszik, mert az orosz cég onnan szeretné ellátni a földközi-tengeri térséget és Közép-Európát.
Nem látjuk az okát annak, hogy bezárjanak egy olajfinomítót, amely a modernizációt követően fontos helyet tölthet be az európai kőolaj feldolgozó piacon. (...) Ha a Rosznyefty beszáll az INÁ-ba, akkor modernizálja a horvát olajvállalat létesítményeit, amelyek azt követően nyereségesen állíthatnak elő kőolaj származékokat.
Szakértők azonban három évvel ezelőtt azt mondták, hogy Andrej Plenković mindaddig nem adja át az INÁ-t a Rosznyeftynek, amíg nem kapja meg Angela Merkel német kancellár erős támogatását, ráadásul a horvátok nem csak a németektől, hanem az amerikaiaktól is félnek.
Ugyanakkor az oroszok 2017-ben az oroszok úgy vélték, hogy a MOL valójában nem is akarja eladni az INÁ-t, viszont az is felmerült, hogy a Rosznyefty nem beszélt volna nyilvánosan az INA megvásárlásáról, ha erről nem tárgyalt volna a magyarokkal.
A Nacional arra is emlékeztet, hogy Oroszország zágrábi nagykövete a múlt héten a horvát RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin melegen gratulált Zoran Milanovićnak elnökké választása alkalmából, és azt üzente neki, hogy Horvátország esetében Oroszország kész kiszélesíteni a politikai párbeszédet, a gazdasági kapcsolatokat és növelni a beruházásokat.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének a cikke. Az eredeti írás itt érhető el.
Egyre feszültebb az ukrán-magyar viszony. 
