|
| Forrás: BALK/Varga Szilveszter |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
Rajzolt világ
Fekete Péter a világ legpechesebb embere, aki mindenhol csak bajt okoz. Kéményseprőként botlik be a színpadra, de hiába tartja a hiedelem úgy, hogy a kéményseprők szerencsés emberek, neki még így sem nagyon sikerül megtalálni a szerencséjét.
A szerelmet viszont nem kerülheti el, amitől váratlan fordulatot vesz az élete, ha akarja, ha nem.
Fekete Péter amihez nyúl, az borul. Jön, kíséri a baj. Ez tulajdonképpen a börleszknek a világa, ahogy megfordul, lelöki, a másik megfogja, és elindul egy láncolat: így jutottunk el a börleszkes világhoz, a rajzolt világhoz
– mutatott rá a rendező a Fekete Péter “börleszkesítésének” a lényegére.
Mivel a börleszk leginkább a filmtörténet “fekete-fehér” korszakához tartozik, nem véletlen, hogy a díszleteket is ez a két szín uralja.
Van egy fekete doboz, mint egy varázsdoboz, ahonnan előjön a régi világ, majd a végén vissza is húzódik oda, és tulajdonképpen a díszlet sem egy reális díszlet, ami nincs meg élőben a színpadon, az krétával fel van rajzolva
– tette hozzá a rendező.
A darab apolitikus ugyan – ezért direkt politizálás nincs benne – , de Mezei Zoltán egyik tanárát idézve azt mondta, hogy ha egy színész felmegy a színpadra, és tesz valamit – abban már van politika.
Erre edzettünk
A Pierre Lenoirt, vagyis a Fekete Pétert alakító Hajdú Tamás úgy véli, hogy a saját életében nem illik rá a címszereplőt jellemző ügyetlenség.
Egyáltalán nem, egyáltalán nem. Sőt én igyekszem mindent pontosan és precízen elvégezni. Távol áll tőlem a csetlés-botlás és az ügyetlenség, de nagyon szeretem ezt a darabot
– mondta a címszereplő.
A Fekete Péter valójában sokszereplős nagyszínpadi darab, a szabadkai előadásban azonban mindössze hat színész van a deszkákon, ezért van aki öt személyt is alakít. Igaz néha a zenekar tagjait is bevonják a játékba.
A kevés szereplős darabokban nagy teher hárul a színészekre, a szabadkai Fekete Péterre ez fokozottan igaz.
Fizikailag ez igen megterhelő, ezt aláírom. Kimondottan nagy kondíciót igényel, nem lehet minden felkészülés nélkül belevágni. Erre edzettünk, sokat énekeltünk, sokat táncoltunk.
Szabadkán nem túl nagy a nézőtábor, de Hajdú Tamás szerint a zenés darabok kivételek, mert azokat sokan többször is megnézik. Ha egy évadban nincs egyetlen zenés darab sem, akkor a közönség megfogyatkozik.
Színházi “workshop”
A Colette szerepét játszó Fülöp Tímeát az egyetemi évekre emlékeztette a bemutatóra való felkészülés.
Volt egy csomó olyan próba, ahol mindenki ötletelt, mindenki tett hozzá valamit. Mindenki belekóstolt egy kicsit a díszletépítésbe és a díszletrajzolásba is.
A fiatal színésznő úgy érzi, hogy a rendező által már említett börleszk felidézése nagyon jót tett a darabnak.
Egy csomó előadást megnéztünk, de alapból úgy terveztük, hogy mi egy kicsit más világot teremtünk ennek az egésznek.
A jelek arra utalnak, hogy a Fekete Péter sikerre van ítélve. A színészek is szeretik, a közönségnek is tetszik. A rendező azonban reméli, hogy a darabra nemcsak Szabadkán vagy a Vajdaságban, hanem Magyarországon is sokan kíváncsiak lesznek.
Ez nem színház, hanem légópince
Lehangoló azonban, hogy a Szabadkai Népszínháznak otthont adó egykori Jadran mozi ma már egy “elhanyagolt légópincére” hasonlít, aminél a közönség és a színészek is többet érdemelnek.
A BALK a szabadkai városházán úgy értesült, hogy a tervek szerint a Szabadkai Népszínház “új épületet” kap.
Az igazság az, hogy ígéretek eddig is voltak, ám azok több évtizede nem teljesültek.
A magyar színházi kultúra pedig továbbra is mostohagyermek Szabadkán. Vagy talán nem?
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
