Ivan Gerginov. (Forrás: BALK/Varga Szilveszter)

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.

Nekünk csak a szegény migránsok jutottak

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője szerint a migránsútvonalak mind a mai napig működnek, és nem is szűntek meg soha.

Ivan Gerginov a BALK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a helyzetet “megfűszerezi” Magyarország viselkedése, amely 2016. november 8-a óta az Európába igyekvő mingránsok előtt két kaput tart nyitva. Először naponta 60, majd 40, majd 20, ma pedig már csak egy ember haladhatott át rajta, de Magyarország néha még ezt a számot sem tartja be.

A magyar politika természetét ismerve ezen nem csodálkozunk, hiszen a migrációval kapcsolatos magyar politikai elképzelések szerint Szerbiában mindent lehet, Magyarországon pedig semmit.

Gerginov úgy vélte, hogy “becsületesebb és emberibb dolog lenne kimondani, hogy zárva van, és kész”.

A szerb menekültügyi illetékes nem vonta kétségbe, hogy minden országnak joga van úgy védeni a határait, ahogy azt szükségesnek tartja.

Mi itt Szerbiában, akik ezzel a munkával foglalkozunk, megtehetjük, hogy ne szeressük azt, ahogy a visegrádi országok viselkednek a migránsokkal szemben, de ezt nem róhatjuk fel nekik.

A szerb migránsügyi illetékes szerint a történelmi előzmények és az emberek érzelmi hozzáállása miatt Szerbia más utat választott.

Nem csak a szerbekről beszélek, hanem a magyarokról is, mivel nekünk vannak központjaink azokon a területeken is, ahol a magyarok dominálnak, és nincs semmiféle problémánk. Ugyancsak vannak központok az albán, a bolgár vagy a bosnyák többségű területeken is. Sehol sincsenek problémáink, mert a történelem arra tanított meg bennünket, hogy legyünk tekintettel azokra, akiknek mindenük belefér egy nejlonszatyorba.

Gerginov hozzátette, hogy mindazok a migránsok, akiknek van pénzük, és akik megtudják fizetni az embercsempészeket, láthatatlanok Szerbia és Magyarország számára, ők először Ausztriában bukkannak fel.

Nekünk a szegények jutottak, akiknek nincs pénzük, akik betegek, akik valamilyen szörnyűséget éltek át. Nem tudom, hogy mennyit keresnek az embercsempészek, azt viszont tudom, hogy minden szögesdrót, minden kerítés növeli az embercsempészek szolgáltatásainak díjait.

Abszolút embertelen, ami történik

Gerginov kifejtette, hogy a migráció “nem kis dimenziójú probléma”, mert az észak-európai országok gazdaságainak “kétségbeesett szükségük” van munkaerőre.

Emlékezzünk csak vissza: 2015-ben három nagyon fontos dolog történt. A görögök beindították négy komp motorját, és a szigetekről elkezdték a szárazföldre szállítani a migránsokat. Ez lehetővé tette, hogy másfél millió ember jusson el Európába. A második tényező az volt, hogy a magyar miniszterelnök kijelentette, kerítést épít, ezért mindenki siessen, mert utána senki sem mehet keresztül Magyarországon. A harmadik ok pedig Merkel asszony volt, aki azt mondta, hogy a Németországba érkező első százezer ember menedékjogot kap.

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője felhívta a figyelmet Angela Merkel minapi kijelentésére, amely szerint Németországnak 1,3 millió munkáskézre van szüksége. A német kancellár sejtette, hogy előnyben részesíti a Nyugat-Balkánról érkezőket.

Ez nem ugyanazt a reakciót váltja ki, mint aminek 2015-ben szemtanúi voltunk, viszont elnépteleníteni a szerbiai falvakat, amelyek már így is eltűnőben vannak az alacsony születési szám miatt, ami óriási gazdasági és más problémákat is okoz Szerbiának.

A szerbiai adatok szerint az országban évente 35 ezerrel kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, további 47 ezer pedig ember a városokba, mindenekelőtt Belgrádba, Kragujevácba, Nišbe és Újvidékre költözik, ami miatt Szerbia periférikus részei kiürülnek.

Az utóbbi időben nagyon sokan távoztak külföldre. Korábban azért mentek el az emberek, hogy (meggazdagodva) térjenek haza, most viszont aki elmegy, az nem akar visszajönni.

Gerginov elmondása szerint a célországok közé tartozik Horvátország, Szlovénia, Svédország, Svájc és Magyarország is, vagyis minden más ország, ahol az életfeltételek valamelyest jobbak.

Sokkal jobb lenne, ha a nyugat európai országok munkaerő igényét úgy elégítenék ki, hogy Törökországban, Görögországban, Macedóniában vagy Szerbiában tanítanák ki az embereket hegesztőnek, pincérnek vagy buszvezetőnek a német nyelvre történő oktatás mellett, akkor az érintett emberek és a befogadó közösségek is jobban járnának. Most azonban minden az emberek ösztöneire, az ügyeskedőkre és az embercsempészekre van bízva, ami miatt az emberi jogok igencsak sérülnek, és ez abszolút embertelen dolog.

Az EU finanszírozza a migránsok szerbiai tartózkodását

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője fontosnak tartja az együttműködést a nemzetközi és a civil szervezetekkel.

A menekültügyi szakember szerint az állami apparátusok mechanizmusai lassan működnek, és nem képesek villámgyorsan reagálni. Ha jó az együttműködés, akkor a civil szervezetek és a nemzetközi segélyszervezetek olyan mankót jelentenek, ami nélkül egyetlen ország sem tud meglenni.

Ha mi Szerbiában nem kaptunk volna segítséget az Európai Uniótól, akkor nem tudtunk volna megküzdeni a migránsválsággal. Szerbia 170 millió euró nagyságú nemzetközi segélyt kapott, ami nélkül nehezen boldogult volna.

Az említett összegnek a nagy részét az Európai Unió biztosította, amivel kapcsolatban a szerbiai migrációs szakember azt mondta, hogy “a migránsok Szerbiában tartózkodását lényegében az Európai Unió finanszírozza”.

Ivan Gerginov megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó migránsok egy része visszaindult Szerbiába, mert a bosznia-hercegovinai kormány képtelen megküzdeni az előállt helyzettel.

Amikor a migránsok első hulláma megindult Bosznia-Hercegovinába, akkor a bosznia-hercegovinai szerbek azt mondták, hogy nekik nem kellenek migránsok, a bosnyákok közölték, hogy jöhetnek, de csak a horvátok által lakott területekre, a horvátok pedig géppisztolyokkal állták el az utat, és visszaküldtek mindenkit. Ami ott folyik, az totális káosz.

Gerginov szerint Bosznia-Hercegovina 32 millió euró támogatás kapott ugyanabban az időszakban, amikor Szerbia csak két millió eurót, mégsem tudták megoldani a helyzetet.

Mission: Impossible

A szerb migránsügyi vezető kitért Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének minap tett kijelentésére is, amely szerint erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.

Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak-Macedónia felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna.

Az amerikai statisztikák szerint a migránsok többsége harmadik kísérletre küzdi le az ottani kerítést, ami Gerginov szerint azt jelenti, hogy nincsenek hermetikusan lezárható határok.

Végső soron a magyar kerítés sem az, pedig dupla a kerítés, amelyben még áram is van. És kétezer ember őrzi.

Ivan Gerginov arról is beszélt, hogy Magyarország sem mentes a “pushback politikától”, vagyis a migránsok illegális kitoloncolásától. Szavai szerint Magyarország olyan embereket is visszaküld Szerbiába, akik soha nem jártak ott.

Amikor a magyarok elkapnak egy vietnámit, akkor azt Szerbiába toloncolják ki, független attól, hogy soha nem járt itt.

A BALK-nak adott exkluzív interjú végén a migrációs szakember elismerte, hogy Szerbiában is vannak problémák a migránsok iránti tolerancia terén, aminek két oka van: az egyik a tájékozatlanság, a másik a hiányos ismeretek.

Gerginov szerint ennek a helyzetnek a kialakulásában jelentős szerepet játszott a média szenzációhajhász része, amely így hozzájárul az idegengyűlölet növekedéséhez.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.