|
| Franjo Tudman (Forrás: horvát elnöki hivatal) |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
A politikusok általában a nagy ősökkel igyekeznek magukat legitimálni vagy népszerűsíteni, ezáltal a karizmatikus vezetők haláluk után is még jó ideig segítik követőiket és volt pártjukat.
Tito vagy Tuđman?
A “túlvilági politizálásra” a forradalmárok, az államalapítók vagy éppenséggel a filozófusok a legalkalmasabbak, szerencsés egybeesés, ha az éppen szóban forgó személyek mindhárom csoportba besorolhatók.
A horvátok és Horvátország esetében két ilyen személyről is beszélhetünk, az egyik Josip Broz Tito, a másik pedig az 1999 decemberében elhunyt Franjo Tuđman.
Tito ma már nem a legkedveltebb horvát politikus, de még mindig jelentős népszerűségnek örvend.
Nemrég a zágrábi Nova TV által kezdeményezett nagyobb felmérés azt igyekezett kideríti, hogy a horvátországi polgárok hogyan vélekednek az ország első elnökéről, és hogy ki képviseli leginkább azt, ami „tuđmani politikának” nevezhető. A közvélemény-kutatást az IPSOS készítette november 15-e és 18-a között 600 személy megkérdezésével, a hibahatár négy százalék.
A felmérés szerint a horvátok 51 százaléka pozitívabb személyiségnek tartja Franjo Tuđmant, 35 százalék viszont éppen fordítva gondolja.
Nem a tuđmani úton járnak
A Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tekinthető Franjo Tuđman “jogutódjának”, hiszen az államalapító horvát politikus ennek a pártnak a vezetőjeként hozta létre a független Horvátországot.
A mostani felmérés során megkérdezettek többsége azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi vezetés nem követi Franjo Tuđman politikáját.
A válaszadók 49 százaléka mondta ezt, és 39 százalék az ellenkezőjét, 12 százalék pedig nem alakított ki határozott véleményt.
Érdekes, hogy még a Horvát Demokrata Közösség szavazótábora is megosztott ebben a kérdésben, ami intő jel lehet a pártvezetés számára.
A HDZ szavazóinak 45 százaléka gondolja azt, hogy pártjuk nem az első elnök politikáját követi, és csak 43 százalék hiszi, hogy a tuđmani úton járnak. A bizonytalanok aránya ebben az esetben is 12 százalék volt.
Ez az eredmény lesújtó lehet a Horvát Demokrata Közösség vezetése számára, ha valóban a tuđmani örökség letéteményesének tekinti magát.
Tuđman megítélése
Horvátországban az előbb említett örökség felvállalása még mindig többet hoz a “politikai konyhára”, mint a mellőzése, vagy netalán a megtagadása.
A független Horvátország első elnökének megítélése továbbra is pozitív, hiszen alig vannak, akik kizárólag csak rosszat gondolnak róla.
Húsz évvel a halála után a horvátok 52 százaléka pozitív személyiségnek tekinti Franjo Tuđmant, 29 százalék vegyes érzelmeket táplál iránta, és csak 13 százalék utasítja el a személyét. Ezúttal csak 6 százalék volt a bizonytalanok aránya.
A másik kérdés, ami ehhez szorosan kapcsolódhat, hogy Franjo Tuđman demokrata volt-e, vagy önkényuralmi rendszert vezetett be.
Itt már nincs egyértelmű többség. A megkérdezettek 44 százaléka véli úgy, hogy demokrata volt, 43 százalék pedig azt gondolja, hogy autokrata politikát folytatott. Ebben az esetben 13 százalék nem tudott dönteni.
A fiatalok szerint demokrata volt, az idősebbek szerint viszont nem.
Az alacsonyabb képzettségűek szavaztak arra, hogy demokrata volt, a felsőbb végzettséggel rendelkezők ennek az ellenkezőjére voksoltak.
A városokban autokratának tartják, a falvakban demokratának.
Ezek a megállapítások már nem csak Tuđman elnökről szólnak, hanem felvázolják a horvát társadalom törésvonalait is.
A legjobb politikus
A közvélemény-kutatás azt is megmutatta, hogy Tuđman eddig a legjobb politikus, akit horvát anya adott a hazának. Vele egyetlen horvát elnök és miniszterelnök sem veheti fel a versenyt.
A felmérés készítői minden horvát elnökkel és államfővel külön-külön hasonlították össze az első köztársasági elnököt, aki egy kivétellel minden esetben magasan 50 százalék felett teljesített.
A legtöbb szavazatot Tuđmannal szemben Ivica Račannak sikerült összegyűjtenie, ő 37 százalékot szerzett, és Tuđman megítélése csak a vele történt összehasonlítás esetében csúszott 50 százalék alá, egészen pontosan 48 százalékra.
Ez azt is jelenti, hogy a volt Jugoszlávia szétesését követően létrejött Horvátország két legjobb megítélésnek örvendő politikusa már halott.
De akkor kik vezetik az országot?
A többiek
A párosításokból a legrosszabbul Ivo Sanader, a MOL üggyel kapcsolatban elhíresült volt miniszterelnök jött ki, akiről a horvátoknak mindössze 7 százaléka van pozitív véleménnyel. Vele szemben Tuđman 78 százalékos eredménnyel csúcsot döntött.
A képzeletbeli táblázat alsó felében végzett Andrej Plenković jelenlegi horvát miniszterelnök is, mert a válaszadóknak mindössze 24 százaléka tartotta jobbnak az ország első elnökénél.
Franjo Tuđman ellen a ki-ki versenyben Zoran Milanović volt miniszterelnök 30 százalékot szerzett, Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfő pedig csak 26 százalékot.
Ez az adat azért lehet érdekes, mert a következő elnökválasztások második fordulójában nagy valószínűséggel ők ketten néznek majd farkasszemet egymással.
Ha csak ebből ítélnénk meg az új év körüli választások várható eredményét, akkor olyan következtetésre juthatnánk, amelyet más felmérések nem támasztanak alá.
Lehet, hogy csak egyelőre.
Varga Szilveszter, A BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
A szervezet szerint az maga a megadás.
