Putyin, az egykori KGB ügynök, napjainkban a legodaadóbban támogatja az orosz ortodox egyházat és nyom el minden más vallási felekezetet. Erdogan Törökországához hasonlóan az egyházi szervezetek Putyin Oroszországában is mára az állam részei lettek és részt kell vállalniuk a nemzetbiztonsági és külső hírszerzési műveletekben. Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy 2002 decemberében a Szent Szófia katedrális moszkvai megnyitóján részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) akkori vezetője, Nyikolaj Patrusev.
Nos, ebben a keretrendszerben kell értelmeznünk, hogy szeptember 21-én a bolgár hatóságok kiutasították az országból Vassziján apátot (Nikolaj Zmejev), a szófiai orosz ortodox egyház vezetőjét. Vassziján mellett az orosz ortodox egyház további két, belarusz papját (Jevgenyij Pavelcsuk főpap és Vlagyimir Banko) is kiutasították. A bolgár Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség (SANS) később bejelentette, hogy a három személy „hibrid stratégiákat” alkalmazott Oroszország befolyásának és geopolitikai érdekeinek fenntartására.
Hétfőn aztán bekérették Bulgária oroszországi nagykövetét a kiutasítással összefüggésben. Moszkva kellemetlen következményeket ígért válaszul a bolgár hatóságok „oroszellenes provokációjára”. Az orosz külügy szerint a bolgár hatóságok lépése teljes mértékben beleillik a jelenlegi euroatlanti politikába, az „orosz befolyás elleni küzdelem” politikájába.
A tárca szerint a bolgár hatóságok tervei „az orosz és a bolgár nép közötti évszázados lelki kapcsolat és baráti hagyományok aláásására irányulnak, kilátástalanok és kudarcra vannak ítélve”.
Úgy tűnik, Vassziján apát érdeklődése nem korlátozódott Bulgáriára. Az észak-macedóniai sajtó szerint szeptember 15-én Észak-Macedóniába is megtiltották a belépését. Egyébként nem ez az első példa arra, hogy az orosz ortodox egyház képviselőjét kiutasították Bulgáriából. 2018-ban, sorozatos botrányok után, Vassziján szófiai elődjét, Philipet (Vaszilcev) kiutasították az országból.
A magyar szál
A hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online oldal tavalyi írása szerint a KGB-s múltú Kirill orosz pátriárka jobbkezét, Hilarion metropolitát azért küldték nyáron éppen Magyarországra, mert itt védelmet élvez az európai szankciókkal szemben, és nyugodtan intézheti ingatlan- és pénzügyeit. Hilariont tavaly júniusban nevezték ki a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzójának.
Az orosz egyházi vezetőt nem sokkal azután küldték Budapestre, hogy a magyar kormány megvédte a háborút nyíltan támogató egyházfőt, Kirill pátriárkát, aki a magyar vétónak köszönhetően lekerült az Európai Unió szankciós listájáról. A vétón viszont értesülésünk szerint olyannyira felháborodott Magyarország EU-s nagykövete, Stelbaczky Tibor, hogy lemondott és elhagyta a magyar Külügy állományát.
Az Intelligence Online forrásai szerint az orosz hírszerzés már régóta használja a magyarországi orosz egyházmegyét és a szentendrei szerb ortodox egyházat arra, hogy befolyását és kémtevékenységét Nyugatra irányítsa. A lap beszámol arról, hogy Putyin tavaly februári ukrajnai inváziója óta a magyar elhárítás (AH) leállította az orosz ortodox egyház magyarországi tevékenysége nagy részének a megfigyelését.
A vallás mint a (geo)politikai legitimáció és a puha hatalom forrása
Összességében elmondható, hogy a vallás minden posztkommunista országban az elveszett identitás visszaszerzésének, valamint az elfeledett örökség és történelmi emlékezet visszaszerzésének eszközeként szolgál – mindez nemzeti identitást alkotva. Azokban az országokban azonban, ahol a legtöbb hívő az ortodox egyházhoz tartozik, a vallás kulcsszerepet játszik a politikai legitimációban.
Ennek mély történelmi gyökerei vannak: a középkorban az ortodox keresztény vallású országok az egyház autokefális státuszával jelezték függetlenségüket a Bizánci Birodalomtól. A szerbek például a független szerb állam létrejöttét a szerb ortodox egyház 1219-es autokefáliájáig vezetik vissza, amely a Bizánctól való függetlenedést jelentette. Az orosz ortodox egyház 1448-ban autokefális státuszt kapott, és gyorsan „harmadik Rómának” kiáltotta ki magát.
Konstantinápoly 1453-as bukása óta az oroszok abban a hitben vannak, hogy ők töltik be az ortodox keresztények és hitük védelmezőjének szerepét, részben azért, mert 1472-ben III. Iván cár feleségül vette Sophia Palaiologinát, a Bizánci Birodalom örökösét és az utolsó császár, XI. Konstantin unokahúgát.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
