|
| Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons) |
Németországban jelenleg 970 török imám tevékenykedik; sokan közülük radikális nézeteket vallanak. Ezeket a muszlim vallási vezetőket, akik gyakran nem is beszélik a német nyelvet, a török kormány bízta meg mintegy 900 németországi mecset vezetésével; a fizetésüket is Ankarából kapják. A mecseteket a török kormány Vallásügyi Igazgatósága (Diyanet) irányítja.
Mit is csinál ez a Diyanet?
A Die Welt vezető napilap szerint Erdogan radikálisan növelte az elmúlt években a Diyanet méretét és befolyását, amely napjainkra már 1,8 milliárd euró költségvetéssel bír. Ez több mint 12 török kormánytárca költségvetése, beleértve a bel- és a külügyminisztériumot is. A Diyanet 2004-ben még 72 ezer dolgozót magáénak tudó bázisa mára 120 ezresre duzzadt.
A török imámok Németországban gyakorlatilag török köztisztviselők, akik a török kormány utasításait teljesítik. Ezáltal Erdogan a németországi törökök integrációját is akadályozza, és láthatóan belenyúl a német belpolitikába. A török államfő többször is figyelmeztette a török bevándorlókat, hogy ne asszimilálódjanak a német társadalomba. 2011-es berlini látogatása során Erdogan kijelentette, hogy „az asszimiláció sérti az emberi jogokat”, és kultúrájuk és civilizációjuk védelmének fontosságát hangsúlyozta.
Németországi kémeink jelentik
Tavaly év végén aztán robbant a politikai bomba, miszerint számos német városban az imámok a török kormánynak kémkedtek. Erdogan nézeteit elutasító – több esetben német – állampolgárokról állítottak össze listát és továbbították a helyi török konzulátusoknak. A listán szerepelnek német újságírók, parlamenti- és önkormányzati képviselők is.
A Németországi Kurdok vezetője szerint a helyzet mára odáig fajult a török közösségben, hogy a szomszédok egymást jelentik föl a Diyanet-nél, a másikat Erdogan-ellenességgel vádolva.
Svájcban 70 török mecset működik, amelyeket szintén közvetlenül Ankarából finanszíroznak a Diyanet-en keresztül. A kis alpesi országban összesen 250 mecset működik, de finanszírozásuk nagyságrendjéről és részleteiről a svájci kormánynak halvány lila gőze sincs. Mindez annak ellenére van így, hogy a svájci hatóságok jelenleg 480 feltételezett dzsihadistát vizsgálnak, illetve tartanak megfigyelés alatt.
|
| Káncz Csaba |
A boszniai muszlimok Erdogan zsebében
Az elmúlt húsz évben Ankara folyamatosan növelte befolyását a Balkánon is. Erdogan 2003-as hatalomra kerülése óta a balkáni muszlim közösségek számára a kedvező fénybe helyezett közös oszmán múltat hangsúlyozza a Diyanet. Ellentétben a kemalista elődökkel, Erdogan és iszlamista társai már nem egy csődtömegként tekintenek a Balkánra, hanem az oszmán birodalom egy volt erőközpontjára, amely számos vezírt és tábornokot adott a birodalomnak.
Boszniában tapasztalható a legerősebb török befolyás a Balkánon, ahol Erdogan rendszeres pénzügyi támogatásban részesíti a bosnyák muszlim közösség vezetőjét, Bakir Izetbegovic-ot, akit csak ’Bakir testvér’-nek hív. A Diyanetnek a mai napig fontos szerepe van abban, hogy a többségében ateista balkáni muszlimokat újra az igaz hit mellé állítsa. A bosnyák muszlimok nem állnak ellent ennek a behatolási kísérletnek, mivel sokuk szerint az EU soha nem fogja fölvenni országukat a nyugati integrációba.
Káncz Csaba jegyzete
Nem hozott jó híreket a FAO.
