Gyorsítani akar a nyugat-balkáni bővítésen az Európai Bizottság

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én. MTI/AP/Francisco Seco

Az Európai Bizottság célja, hogy felgyorsítsa és dinamikussá tegye a nyugat-balkáni bővítés folyamatát, valamint megtartsa annak a valóságos és hiteles lehetőségét, hogy a térség országai csatlakozzanak az Európai Unióhoz - közölte Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Strasbourgban hétfőn.

Az Európai Bizottság szerdán mutatta be az átalakított bővítési folyamatról szóló javaslatát azzal a céllal, hogy új lendületet adjon az unió bővítésének.

Az uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésének a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztésről folytatott vitáján hangsúlyozta, az Európai Bizottság számára nagyon fontos a teljes uniós elkötelezettség a nyugat-balkáni bővítés perspektíváját illetően, az Európai Uniónak erre vonatkozóan " egy hangon kell megszólalnia".

Fontosnak nevezte, hogy megfelelően tervezhető legyen a folyamat mindkét fél részére. Egyértelműen meghatározott feltételek kellenek annak érdekében, hogy a megtett lépések, vagy azok elmaradása milyen következményekkel járnak - húzta alá.

Kijelentette, a bizottság kiáll azon véleménye mellett, hogy Albániával és Észak-Macedóniával meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanis mindkét tagállam teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Az unió akkor lehet hiteles, ha tartja magát az eredményen alapuló bővítési folyamatra vonatkozó ígéretéhez - mondta Várhelyi. "Ahhoz, hogy szavahihető partnerek legyünk, nekünk is teljesíteni kell az ígéreteinket" - fogalmazott.

Azt közölte, hogy a két tagjelölt ország által elért eredményekről az Európai Bizottság még februárban részletes tájékoztatást tesz közzé annak érdekében, hogy az uniós tagállamokból álló tanács támogató döntését előkészítse. A bizottság meggyőződése ugyanis, hogy a további halasztás rosszat tenne a régió stabilitásának, illetve rést nyitna olyan erőknek, amelyek negatív hatást elérve kívánhatnak beavatkozni a folyamatba - mondta.

A hosszas felkészülés és tárgyalási folyamat során határozottabb politikai irányításra és a tagállamok magas szintű részvételére van szükség - tette hozzá. A javasolt új bővítési módszer visszafordíthatóvá teszi a folyamatot, azaz ha a tagjelölt ország visszalép a szükséges reformoktól, akkor az unió is visszaléphet a bővítési folyamatban - tette hozzá az uniós biztos.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában a magyar biztos bővítés iránti elkötelezettségére mutatott rá, kiemelve, hogy az uniós bizottság rendkívül rövid időn belül eredményorientált, jól megalapozott és hatékony javaslatot tett egy rugalmas bővítési módszertanra.

Alkalmasnak nevezte a javaslatot arra, hogy elmozdítsa holtpontjáról a nyugat-balkáni bővítés kérdését. Szavai szerint az új módszertan hidat képezhet a nyugat-balkáni csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató és a bővítés-szkeptikus tagállamok között.

"Európának, s nekünk magyaroknak is az az érdekünk, hogy a nyugat-balkáni bővítés hatékony és minél előbb sikeres legyen" - fogalmazott Gál Kinga.

Deli Andor fideszes EP-képviselő hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy az új módszertan ösztönzően fog hatni a csatlakozási tárgyalásokra és felgyorsítja az integrációs folyamatot. Fontosnak nevezte, hogy egy-egy csatlakozási fejezet lezárását követően a területre vonatkozó EU-s alapok is hozzáférhetőek lesznek, kézzel foghatóvá téve az uniós tagság előnyeit.

"Az új módszertan egyik nagy előnye, hogy rugalmasan alkalmazható azon országok esetében is, mint például Szerbia, melyek már régebben megkezdték a tárgyalási folyamatot - tette hozzá Deli Andor.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában gratulált az új bővítési módszertanhoz, amely szavai szerint objektív kritériumokat javasol a jogállamiság megítéléséhez. A képviselő ugyanakkor kérdéseket tett fel arra vonatkozóan, hogy az új bizottság ilyen módszerekkel kívánja nyomon követni a jogállamiság helyzetét a jelenlegi tagállamokban.

Az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén francia javaslatra elvetette a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt.