Lakóépületről leomlott törmelékek az utcán Zágrábban 2020. március 25-én, három nappal a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa az amúgy is súlyos járványhelyzet kellős közepébe talált bele. MTI/EPA/Antonio Bat

Az európai koronavírus-járvány szakértőinek figyelmét napjainkban lekötik Milánó, Madrid, avagy London szárnyaló adatai. De lehet, hogy vigyázó szemünket inkább szomszédságunkra, a Balkánra kell vetnünk? Arra a régióra, ahol alig végeznek el teszteket – tehát fogalmu(n)k sincsen a kiterjedtségről - , az egészségügyi rendszer pedig romokban hever.

Megállíthatatlan vírus

Jugoszlávia szétesése után az utódállamok az egykori példamutató állami egészségügyi rendszerüket hagyták lepusztulni. A kórházakban hiányoznak a szükséges gyógyszerek, a tisztítószerek és természetesen a személyzet. Az elmúlt években becslések szerint a térség orvosainak és nővéreinek a fele távozott Nyugatra.

A térség országai az elmúlt napokban szigorították a határőrizetet, karantént rendeltek a külföldről belépőknek és egyes országokban rendkívüli helyzetet hirdettek. Mindezen lépések azonban túl későinek bizonyulhatnak, ráadásul mindenfajta egyeztetés hiányzott az országok között. Ha olasz- vagy spanyol intenzitású járvány alakulna ki, az egészségügyi ellátórendszer siralmas állapota miatt a vírus gyakorlatilag megállíthatatlan lenne.

Horvátország egy hete zárta le határait, a fertőzöttek száma egy hét alatt meghatszorozódott. Szerbiában este 8 óra és reggeli 5 óra között általános kijárási tilalom lépett életbe, a 65 éve felüliek egyáltalán nem hagyhatják el otthonaikat. Az április végére tervezett általános választásokat elhalasztották, miközben az EU 7.5 millió euró támogatást nyújt az országnak a járvány leküzdésére.

Szlovénia nagy ütést kapott

A múlt héten még Montenegró volt az utolsó európai ország, ahol nem jelentettek hivatalosan fertőzöttet - tegnapi adatok szerint viszont már 52 fertőzöttet és 1 halottat mutattak. Albániában is már 146 fertőzöttet és 5 halottat látunk, miközben a kormány az elmúlt órákban úgy döntött, hogy 600 kisstílű és idősebb bűnözőt ideiglenesen szabadon enged a börtönökből, hogy csökkentse a járványveszélyt.

Olaszország szomszédjaként Szlovéniát telibe kapta a járványt: a 2.1 millió lakosú kis országban már 528 fertőzöttet és 5 halottat mutatnak a hivatalok. Koszovó esetében az adatok teljesen megbízhatatlanok az államigazgatás alacsony minősége miatt. Mindenesetre a járványt érintő lépések tovább szították a belpolitikai feszültségeket és egy újabb frontot nyitottak a miniszterelnök és az ország elnöke között.

Sürgős lépések

A térség hatóságai most mindent megtesznek a düledező egészségügyi rendszer megtámasztására. Visszahívják a nyugdíjas orvosokat, az orvosi egyetemistákat pedig önkéntesnek kérik fel. A szlovén egészségügyi dolgozók fizetését most megduplázzák a járvány idejére. Bulgáriában minden egészségügyben dolgozó, aki a koronavírus fronton dolgozik, ezentúl havonta 500 euró fizetéskiegészítést kap. Albániában - ahol 450 euró az országos átlagkereset - , az egészségügyben dolgozók márciustól havi 1000 euró pluszt kapnak a fizetésük mellé.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig a múlt héten jelentette be, hogy az ország egészségügyi személyzete 10 százalékos fizetésemelést kap. Az elmúlt években mintegy 6 ezer orvos és nővér hagyta el az országot. Belgrád most ezért felmondta az egyezményt Berlinnel, amely utóbbi folyamatosan rekrutálta a nővéreket Szerbiából.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)