Minden jel szerint hatalmon marad a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) Horvátországban, miután a jobbközép párt utcahosszal győzött a vasárnapi előrehozott választásokon, és potenciális partnereivel együtt meglesz a kormányzáshoz szükséges többsége a parlamentben.
Plenkovic-kormány újratöltve
A HDZ a szavazatok több mint 37 százalékát begyűjtve csaknem 13 százalékponttal előzte meg a balközép Restart Koalíciót, amely a másik nagy politikai erő, a Szociáldemokrata Párt köré szerveződött.
Marko Milic kormányszóvivő hétfőn már azt is bejelentette, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnököt, a HDZ vezetőjét az eddigi koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt mellett a Reformisták és a kisebbségi képviselők is támogatásukról biztosították az előzetes koalíciós tárgyalásokon.
Nekik együttesen 76 képviselőjük, azaz kormányzóképes többségük lesz a 151 fős parlamentben.
A HDZ meglehetősen kényelmes pozícióban van, mivel megválaszthatja koalícíós partnereit, és feltehetőleg nem kell tárgyalnia a politikai spektrum jobboldalán lévő ellenfeleivel
– mondta Berto Salaj politikai elemző a horvát állami televízióban, a harmadik helyet megszerző, nacionalista Haza Mozgalomra, valamint a jobbközép Híd Függetlenek Listája nevű pártra utalva.
A Vecernji List horvát napilap szerint Plenkovic modern, kereszténydemokrata párttá alakította át a HDZ-t, amely a jobboldali szavazók mellett a centristák és a liberálisok számára is vonzóvá vált.
Horvátország komoly kihívások elé néz, ami felelős cselekvést, tudást és tapasztalatot kíván meg tőlünk. Pontosan ezt kínáltuk a horvát választóknak
-jelentette ki Andrej Plenkovic győzelme után. A választáson egyébként a jogosultak mindössze 46 százaléka vett részt, ami a legalacsonyabb érték Horvátország történetében.
Jól kezelték a vírust, de...
Elemzők szerint a választást részben azért hozták előre, mert a kormányzó párt profitálni akart a koronavírus-válság relatív sikeres kezeléséből.
Horvátországban eddig mindössze 3220 fertőzöttet diagnosztizáltak; a halálos áldozatok száma 110, az egymillió lakosra jutó halálesetek száma pedig 27,6. Összehasonlításul: Romániában 90,8, Ausztriában 79,9, Magyarországon 60,3, Szlovéniában 53,5, Szerbiában pedig 45,4 ez a mutató a Financial Times adatbázisa szerint.
Az elmúlt hetekben azonban ismét növekedett a diagnosztizált fertőzések száma, ami kemény kihívások elé állíthatja a régi-új kormányt. Úgy kellene ugyanis meggátolnia a vírus második hullámát, hogy nem zárja be ismét az országot, és legalább takaréklángon tartja a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú turizmust.
A Reuters szerint a turisztikai bevételek 70 százalékkal eshetnek az idei évben, a gazdaság teljesítménye pedig 10 százalékkal zuhanhat.
Orbán már gratulált
Hazai szempontból persze fontosabb kérdés, hogyan befolyásolja Plenkovic újabb győzelme a magyar-horvát viszonyt. Milyen lesz a jövőbeni kapcsolat a magyar kormánnyal, mi lesz a Mol-INA üggyel?
A választások eredménye megnyugtató lehet a horvát-magyar kapcsolatok szempontjából, egy baloldali győzelem esetén ugyanis elmérgesedhetett volna a viszony. Nem zökkenőmentes ugyan az együttműködés, főleg a Hernádi Zsolt elleni bírósági eljárás tükrében vagy éppen a Sátoraljaújhelyen nemrég felállított trianoni emlékmű miatt. De ez már be van árazva
– mondta lapunknak Varga Szilveszter Balkán-szakértő, a térséggel foglalkozó BALK portál főszerkesztője. (2019 végén a Mol elnök-vezérigazgatóját első fokon két év börtönbüntetésre ítélte egy zágrábi bíróság. Az ítélet szerint Hernádi kenőpénz segítségével szerezte meg a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását.)
Emlékeztetett arra, hogy a két kormánypárt ugyanahhoz a politikai családhoz, az Európai Néppárthoz tartozik (bár a Fidesz tagsága továbbra is fel van függesztve – a szerk.), ha pedig a korábbi budapesti nagykövet, Gordan Grlic-Radman marad a külügyminiszter, akkor még szorosabb kapcsolatokra van kilátás.
Horvátország egyébként is nagyban függ a szomszédjaitól, hiszen a horvát gazdaság húzóerejének számító turizmus a közép-európai térségből érkező látogatókra alapozhat leginkább
– véli a szakértő.
Orbán Viktor egyébként hétfőn levélben gratulált Plenkovicnak a győzelemhez, és jelezte, hogy folytatná a stratégiai párbeszédet Közép-Európa megerősítése céljából.
Bízom abban, hogy a kormányalakítást követően új lendületet kap a magyar-horvát kapcsolatok folytatására irányuló együttműködésünk. (...) Meggyőződésem, hogy kormányaink szoros együttműködése hatékonyabbá teszi a koronavírus-járvány elleni védekezésünket, és a gazdaságaink újraindításához is segítségül szolgál
– fogalmazott a magyar kormányfő.
Mi lesz az INA-val?
Ami a gazdaságot illeti, a már most is szerteágazó együttműködés tovább bővülhet Varga Szilveszter szerint.
Horvátországban kevés a zöldmezős beruházás, és ezért különösen jelentős lehet a fiumei (rijekai) késleltetett kokszoló, ami várhatóan 2023 végére készül el. Ezt persze részben az INA és ezáltal a Mol, közvetve pedig Magyarország finanszírozza.
A Mol jelenleg az INA 49 százalékát birtokolja. A horvát állam, amelynek 45 százalékos részesedése van a cégben, ugyanakkor már többször jelezte vételi szándékát, idén júniusban pedig közölte, hogy a hónap végén szeretne tárgyalásokat kezdeni a magyar vállalattal a tulajdonrész visszavásárlásáról.
A horvátok által felkért Lazard befektetési tanácsadó bank már el is készítette előzetes jelentését a tervezett üzletről. A végleges jelentés erre a hónapra várható.
Jelenleg úgy tűnik, hogy marad a ’status quo’. Arról egyelőre nincs szó, hogy Andrej Plenkovic beváltaná néhány évvel ezelőtt tett ’fenyegetését’, és belekezdene a Mol tulajdonában lévő részvények felvásárlásába
– mondja Varga Szilveszter.
Felmerült az is, hogy Magyarország megvásárolná a horvát LNG-terminál 25 százalékát. Ebben sem várható gyors előrelépés. Az LNG-terminálok megépítését leginkább az amerikaiak szorgalmazzák például a Három Tenger együttműködésen keresztül, hogy piacot teremtsenek az amerikai palagáznak, ami azonban egyelőre jóval drágább, mint az orosz gáz. Felmerülhet még a fiumei (rijekai) kikötő használata, de sajnos ennek a kikötőnek sokkal rosszabbak a paraméterei, mint a szlovéniai Koperben lévőnek.
A szakértő összességében úgy véli, hogy az új Plenkovic-kormány aligha szab majd gátat a magyar-horvát kapcsolatok bővülésének.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
