Számos nem uniós országgal szemben is feloldaná a beutazási korlátozásokat Brüsszel a koronavírus-járvány enyhülése nyomán.
A 15 kiválasztott
A Financial Times értesülései szerint a listára 15 EU-n kívüli ország (valamint négy európai miniállam) került fel - olyan országokról van szó, ahol a hivatalos közlések szerint sikerült úrrá lenni a járványon.
A tervek szerint Európából Szerbia és Montenegro, Észak-Amerikából Kanada, Dél-Amerikából Uruguay, Ázsiából Grúzia, Japán, Dél-Korea és Thaiföld, Észak-Afrikából Algéria, Marokkó és Tunézia, Fekete-Afrikából Ruanda, Óceánia térségéből pedig Ausztrália és Új-Zéland állampolgárai utazhatnak be ismét Európába szerdától a járvány kitörése előtti időszakban érvényes feltételekkel.
Emellett Brüsszel a járvány kiindulási országát, Kínát is felteszi a listára, amennyiben a távol-keleti állam ugyanilyen engedményt kínál az uniós országoknak.
A listáról péntek éjjel előzetesen megegyeztek az uniós országok EU-nagykövetei. Keddig véglegesítenék a megállapodást, amit kéthetente felülvizsgálnának.
Az enyhítés célja a nyári turistaszezon megmentése, valamint a gazdasági-üzleti élet normalizálása.
A határnyitás egyúttal tesztként szolgál arra vonatkozóan, hogyan lehet újraindítani a nemzetközi utazást a járvány első hulláma utáni időszakban.
A brit üzleti lap által idézett diplomaták szerint az uniós viták során feszültség mutatkozott a lazítás szempontjából szkeptikus és az azt gazdasági okokból forszírozó országok között.
Nyitás kérdőjelekkel
A kompromisszumos egyezség – kitárjuk a kapuinkat, de csak 15 ország előtt – ugyanakkor megkérdőjelezhető, hiszen az csak kis mértékben fogja fellendíteni az utazásokat, miközben rossz visszhangra találhat azokban az országokban, amelyek – okkal vagy ok nélkül – nem kerültek fel a listára.
Az EU elvileg azon államokkal szemben oldja fel a korlátozásokat, ahol a hivatalos adatok szerint alacsonyabb a fertőzöttségi szint (és kedvezőbb annak trendje), mint az uniós országokban. Ezek az adatok ugyanakkor nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet, hiszen jelentősen befolyásolhatja őket például a tesztelések száma.
A fertőzöttségi mutatókat a hivatalos szervek is „kozmetikázhatják” a mielőbbi nyitás és a gazdasági károk enyhítése érdekében, azaz könnyen politikai ügy válhat egy alapvetően szakmai kérdésből.
További kétségeket vethet fel a megállapodással kapcsolatban, hogy a listára felkerült országok – Kínától eltekintve – fenntarthatják a beutazási korlátozásokat (például a két hetes karantén kívánalmát) az uniós országokkal szemben.
Ráadásul a lista nem kötelező érvényű, csak ajánlás: az egyes uniós országok dönthetnek úgy, hogy továbbra is korlátozzák a beutazást az említett államokból.
Megindult a csiki-csuki
Az EU-n belül mindenesetre már korábban kezdtek „leomlani” a járvány miatt ismét feltámasztott határok: az uniós országok egymás után jelentették be az egymással szembeni utazási korlátozások feloldását az elmúlt egy-másfél hónapban.
Spanyolország például júliustól nyílik meg a turisták előtt, sőt, egyes régiók már június közepétől tesztelték az érkezőket.
Olaszország június elejétől tárta ki kapuit az európai utazók előtt, Görögország június közepén tette meg ugyanezt, és hasonló enyhítésekről döntött májusban Horvátország is.
A cél minden esetben ugyanaz: a gazdaság egyik alappillérének, a turizmusnak és ezzel munkahelyek tömegeinek megmentése.
Spanyolországban például ez az ágazat adja a GDP mintegy 12 százalékát, és 2,5 millió embernek biztosít munkát.
Időközben ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a nyitás nem kockázatmentes. Horvátországban például múlt héten több mint két hónapos csúcsra ugrott vissza az új fertőzöttek száma. Főleg olyan horvát állampolgárokról van szó, akik szomszédos országokból érkeztek vissza.
Emiatt a horvát kormány múlt csütörtöktől szigorított beutazási szabályain: a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Észak-Macedóniából érkezőknek két hétre karanténba kell vonulniuk.
Az új fertőzések számának növekedése miatt szigorít Szerbia is: a fertőzésgócokban bezárják az éjszakai szórakozóhelyeket, és várhatóan korlátozzák a vendéglátóhelyek működését is az MTI szerint.
Rendkívüli nyomás
Nagy-Britannia ugyanakkor szintén enyhít a beutazási szabályokon: július 6-tól várhatóan nem kell karanténba vonulniuk az európai országokból érkezők egy részének. A szabályozás módosítása a briteknek is lehetőséget teremt a külföldi nyaralásra.
A brit légitársaságok és turisztikai cégek már kezdettől fogva rendkívüli nyomást gyakorolnak a kormányra a karantén-előírások eltörlése érdekÉben.
A British Airwaysnek (BA) jelenleg semmiféle kereskedelmi bevétele nincs, készpénztartaléka ugyanakkor naponta 20 millió fonttal apad, és a cég jelenlegi helyzete fenntarthatatlan
- figyelmeztetett például Willie Walsh, a BA anyavállalatának vezérigazgatója.
Szerinte a légitársaság idén májusban mindössze 485 utasszállító járatot indított el, míg tavaly májusban ezt a járatszámot már egyetlen nap alatt, „ebédidőig teljesítette".
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
