Már június 15-én, azaz két héttel a hivatalos spanyol határnyitás előtt megkezdheti nyaralását hatezer német turista a Baleár-szigeteken, tehát például Mallorcán, Menorcán és Ibizán.
Kísérleti fázis
A németek egyfajta „tesztalanyként” szolgálnak majd: a spanyol hatóságok rajtuk "kísérletezik ki", miként működnek a koronavírus-járvány elleni óvintézkedések a repülőtereken és a szállodákban, írja a Spiegel spanyol lapokra hivatkozva. Elsőként azért a németországi turisták jöhetnek, mert ott már "nagyon jó" a járványügyi helyzet.
A projektet hosszú tárgyalások után engedélyezte a spanyol kormány a Baleár-szigetek kérésére. Spanyolország jelen állás szerint július elsején nyitja meg kapuit a többi külföldi turista előtt. Ugyanakkor az első strandok már május utolsó hetében kinyitottak a helyieknek.
A turizmus létfontosságú az ország számára: az ágazat adja a GDP mintegy 12 százalékát, és 2,5 millió embernek biztosít munkát.
A dél-európai állam tavaly 84 millió külföldi turistát fogadott, és ezzel a világ második leglátogatottabb országa volt.
Idén áprilisban ugyanakkor egyetlen turisztikai vendégéjszakát sem könyvelt el a szállodai szektora. Összehasonlításul: tavaly áprilisban 9 millió turista mintegy 27 millió éjszakát töltött el spanyol szálláshelyeken.
Mintegy három hónapos szünet után, június 11-én egyébként folytatódhat a spanyol labdarúgó-bajnokság is.
Spanyolországban eddig csaknem negyedmillió koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak, a halálos áldozatok száma 27 ezer. A fertőzés terjedését sikerült jelentősen lelassítani: vasárnap például már „csak” egy újabb áldozatról érkezett jelentés.
GDP: 15 százalékos zuhanástól tartanak
A járványellenes intézkedések ugyanakkor jelentős károkat okoznak a gazdaságnak: a spanyol jegybank tegnapi közlése szerint
a GDP jobb esetben 9-11,6, rossz esetben 15,1 százalékkal zuhanhat az idei évben.
A jegybank szerint a helyi gazdaságot jobban sújtja a krízis, mint az eurózóna átlagát. Ennek a többi közt az az oka, hogy a spanyol karantén az átlagnál hosszabb és komolyabb volt, a gazdaság erőteljesen függ a turizmustól, valamint nagyon sok a kkv, amelyek nehezebben élik túl a tevékenység szüneteltetését, mint a nagy cégek.
A dél-európai országban csaknem két hónapig volt érvényben karantén, amely az El País szerint az egyik legszigorúbb volt a világon.
A korlátozó intézkedések számos országban vitákat váltanak ki: Norvégia például valószínűleg túl szigorú karantént alkalmazott, aminek szintén komoly gazdasági ára van. Ráadásul kérdéses, hogy például az iskolabezárások lassították-e érdemben a járványt.
Ami az aktuális helyzetet illeti, világszerte eddig több mint 7 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Mintegy 400 ezren vesztették életüket, 3,3 millióan meggyógyultak.
Globálisan a legtöbb koronavírusos halálesetet, 111 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Európában a legtöbb áldozatot, több mint 40 ezret Nagy-Britanniában regisztrálták. Olaszországban 34 ezren, Franciaországban 29 ezren, Belgiumban 9600-an, Németországban 8700-an, Hollandiában és Oroszországban pedig mintegy hat-hatezren hunytak el a fertőzés miatt ma reggeli adatok szerint.
Az egyetlen karanténmentes nyugati államban, Svédországban mintegy 4700 áldozat van.
Szerinte a BRICS-együttműködés nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén. 
