Első hallásra meglepő kijelentést tett Erna Solberg norvég miniszterelnök május végén a norvég állami televízióban kormánya koronavírus-járvány ellenes korlátozásaival kapcsolatban.
Szükséges volt bezárni az iskolákat? Talán nem
- mondta a kormányfő akkor a Daily Telegraph szerint.
Sok döntést valószínűleg félelemből hoztam meg
- ismerte el, emlékeztetve a nézőket arra, hogy a járvány kezdetén szörnyű képek érkeztek Olaszországból. (Számos ottani kórházat túlterheltek a koronavírusos betegek, az erről készült felvételek pedig bejárták a világsajtót – a szerk.)
Szigorú karantén, kérdőjeles hatás
A norvég kormány már relatív korán, március 12-én bevezette a korlátozásokat, amelyeket egyébként maga is szigorúnak minősített.
Bezárták az óvodákat, az iskolákat és az egyetemeket, nagyrészt lezárták a repülőtereket és a kikötőket, valamint betiltották a rendezvényeket. Az éttermek, bárok többsége és számos üzlet is lehúzta a rolót. Az embereket otthoni munkavégzésre és arra kérték, hogy öt főnél nagyobb csoportokban ne találkozzanak.
Ezek a legnagyobb hatású intézkedések, amelyeket Norvégia lakossága békeidőben megtapasztalt
- mondta anno a kormányfő.
Most viszont már nem csak ő véli úgy, hogy egy részükre talán nem lett volna szükség.
Most úgy látjuk, hogy esetleg a jelenlegivel megegyező eredményt érhettünk volna el és elkerülhettünk volna néhány sajnálatos hatást, ha nem vezetünk be karantént, hanem nyitva maradunk, korlátozó intézkedésekkel
- jelentette ki Camilla Stoltenberg, a Norvég Közegészségügyi Hatóság igazgatója egy májusi interjúban.
A hatóság szerint a reprodukciós ráta már a karantén kezdetére, március 12-re 1,1-re, március 19-re pedig egy alá csökkent.
A reprodukciós ráta azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust. Ha ez az érték kisebb egynél, akkor a járvány lassul, majd le is állhat.
Ezzel párhuzamosan sikerült relatív alacsonyan tartani az áldozatok számát. Míg Norvégiában péntekig 238-an vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben, addig Finnországban 322-en, Dániában 582-en, a különutas válságkezelést folytató, mindvégig karanténmentes Svédországban pedig 4562-en.
Míg a norvégoknál 45 áldozat jut egymillió lakosra, addig a finneknél 58, a dánoknál 101, a svédeknél pedig 448
– derül ki a Financial Times adatbázisából. (Magyarországon 55 koronavírusos haláleset jut egymillió emberre.)
Továbbra is kérdés azonban, hogy az alacsony norvég ráta pontosan minek köszönhető.
Valószínűleg soha nem tudjuk meg, hogy melyik korlátozás okozta a fertőzésszám zuhanását, már ha bármelyik okozta, véli a norvég miniszterelnök. A karantént egyébként április végén kezdték feloldani.
Lazítást ajánlanak
Az viszont biztos, hogy a korlátozásoknak komoly társadalmi-gazdasági áruk van: havi szinten 27 milliárd koronába (csaknem 900 milliárd forintba) kerülnek, állítja az intézkedések költség-haszon elemzésével megbízott szakértői bizottság.
A testület szerint egy újabb fertőzési hullám esetén Norvégiának el kell kerülnie a karantént.
Sokkal lazább megközelítést ajánlunk
- mondta a Telegraphnak Steinar Holden, a bizottság vezetője, az Oslói Egyetem közgazdász-professzora.
A bizottság a jelenlegi stratégiát tartja a legjobbnak: súlyos korlátozások nélkül, teszteléssel, a fertőzöttek nyomon követésével és otthoni izolációval tartatná kordában a járványt.
Holden szerint ha hosszú ideig lennének komoly korlátozások, akkor annak költségei nagyobbak lennének, mintha kvázi ráengednék a vírust a lakosságra. Igaz, utóbbi megoldás több mint háromezer plusz halálos áldozattal járna az elemzés szerint.
Felesleges iskolabezárás
Abban mindenki egyetért, hogy az iskolákat nem szabad ismét bezárni.
Ez sokba került – havi szinten 6,7 milliárd koronába (220 milliárd forintba) –, és legjobb esetben is csak „kis hatása” volt a vírus terjedésére, állítja az elemzés.
A közegészségügyi hatóság pedig egyenesen azt sugallja, hogy az iskolabezárás segítette a járvány terjedését – emiatt ugyanis az intézmények nem tudták informálni a fertőzés által leginkább sújtott társadalmi csoportot, a bevándorlókat a megelőzés módjairól.
Ráadásul a kamaszok továbbra is találkoztak egymással, és így jobban terjeszthették a vírust, mintha az iskolában maradtak volna.
Összességében a norvég kormányfő úgy véli, hogy az akkori információk alapján helyes döntés volt a karantén bevezetése. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy egy újabb fertőzési hullám esetén már nem ezt az utat fogja választani.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
