Miért nem látogat senki? 10 ezer brit demens beteg halhatott meg a karantén miatt

Mintegy 10 ezer demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedő, de nem koronavírusos beteg hunyt el áprilisban Angliában és Walesben „nem ismert okok” miatt, derül ki a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal adataiból.

Az Amberwood Idősotthon Leicesterben 2020. április 27-én. EPA/TIM KEETON

Nem értették, miért nem látogatják már őket 

A statisztika szerint, amelyet a Guardian idézett, Angliában 9429, Walesben pedig 462 olyan demens személy vesztette életét, aki nem kapta el a koronavírust.  Ez a halálozási szám 83, illetve 54 százalékkal magasabb az ilyenkor szokásosnál.

Borzasztó, hogy ezrével halnak meg a demenciában szenvedő emberek

- mondta a brit lapnak Kate Lee, az Alzheimer Társaság igazgatója.

Szakemberek szerint ennek hátterében – legalábbis részben  –  a koronavírus-járvány elleni küzdelem részeként bevezetett izoláció, korlátozások és azok következményei állhatnak.

A társaság szerint a felmérésükbe bevont 128 gondozóotthon mintegy négyötöde számolt be arról, hogy a szociális érintkezés hiánya rontotta a demens betegek egészségügyi állapotát.

Rokonaik szerint szeretteik összezavartnak, elhagyatottnak érezték magukat, nem akartak többé enni, és nem tudtak többé beszélni.

Nem értették, hogy miért nem látogatják őket többé családtagjaik, szeretteik.

Az egészségügyi ellátás is rosszabbodott a járvány idején: az otthonok több mint háromnegyede szerint az orvosok nem jöttek ki a betegekhez.

Gavin Terry, az Alzheimer Társaság stratégiai igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy az izolációnak pusztító következményei lehetnek.

A betegek mentális egészségének fenntartásában ugyanis döntő szerepet játszanak a családtagok, barátok azáltal, hogy ételt hoznak nekik, mozgásban tartják őket, társaságot biztosítanak számukra.

Pusztító hatás

Más felmérések szintén azt mutatják, hogy a karantén súlyos társadalmi hatásokkal járhat, és lelkileg nagyon megterhelő lehet.

Olaszországban például ötből négy embernek külső segítség kell ahhoz, hogy mentálisan megbirkózzon a koronavírus-járvány következményeivel. Nem csak a bezártság okozott és okoz megterhelést, hanem a létbizonytalanság is.

Sokan pedig már az első hetekben nehezen viselték a bezártságot, a munkahelyek elvesztését, az anyagi ellehetetlenülést.

Ami az aktuális járványhelyzetet, tehát a koronavírus okozta betegségben elhunytak számát  illeti, világszerte eddig 391 ezer fertőzött vesztette életét, 2,9 millióan meggyógyultak. Globálisan a legtöbb koronavírusos halálesetet, 108 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Európában a legtöbb áldozatot, csaknem 40 ezret Nagy-Britanniában regisztrálták. Olaszországban 33,5 ezren, Franciaországban 29 ezren, Spanyolországban 27 ezren hunytak el a fertőzés miatt a ma reggeli adatok szerint.

Az egyetlen karanténmentes nyugati államban, Svédországban 4562 áldozat van.

Anders Tegnell svéd járványügyi vezető szerint stratégiájuk működik, a karantén pedig nem lett volna jó megoldás. Ugyanakkor elismerte, hogy számos dolgot csinálhattak volna jobban.