A Wall Street a héten olyan veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, amelyeket 2008 óta nem láttunk. A kőolaj ára zuhan, mint a kő – a pár héttel ezelőtti 60 dolláros hordónkénti árról mára 26 dollárra zuhant. Vele együtt ment a pokol fenekére a norvég korona értéke is, amely a dollárral szemben a héten 1971 óta nem látott szintre csökkent - csupán a múlt héten elvesztve értékének 20 százalékát -, az euróval szemben pedig soha nem látott mélypontot ütött meg.
Elpárolgott a vagyon negyede
Nem csoda hát, hogy a norvég közszolgálati média (NRK) jelentése szerint a norvég állami vagyonalap az év eleje óta elvesztette vagyonának 23 százalékát. A világ legnagyobb állami alapjának vagyona 2019 végén mintegy 1149 milliárd dollárt tett ki, amely mára 882 milliárd dollárra olvadt. Az esés nagysága megfelel Norvégia két évi központi költségvetésének.
Norvégia állami vagyonalapját 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az állam pénzét azokra az időkre tartalékolja, amikor már nem lesznek akkora olajbevételei az országnak. A vagyonalap a világ 9000 vállalatában rendelkezik részesedéssel, a világ összes jegyzett részvényének 1.5 százalékát tulajdonolva. Arányait tekintve a legnagyobb befektetése a Microsoft, az Apple és az Alphabet, a Google anyacége. A részvények tavalyi szárnyalása mesés hozamokat hozott az alapnál: az 5.3 millió lakosú Norvégia minden polgárára 34 ezer dolláros nyereség jutott, míg az alap értéke az év végén fejenként 207 ezer dollárt tett ki.
Az összeomlások előtt vásárolnak be
A norvég parlament 2018-ban hozott határozatot arról, hogy részvények súlyát 60 százalékról 70 százalékra emeljék. Az alap tavaly tovább növelte a már amúgyis csillagászati árazású amerikai részvények részarányát a portfóliójában. A hagyományosan dilettáns portfóló-kezelést jól mutatja, hogy az alap utoljára 1998-ban és 2007-ben növelte jelentősen részvénypiaci kitettségét - mindkét esetben a tőzsdei összeomlások előtt.
Az alap nagy államkötvény, vállalati kötvény és ingatlan tulajdonnal is rendelkezik világszerte. A nyugdíjalap kötvénybefektetéseinek élén az amerikai, a német és a japán állampapírok állnak. Jelenleg mintegy 67 milliárd dollár értékben tartanak olyan kötvényeket, amelyek hozama negatív.
A koronavírus járvány – a tegnapi adatok szerint 1976 fertőzött, 7 halott – és az olajár miatt megrendült gazdaság kisegítésére és az üzleti likviditás helyreállítására Erna Solberg miniszterelnök és Jan Tore pénzügyminiszter a napokban két lépcsős csomagot jelentett be, benne adókönnyítésekkel és új hitelkihelyezésekkel. Az elbocsátott dolgozók 20 napon keresztül a teljes fizetésüket fogják megkapni. A csomag finanszírozására Oslo a tervek szerint a rekordnak számító 13 milliárd dollárt tervez lehívni az alapból.
Az alpesi állam új vámtarifarendszerről állapodott meg Amerikával. 
